HÍREK
A Rovatból

Újabb fordulat: mégis megmenekül a Budapest-bérlet? Van még csavar a sztoriban

A MÁV-HÉV január 17-én módosította a szerződést. A megállapodás most mindaddig hatályban marad, amíg a MÁV vagy a BKK meg nem szüntetik vagy fel nem mondják.


A BKK és az állami közlekedési cégek szerződésében nincs nyoma annak, hogy március 1-jével megszűnne a felek között az agglomerációs közlekedésről szóló megállapodás – írja a 24.hu. Ez csak akkor történne meg, ha valamelyik fél 30 napos határidővel felmondja azt, amit egyelőre a MÁV és a Volánbusz sem tett meg.

A lap megkeresésére a Budapesti Közlekedési Központ azt írta, hogy a BKK, a Volánbusz Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. 2024. január 17-én módosította a három társaság által 2023. december 29-én megkötött átmeneti megállapodást.

A legfontosabb változás az, hogy a szerződés a közbeszerzési értékhatár elérését követően is fenntartja a megállapodás hatályát.

A decemberi szerződés még kimondta, hogy „a közszolgáltatók szolgáltatás-megrendelésére vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárának elérését követően a szolgáltató a vonatkozó szolgáltatás nyújtását a továbbiakban minden további jogi aktus nélkül megszünteti.” A néhány tízmilliós közbeszerzési értékhatár elérését a BKK akkor „rövid időn belül” várta, de a módosított szerződés értelmében ennek már nincsen jelentősége.

A jelenlegi szerződésben tehát nincs nyoma annak, amit korábban kész tényként kezeltek, azaz hogy az átmeneti megoldás legfeljebb március 1-jéig, az új tarifarendszer bevezetéséig lesz érvényben.

A 24.hu-nak a BKK azt írta: „A tavaly december 29-én megkötött, 2024. január 17-én módosított megállapodás mindaddig hatályban marad, amíg azt a felek közös megegyezéssel nem szüntetik meg, vagy azt bármelyik fél 30 napos határidővel nem mondja fel.

Ilyen felmondásra sem a Volánbusz Zrt., sem a MÁV-HÉV Zrt. részéről nem került sor. A megállapodás lehetővé teszi, hogy mindaddig változatlan maradjon a szolgáltatás, amíg az Építési és Közlekedési Minisztérium és Budapest Főváros Önkormányzata – minden remény szerint a közeli jövőben – meg nem állapodik az agglomerációs együttműködés hosszú távú rendezését illetően”.

A lapnak a MÁV egyelőre annyit írt: „a március 1-jét követő időszakban – a kormány és a főváros közötti tárgyalás nyomán létrejövő – új megállapodás határozza majd meg a bérletek és menetjegyek elfogadását, illetve a szolgáltatók közötti együttműködés kereteit. Ezek a tárgyalások jelenleg is zajlanak.”

A helyzetet bonyolítja, hogy a felek között érvényben van egy másik, még 2010-ben kötött megállapodás is, melynek értelmében a MÁV és a Volán egyes járatain elfogadják a Budapest-bérletet. Ez a szerződés pedig csak 90 napos rendes felmondással szüntethető meg bármelyik fél részéről. Ráadásul ez a megállapodás a HÉV-ekre nem terjed ki, hiszen azok működtetését csak 2016-ban, Tarlós István idején adta át a főváros a MÁV-nak. Vagyis ott a 30 napos felmondási idő az irányadó.

Lázár János legutóbbi, január 9-i ajánlata szerint a MÁV és a Volán járatain továbbra is elfogadnák a Budapest-bérleteket, ha cserébe főváros elfogadná az ország- és vármegyebérleteket az általa üzemeltett tömegközlekedési eszközökön. Karácsony Gergely akkor ezt „jó iránynak” nevezte, de egyelőre nem tudni, hogy lenne előrelépés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mi okozta a példátlan természeti katasztrófát Parajdon
A román kormány ellenőrző testületet állított fel, amely szerint a Salrom késlekedett a parajdi sóbánya esetében a védekezéssel.


A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Vitézy Dávid is beszólt Orbánnak a rakparti videója után: A miniszterelnöknek egy telefonhívásba kerül, és máris indulhat a rakpart átépítése
A beruházás évek óta áll. Vitézy szerint a főváros uniós pénzéhez újabb és újabb kifogások miatt nem jut hozzá.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.

Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.

Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”

A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:

„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”

A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Karácsony Gergely visszaszólt Orbán Viktornak, majd meghívta sütögetni a Nyitott Rakpart lakomájára
A főpolgármester szerint a pesti alsó rakpartot nyáron tízezrek vették birtokba, civil ötletek alapján kerültek ki a sütők és padok. A Nyitott Rakpart hajrájában városi közösségi programok várják a résztvevőket.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor videóval jelentkezett a pesti alsó rakpartról „Budapesten már Karácsony van!” címmel. A felvételben ezt mondja: „Csináljunk egy képet a nemzet fővárosáról. Ikonikus kép. A nemzet fővárosa Karácsony módra. Ezt tudom mondani. Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja, Istenem!”

Karácsony Gergely reagált is a kritikára a Facebookon, és meghívta a miniszterelnököt a Nyitott Rakpart záróeseményére, egy közösségi vacsorára 2025. október 26‑ára.

A főpolgármester a grillsütőkről és azok történetéről is írt.

„Észrevett egy műtárgyat is, de mintha nem ismerte volna föl, hogy az ott egy grillsütő – grillezni lehet rajta, mert grillezni jó. Amúgy civil szervezetek ötlete volt, talán ettől ijedt meg a miniszterelnök, pedig nem is „sorosukráneus” civilek, hanem ilyen városiak. Grilleztek is jó sokan a nyáron.”

Karácsony szerint a rakpartot nyáron sok tízezer ember használta, és már nem az autók foglalják el a területet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A NAV lebontatott egy életveszélyes épületet a Kéktúra vonalán
Az építésügyi hatóság jelzésére lépett az adóhatóság. A tulaj más ingatlanjait és autóit is lefoglalták, hogy a bontás ára biztosan megtérüljön. Az út ismét biztonságosan járható.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.

Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.

A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.

A beavatkozás után a túraútvonal érintett szakasza ismét biztonságosan járható.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: