HÍREK
A Rovatból

Új energetikai tanúsítvány kell egy kormányrendelet szerint, hiába lenne még évekig érvényes a régi

Novembertől teljesen megújul az épületek energiahatékonyságát értékelő rendszer. Az új energetikai tanúsítványok 10 helyett csak 5 évig lesznek érvényesek.

Link másolása

Novembertől teljesen megújul az épületek energiahatékonyságát értékelő rendszer és új energetikai tanúsítványok jönnek. Továbbra is kötelező marad az energetikai tanúsítvány beszerzése az ingatlanok eladásához és bérbeadásához, de annak számát és átvételét már nem kell szerepeltetni a szerződésekben - derül ki az Ingatlannet.hu összefoglalójából. Az új tanúsítványok 10 helyett 5 évig lesznek érvényesek, és jövőre már mindenképpen újat kell csináltatni. Szigorítják az új épületek építésére vonatkozó „közel nulla” energiaigény követelményeit is.

A kormány módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletet, és új rendelet írja elő a tanúsítás részleteit is. Ezzel alaposan átszabják a szabályait az ingatlanok adásvételének többségénél nélkülözhetetlen energetikai tanúsítványoknak, amelyeknek a számát jelenleg kötelező beleírni a szerződésekbe.

Korábbi sajtóhírek szerint megszüntették volna a lakáseladásoknál az energatikai tanúsítványok kötelező elkészítését és átadását, de ennek nincs nyoma a most megjelent kormányrendeletben. A jelenlegi előírások azonban megváltoznak. Eddig azt írta elő a jogszabály, hogy az adásvételről vagy bérbeadásról készült szerződésnek tartalmaznia kell annak rögzítését, hogy az előírások szerint kell-e tanúsítványt készíteni az ingatlanról, a tanúsítvány azonosító kódját, valamint a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát átvette.

Az új szabályok szerint az ingatlan eladójának vagy bérbeadójának a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia az energetikai tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek. Mindezt azonban nem kell kötelezően szerződésbe foglalni, ahogyan a tanúsítvány kódjának sem kell szerepelni a szerződésben. Új építésű ingatlanoknál az energetikai tanúsítványt az építtetőnek kell elkészíttetni a használatbavételi kérelem benyújtása előtt.

Az a szabály nem változik, hogy az eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlan reklámjaiban fel kell tüntetni az épület vagy lakás energetikai minőség szerinti besorolását, de csak akkor, ha már készült róla energetikai tanúsítvány. Erről a szabályról sok eladó és bérbeadó nem is tud, így korántsem általános ennek szerepeltetése a hirdetésekben, az albérleteknél nagyon ritkán lehet találkozni ezzel - hívják fel a figyelmet az Ingatlannet.hu szakértői.

A kormányrendelet szerint változatlanul tanúsítani kell - ha még nem rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal - az épület energetikai jellemzőit

  • új épület építése,
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (lakás) eladása vagy bérbeadás
  • 500 négyzetméternél nagyobb hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

    A jogszabályban meghatározott “rendeltetési egységek” olyan épületrészek vagy lakásegységek, amelyeket önálló használatra terveztek vagy alakítottak át, és a beltéri légállapot szabályozására energiát használnak - ilyen például a lakás, a kereskedelmi és vendéglátóipari üzlet vagy a szálláshely szolgáltató épület.

    A kormányrendelet indoklása szerint a módosítás célja egy olyan új energetikai tanúsítványi minta és arculat meghatározása, amely a korábbihoz képest átláthatóbb, felhasználóbarát, nem csak az épület egészét értékeli betűjelzéssel, hanem az egyes épülettechnikai rendszereknek (mint a fűtés, légkondicionálás, szellőzés, világítás, használati melegvíz) és az épületszerkezeti elemeknek az energiahatékonyságát is külön értékeli, valamint részletes, időszakokra bontott felújítási és korszerűsítési javaslatot is rögzít a tulajdonos számára.

    Ezzel új energetikai besorolási rendszert is bevezetnek, amelyben az épületeket és lakásokat kétféle skálán, az összesített energetikai minőségük (ahogy korábban is) és a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorolják kategóriákba.

    Az energetikai tanúsítványt alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, új miniszteri rendelet alapján kell elkészíteni. A számítási módszer átdolgozása az új, teljes életcikluson alapuló fajlagos szén-dioxid-kibocsátás meghatározása miatt is szükséges volt.

    Kevesebb szén-dioxiddal kedvezőbb a besorolás

    Az építési és közlekedési miniszter vonatkozó új rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról “új alapokra helyezi” az épületenergetikai szabályozást. Az új épületekre vonatkozó “közel nulla” energiaigény követelményszintjeként megszűnik a kötelező megújuló energia részarányának előírása, a helyét a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határának előírása veszi át (amely szintén “közel nulla” lesz) - áll az indoklásban. Ennek célja, hogy minél kevesebb üvegházhatású gáz jusson a levegőbe.

    Közeleg a ”közel nulla” éra

    Az építési miniszter rendeletéből kiderül, hogy szigorítják az új épületek építésére vonatkozó „közel nulla” energiaigényre vonatkozó követelményeket. Az újonnan épülő lakó- és szállásjellegű épületek energiahatékonyságát jelző „összesített energetikai jellemző” követelményértéke (világítási energiaigény nélkül) az eddigi 100 helyett 76 kWh/négyzetméter/év lesz, továbbá az épületek fajlagos szén-dioxid-kibocsátása legfeljebb 20 kilogramm/négyzetméter/év lehet. (Az „összesített energetikai jellemző” azt mutatja meg, hogy mekkora az épület egy négyzetméterre jutó éves energiafogyasztása. Magába foglalja az elfogyasztott energián túl azt a mennyiséget is, amely ahhoz szükséges, hogy az energia az épülethez eljusson. Ha az épület megújuló energiát használ, az „összesített energetikai jellemző” értékét csökkenti. Minél kisebb a szám, annál kisebb energiát használ az épület.)

    A módosítás szigorítást jelent, de az Európai Unió irányelve 2030-ra nulla, azaz kibocsátásmentes új épületek építését célozza meg. Hazánkban a „közel nullás” követelményszint hatályba lépését (100 kWh/nm/év energiaigénnyel) többször halasztotta a kormány, a legutóbb 2024. június 30-ára. Ez azt jelenti, hogy a határidő után már csak a „közel nulla” energiaigényű új építésű ingatlanok kapnak használatbavételi engedélyt.

    Megújul a besorolási rendszer

    Az új energetikai besorolási rendszerben az épületeket és lakásokat az összesített energetikai minőségük és a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorolják „hatékonysági osztályokba”. Az épület energetikai minőségét az „összesített energetikai jellemzőjének” az új épületek létesítésére vonatkozó (közel nulla energiaigény) követelményérték százalékos arányában kell meghatározni. Az épület szén-dioxid kibocsátását szintén az új épületekre meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás követelményértékéhez viszonyítva, százalékban határozzák meg.

    A rendelet 12 energiahatékonysági kategóriát állapít meg, ezeket betűvel jelölik, az I-től az A+++-ig. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt vélhetően a B-től felfelé teljesíthetik az épületek. (A jelenlegi, lecserélésre váró besorolási rendszert 2016-tól használják, ez szintén 12 kategóriában, dupla betűkkel, a JJ kiemelkedően rossztól az AA++ minimális energiaigényűig sorolja be az ingatlanokat. Ez alapján a közel nullás követelménynek a BB és az afölötti, AA, AA+ és az AA++ besorolású ingatlanok felelnek meg). Minél jobb az ingatlan energetikai besorolása, annál kisebb energia szükséges a fenntartásához, így olcsóbb lehet a fenntartása.

    Az új tanúsítvány a korábbi 10 helyett 5 évig lesz érvényes. A követelményérték változása miatt új energetikai besorolást kell kérni azoknak, akik novembertől eladják vagy bérbe adják az ingatlanukat, annak ellenére, hogy még hatályos lenne a régi energiatanúsítványuk - hívja fel a figyelmet az Ingatlannet.hu. Ebben azonban kapnak két hónapos kedvezményt, ugyanis a rendelet kimondja, hogy amennyiben a tanúsítvány hatálya alatt a meghatározott követelményérték vagy kategóriába sorolási módszertan módosul, akkor a változás előtt kiállított tanúsítvány a változást követő 60. napig még felhasználható ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén.

    Mindenkinek jár az ingyenes tanácsadás

    Az energetikai tanúsítvány eddig is tartalmazott korszerűsítési javaslatot, ebben a tanúsítást végző szakember az ingatlan energia- és költséghatékonyságának javítása érdekében tett javaslatot a lakástulajdonosnak. Az új rendelet szerint a tanúsítvány az épület vagy lakás energiahatékonyságának jelentős felújítási követelményszintjére, továbbá a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére ad javaslatot. Ha már az utóbbi is teljesül, akkor a korszerűsítési javaslat elhagyható.

    A tanúsítványban fel kell tüntetni azt, hogy hol kaphat a tulajdonos vagy a bérlő további információt, segítséget a korszerűsítésekkel kapcsolatban, továbbá fel kell tüntetni azt is, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a lakosság és a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít.

    Nem lesz szigor az átállásnál

    A rendeletek 2023. november 1-jén lépnek hatályba. Az új épületenergetikai követelményeket az október 31-ét követően bejelentett építésre, illetve kérelmezett engedélyű építési tevékenységre kell alkalmazni.

    Az október 31-ig benyújtott építési kérelemmel rendelkező épületek esetében az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, TNM-rendelet október 31-én még hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy 2024. június 30-át követően csak azok az épületek kapnak használatba vételi engedélyt, amelyek teljesítik a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaszintet. Ennek során a használatbavételi engedély iránti vagy használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem benyújtásának napján hatályos új, miniszteri rendelet követelményeinek kell megfelelni, de ha az energetikai tanúsítvány szerint a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű építési engedéllyel rendelkező épület nem felel meg a rendelet szerinti közel nullás követelményeknek, akkor - a korábbi szabályozásnak - a TNM-rendeletnek az építési engedély kérelme benyújtásának napján hatályos, közel nullás követelményeinek való megfelelés is igazolható és alkalmazható az abban foglalt számítással - derül ki a rendeletből.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    Orbán Viktor elszámolta magát a nyugdíjemelés kapcsán
    Egy átlagnyugdíj mellett 78 384 forintos többlettel számolhatnak a nyugdíjasok. Ez 37 százaléka egy átlagnyugdíjnak, Orbán viszont ennél többről beszélt.

    Link másolása

    A kormány a nyugdíjemeléssel a nagyrabecsülését fejezi ki a nyugdíjasok felé, és abban bízik, hogy ez segítség egy olyan évben, amikor ugyan sikerült féken tartani a rezsiköltségeket a családok számára, de az élelmiszerárak emelkedése jelentős - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

    A tárcavezető kifejtette:

    a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével számolt infláció várhatóan 18,5 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy a korábbi 15 százalékos nyugdíjemelést ki kell egészíteni 3,5 százalékkal.

    Ez a matematika sajátosságai miatt a már megemelt 15 százalékos nyugdíjhoz képest 3,1 százalékos emelést jelent - mondta.

    Közölte: egy átlagos nyugdíj esetén, ami eddig 210 700 forint volt, a havi nyugdíjemelés összege 6532 forint. Novemberben visszamenőlegesen is kifizetik a nyugdíjasoknak az emelést, egy átlagnyugdíj mellett 78 384 forintos többlettel számolhatnak a nyugdíjasok - ismertette a miniszter. (ez a 37 százaléka egy átlagnyugdíjnak) Hozzátette: ez éves szinten azt eredményezi, hogy csaknem 85 ezer forinttal kapnak többet a nyugdíjasok.

    Gulyás Gergely elmondta, hogy ez a mintegy 2,5 millió nyugdíjas esetén a költségvetésnek 190 milliárd forintos kiadást jelent.

    A Gulyás által említett 78 384 forintos többlet a 37 százaléka egy átlagnyugdíjnak. Azonban Orbán Viktor csütörtöki Facebook-bejegyzésében azt írta: a kompenzáció átlagosan fél havi extrapénzt jelent a nyugdíjasoknak.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Kihagytak egy vesszőt a gyermekvédelmi jogszabályból, emiatt bukhat a kormány a bíróságon
    A Fővárosi Kormányhivatal 12 millió forintra büntette nyáron a Lírát. A cég bíróságra viszi ügyet, szerintük egy vesszőhiba miatt nem követtek el jogsértést.

    Link másolása

    Vesszőhiba miatt bukhat a bíróságon a kormány, rosszul írták meg a gyermekvédelmi jogszabályt – írja a Válaszonline a Líra-könyvesbolthálózat keresetlevele alapján.

    A Lírára július közepén 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal, miután megvizsgálták, hogy a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című kiadvány „forgalmazási körülményeit”. Vagyis hogy az megfelel-e a gyermekvédelmi törvénynek.

    Sára Botond főispán hivatala pedig megállapította, hogy

    „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”.

    Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója akkor úgy fogalmazott, hogy minden rendelkezésükre álló jogérvényesítési eszközt megpróbálunk igénybe venni a határozat ellen, és ez valószínűleg a bírósági út lesz.

    A Kormányhivatal a kiadót a Kereskedelmi Rendelet 20/A. § (3) bekezdésére hivatkozva marasztalta el. A Válaszonline szerint azonban a rendelet szövege a Magyar Közlönyben megjelent, hiteles formában a következő:

    a „termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”.

    Csakhogy, ha az „elkülönítve szó után nincs vessző, akkor ez így azt jelenti: ha a többitől elkülönítve teszi ki, akkor zárt csomagolásban kell kihelyezni. Viszont így nem ír elő semmit arra az esetre, ha nem elkülönítve helyezik el a homoszexualitást megjelenítő könyvet.

    A Líra szerint tehát nem követtek el semmiféle jogsértés, hiszen a könyvespolcokon volt a kifogásolt kiadvány a többi könyv között.

    A cég keresetlevele tartalmazza Lázár Armand Péter, az ELTE adjunktusának magánszakértői szakvéleményét is.

    Ez megerősíti, hogy „a vessző nélküli változat annyit jelent, hogy ahol/amikor a termékek nem külön vannak tárolva, ott/akkor nem kell őket zárt csomagolással ellátni”.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Levágja a magyar vonatokat az európai hálózatról az osztrák vasúttársaság
    Budapestről Münchenig egy ideig csak bécsi átszállással lehet eljutni. Az intézkedést az osztrák vasút a menetrendi pontatlanságokkal indokolta.
    Fotó: Rajta, Pixabay - szmo.hu
    2023. szeptember 29.


    Link másolása

    Az osztrák szövetségi vasút közlése szerint

    október 2 és 26 között nem jár a Railjet Budapest és München között,

    ebben az időszakban a magyar fővárosból induló szerelvények végállomása Bécs, így a német városba csak átszállással lehet majd eljutni.

    Ahogy a HVG megírta, a győri vasúti fővonal felújítása miatt sok MÁV-járat kiesett, így jelentős növekedés várható a Railjettel utazók számában. Továbbá, mivel a Budapest–Szentgotthárd–Graz vonalon mindkét irányban vonatpótló buszokat indítanak, melyek Kelenföldön és Tatabányán is megállnak, a közúti közlekedés miatt itt is késések várhatók. A MÁV építési munkálatai miatt a Budapest–Bécs vonalon, szeptember 18. óta

    mindkét irányban minimum 20-30 perces késésekkel kell számolni.

    A hírre Vitézy Dávid is reagált közösségi oldalán.

    Ahogy írja: „Mivel a nemzetközi vonatokon kívül minden más vonatot buszok pótolnak ezen a szakaszon,

    felfoghatatlan számomra, hogy az osztrákok jelzései után hogy nem sikerült a vonatokat olyan időpontban indítani Budapestről

    akár a menetrendet módosítva, hogy időben menetrend szerint odaérjenek Bécsbe. (...) Az, hogy ez mégis így történik, egyet mutat: lényegében az intézményes szakmai kontroll megszűnt a MÁV működése fölött.”

    Dorner Lajos, a VEKE elnöke ezzel kapcsolatban a következőket mondta el lapunknak: „Normál esetben, általában évente kétszer van menetrendi változás Európában, június elején és december elején. A köztes időszakban folyamatosan mennek a tárgyalások, hol vannak pályafelújítások, például a cseh és a szlovák határon is van már nagyon régóta vágányzár, de ezeket bejelentik előre, hogy ezt a munkát ott el akarják végezni, és akkor ehhez tervezik a menetrendeket is.

    Itt most viszont arról van szó, hogy a megtervezett rendszerbe valaki egyszer csak belenyúlt értesítés nélkül. A már kiosztott menetvonalakat kell lemondani, ami nyilvánvalóan sérti azoknak az érdekét, akik itt fuvarozni akartak.

    Ez Magyarország becsületének a kérdése, kultúrország ilyet nem csinál.”

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Éjszakába nyúlóan túlóráztattak fiatalkorúakat a zánkai Erzsébet-táborban
    Az üdülőkomplexum boltjában 16-17 éves diákok is dolgoztak, akár napi több mint nyolc órát. A jelenléti ív és a beosztás eltért egymástól.

    Link másolása

    Kiskorúakat túlóráztattak éjszakába nyúlóan a zánkai Erzsébet-táborban – írja a Népszava. A lapnak több érintett is megszólalt, a történetüket pedig az idősebb dolgozók is megerősítették.

    A Népszava szerint

    az üdülőkomplexum boltjában 16-17 éves diákok is dolgoztak, akiket egy ideig napi nyolc óránál hosszabb munkavégzésre is igénybe vettek, olykor este tíz után is.

    Azonban mindkettő szabálytalan, ahogy a délutáni műszakot követő délelőtti is, mivel így nem biztosított a 12 órás pihenőidő.

    Az érintettek szerint, hogy papíron minden rendben legyen, a beosztás és a jelenléti ív eltért egymástól.

    „A délutáni műszak 13.40 perckor kezdődött és 22.00 óráig tartott, ám a boltfeltöltést-takarítást ezt követően kellett elvégeznünk, vagyis esetenként 1,5-2 órával tovább dolgoztunk” – mondta a lapnak az egyik érintett. Azt is hozzátette, hogy a rendkívüli éjszakai munkáért bért nem kaptak, de munkaidő-kompenzációt, szabadidőt is csak ritkán.

    „Egyszer délutánra kellett cserélnem egy műszakot, és miután éjjel fél tizenkettőkor végeztem, másnap elaludtam. Késtem húsz percet, és ezért 2,5 órát kellett túlóráznom”

    – mondta egy másik megszólaló a lapnak.

    Ő szóban panaszt is tett emiatt, ezután a délutáni műszak kezdetét 15 órára módosították, 23 óra utáni zárással. Azonban július 31-én, a műszakja végén a részlegvezetője közölte, hogy nem szeretne vele dolgozni többet.

    A Népszava az ügyben a kérdéseit elküldte az Erzsébet Gyermektáborok sajtóosztályára. ŐK az üzemeltetéssel összefüggő személyi kérdésekben illetékes Kft.-hez irányították őket, de választ végül onnan sem kaptak.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: