HÍREK
A Rovatból

Újabb benzinárstopról tárgyal a kormány – jelentette be a miniszter

Visszanyúlna a kormány a korábban sokat vitatott intézkedéshez, mert Magyarországon az üzemanyagok ára magasabb a régiós átlagnál, és folyamatosan emelkedik.


Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt. A magyarországi átlagár 3,2 százalékkal magasabb a régiós átlagértéknél. A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 654 forint volt, ami 31 forinttal, 5 százalékkal haladta meg a régiós 623 forintos átlagárat – jelentette pénteken első alkalommal kiadott kísérleti üzemanyagár-statisztikájában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A hatósági üzemanyagár 2022. decemberi kivezetése után Magyarországon a régiós átlag fölé emelkedett az üzemanyagok ára. A 95-ös benzin esetében a 2023-as év során jelentős áringadozást tapasztalhattak a fogyasztók a benzinkutakon, a legmagasabb árakat szeptemberben regisztrálta a KSH, ekkor 650 forint körül mozgott a benzin átlagára. A legalacsonyabb árak májusban és decemberben voltak, amikor átlagosan 540 és 570 forint közötti összeget kellett fizetni egy liter 95-ös oktánszámú benzinért. 2024 eleje óta az üzemanyagárak folyamatos növekedése figyelhető meg - olvasható a jelentésben.

A fentiek miatt nincs kizárva, hogy a kormány a jövő héten ismét beavatkozik az üzemanyagárakba

– közölte az Indexszel Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter úgy jellemezte a benzinárstopot, mint egy erős szabályozói eszközt. Ugyanakkor az árnak további összetevői is vannak. „Például az árrés, ahol szintén van lehetőség beavatkozásra – tette hozzá. A kérdésről a kormány szerdán tárgyal.

A régiós adatokkal összehasonlítva a 95-ös benzin magyarországi átlagára két hét kivételével mindig meghaladta a régióst. 2023 első két hónapjában a heti eltérés 10-17 százalék közötti volt, majd ez az év folyamán mérséklődött. 2024-ben újra nyílt az olló, áprilisban már 5 százalékkal haladta meg a hazai benzinár a régiós átlagot. A legfrissebb adatok alapján 2024. április 15-én ez az érték 3,2 százalék volt.

A dízel esetében a benzinnél is jelentősebb volt az átlagárak ingadozása 2023-ban. Januárban a havi átlagár még meghaladta a 700 forintot, májusban pedig a legalacsonyabb átlagárat regisztrálta a KSH, 545-570 forintot. A benzinhez hasonlóan 2024 elejétől a gázolaj esetében is folyamatosan növekedtek az átlagárak.

2023-ban a dízelolaj magyarországi átlagára minden héten meghaladta a régiós átlagárat, az év első hónapjában 8-13 százalékkal múlta felül. Az év további részében a benzin árához hasonló tendenciát tapasztalt a KSH. 2024 első negyedévében havi szinten 5,4 százalékkal haladta meg a magyarországi dízelár a régiós átlagot. A legfrissebb adatok alapján 2024. április 15-én ez az érték 5,0 százalék volt.

A legfrissebb adatok alapján Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Szerbiában és Szlovákiában volt kissé magasabb a benzin átlagára. Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovénia esetében a 95-ös oktánszámú benzin átlagára kevesebb mint 10 százalékkal, míg Bulgáriában több mint 10 százalékkal maradt el a magyar ártól.

A dízelolaj esetében Ausztria és Szerbia heti átlagára meghaladta a magyar értéket, ugyanakkor Bulgáriában az átlagár több mint 10 százalékkal kisebb volt a magyar dízel üzemanyag átlagárához képest – közölte a KSH.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt az új amerikai-orosz béketerv: Ukrajnának olyan területeket is át kellene adnia, amiket Oroszország el sem foglalt
A titokban kidolgozott javaslatot már Kijev asztalára is letették. E szerint az ukránoknak többek közt a teljes Donbászt fel kellene adniuk.


Az amerikai és az orosz kormány által kidolgozott béketerv drámai feltételeket szabna Ukrajnának a háború lezárásáért cserébe. Az amerikai javaslat 28 pontból áll, és négy nagy témakörre oszlik: ukrajnai béke, biztonsági garanciák, európai biztonság, valamint a jövőbeli amerikai kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával – írta az Axios.

A javaslat szerint az ukránoknak nemcsak a teljes Donbászt kellene feladniuk, hanem azokat a területeket is, amelyeket az orosz hadsereg eddig még el sem foglalt.

A terv további pontjai között szerepel az ukrán hadsereg létszámának jelentős csökkentése, egyes nagy hatótávolságú fegyverek korlátozása, valamint az, hogy az amerikaiak orosz területként ismernék el a Krím-félszigetet és a megszállt régiókat. Ezen felül külföldi békefenntartók sem állomásozhatnának az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.

A csomag a Donbász egészének de facto orosz ellenőrzését írná elő, miközben demilitarizált övezetként kezelné azokat a részeket, ahonnan Ukrajnának vissza kellene vonulnia; a Herszon és Zaporizzsja megyei vonalakat pedig nagyrészt befagyasztaná. „Úgy érezzük, hogy az orosz álláspontot ezúttal valóban meghallják” – mondta Kirill Dmitrijev.

A sajtóinformációk szerint a tervet Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, és Dmitrijev, az orosz kormány tanácsadója készítette elő. Bár az amerikai kormány hivatalosan még nem ismerte el a dokumentum létezését, Marco Rubio külügyminiszter szerda este arról beszélt, hogy „a tartós békéhez mindkét háborús félnek nehéz, de szükséges engedményeket kell tennie.” A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy amerikai tárgyaló delegáció éppen szerdán érkezett meg Kijevbe.

Elemzők szerint a tervvel az oroszok nyomást akarnak gyakorolni az ukránokra, kihasználva, hogy a kijevi kormány éppen egy súlyos korrupciós botránnyal küzd.

A meggyengült pozícióban lévő ukrán vezetéstől így próbálhatnak meg engedményeket kicsikarni. A botrány olyannyira továbbgyűrűzik, hogy sokan már az elnöki hivatal erős kezű vezetőjének menesztését várják, akit gyakran Zelenszkij társelnökének is neveznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor reagált Ursula von der Leyen levelére: Az elnök asszonynak egy gondja van
A kormányfő a Facebookon akadt ki a 135 milliárd eurós brüsszeli terveken, amelyek szerinte a háború folytatását szolgálják. A miniszterelnök szerint inkább a békére kellene koncentrálni.


Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mondta el a véleményét az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság levelet küldött a tagállamok vezetőinek, amelyben azt írta, kulcsfontosságú, hogy gyorsan egyértelmű álláspontra jussanak, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén már megállapodás születhessen. Orbán erre így reagált:

„135 milliárd euró. Ennyi pénzt akar összekalapozni Ukrajnának a brüsszeli bürokrácia feje, Ursula von der Leyen. Ez az ára a háború folytatásának. Az elnök asszonynak egy gondja van: ez a pénz nincs nála. Van viszont három javaslat az asztalon.”

Az első lehetőségről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a pénzt dobják össze a tagállamok. Önként és dalolva, a saját költségvetésük terhére. Mintha nem lenne jobb dolguk.” A második lehetőségről a következőket írta: „egy jól ismert brüsszeli varázsszer, a közös hitelfelvétel. Ma nincs pénz a háborúra, hát majd kifizetik az unokáink. Abszurd.”

A harmadik javaslat a kormányfő szerint a befagyasztott orosz vagyon „lenyúlása”. Véleménye szerint ez kényelmes megoldás, de a következményei beláthatatlanok. „Hosszas jogi huzavona, perek sokasága és az euró bedőlése. Ez vár ránk, ha ezt az utat választjuk” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a józan észt kell választani.

„Állítsuk le a megnyerhetetlen háború és a korrupt ukrán háborús maffia finanszírozását, és koncentráljuk az erőinket a béke megteremtésére” – olvasható a bejegyzésben, amelyet azzal zárt: „Ideje visszafordulni a brüsszeli zsákutcából!”

Az EU már 2024-ben elvi megállapodást kötött arról, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó „extraprofitot” Ukrajna támogatására fordítja, akkor évi akár 3 milliárd eurós bevételt is kilátásba helyeztek. 2024 őszén von der Leyen egy körülbelül 35 milliárd eurós uniós hitelprogramot is bejelentett, amely a G7-országok nagyobb, 45–50 milliárd eurós csomagjának uniós részét adná.

A „reparációs hitel” néven emlegetett terv lényege, hogy az EU nem kobozná el a mintegy 200–210 milliárd euróra becsült orosz szuverén vagyont, hanem az arra alapozott, hosszabb távú hitelt nyújtana Ukrajnának. A jogi és pénzügyi kockázatok miatt több tagállam további biztosítékokat kér. Belgium, ahol az Euroclear letétkezelőnél található a vagyon legnagyobb része, külön garanciákat sürgetett. Moszkva a megoldást „lopásnak” minősíti és jogi következményeket helyezett kilátásba. A brüsszeli érvelés szerint azonban nem elkobzásról, hanem biztosítékalapú konstrukcióról van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Visszahívták az egyik Milka csokit a boltokból, műanyag darabok lehetnek benne
Aki ilyen csokoládét vásárolt, az ne egye meg a terméket. A hatóságok figyelemmel kísérik a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali termékvisszahívást rendelt el a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) egy népszerű édességre, mert az műanyag darabokat tartalmazhat.

Az intézkedés a 100 grammos karamellás Milka két konkrét tételére vonatkozik.

A hatóságok felhívták a figyelmet, hogy aki olyan csokoládét vásárolt, amelynek minőségmegőrzési ideje 2026. február 20., és a tételazonosítója OSV1252133 vagy OSV1252141, az ne egye meg a terméket. Más gyártási tételeket a visszahívás nem érint.

A forgalmazó, a Mondelez Hungária Kft. már megkezdte a kifogásolt szállítmányok kivonását a boltokból, és gondoskodik a vásárlókhoz már eljutott termékek visszahívásáról is. A hatóság figyelemmel kíséri a visszagyűjtött csokoládék megsemmisítését.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rágcsálóürülék és penészes húscafatok: horrorisztikus gyrosüzemet záratott be a Nébih Budapesten
A dolgozók a padozaton olvasztották a fagyott csirkecombot, a higiénikus kézmosás feltételei pedig sehol sem voltak biztosítva. Az akció egy Pest vármegyei üzemet is érintett.
Fotó: Nébih - szmo.hu
2025. november 20.



Azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti, gyros-húst előállító üzem működését, miután az ellenőrök döbbenetes higiéniai állapotokkal szembesültek.

A hatóság embereinek érkezésekor a dolgozók éppen fagyott csirkecombfilét olvasztottak a feldolgozó előterének padlóján, mindenféle alátét nélkül, miközben a terméket előhűtöttként jelölték.

A hivatal közleménye szerint súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tártak fel.

„Az üzem helyiségeiben a padozat, a falak és a mennyezet rossz állapotú, szennyezett, burkolata számos helyen sérült, repedezett volt, festésük pergett. A falakon és az ajtókon több helyen rászáradt, néhol penészes húscafatok voltak. Az üzem padlózatán csikkek, rovartetemek voltak, a ládamosó berendezés rágcsálóürülékkel volt szennyezett”.

A mosogatómedence is koszos volt, tisztítószert sehol sem találtak az ellenőrök, és a higiénikus kézmosás feltételei sem voltak biztosítva. A hatóság a helyszínen 2691,5 kilogrammnyi, nem nyomon követhető élelmiszert vont ki a forgalomból.

A gyomorforgató helyről egy, a nyugalom megzavarására alkalmas videót is megosztottak:

Az ellenőrzéssorozat nem állt meg a fővárosban: a Nébih egy Pest vármegyei baromfihús-darabolóban is megtiltotta a munkavégzést, ahol szintén gyros-alapanyag készült. A két üzemben összesen mintegy 8500 kilogrammnyi terméket vettek hatósági zár alá.

A bezáratott budapesti üzem addig nem nyithat újra, amíg minden hiányosságot ki nem javít, és ezt egy újabb, sikeres hatósági ellenőrzés nem igazolja. Az eljárások és a bírságok kiszabása folyamatban van.


Link másolása
KÖVESS MINKET: