prcikk: Tűzijáték Budapesten: idén a vakszerencsén múlt, hogy nem lett komolyabb katasztrófa | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Tűzijáték Budapesten: idén a vakszerencsén múlt, hogy nem lett komolyabb katasztrófa

A szakértő szerint az időjárási helyzet teljességgel kiszámíthatatlan volt. Timár Gábor azt mondja, bár a fél kilences vihar a Dunaparton enyhébb volt, de nem messze onnan, a XI. kerületben fákat csavart ki a szél, akárcsak a 2006-os végzetes estén.


Amióta 2006-ban emberéletekbe került a dilettáns szervezés és a viharos időjárás elegye, minden évben felmerül a kérdés, lesz-e tűzijáték augusztus 20-án este. 2020-ban a Covid miatt eleve meg sem rendezték, 2022 pedig a várható rossz idójárás miatt már délután lefújták. Aztán este mégsem lett vihar, másnap pedig Palkovics László kirúgta a Meteorológiai Szolgálat elnökét és szakmai elnökhelyettesét.

Idén pár napja kezdtek szállingózni a hírek, hogy ismét

veszélybe kerülhet a tűzijáték megrendezése, mivel az időjárási előrejelzések nem voltak túl biztatóak.

A 2006-os tragédia óta a tűzijáték megrendezéséről két lépcsőben döntenek. Az alapvető információkat a meteorológusok szolgáltatják, vagyis a szakemberek. Ezeket felhasználva kell meghozni a felelős döntést az operatív törzsnek, ahol a politikai szempontok, no meg az anyagi szempontok is szerepet játszanak.

A tudomány természeténél fogva, ellentétben a politikával, csak egy dologhoz igazodik: a saját tudásához, amely magában foglalja korlátainak ismeretét is. Azaz bármennyire is szeretnék a politikusok, ha a meteorológusuk százszázalékosan megjósolnák, hogy egy adott időpontban, egy adott helyen milyen lesz az időjárás, ezt elég ritkán lehet megtenni. Itt bizony valószínűségek vannak, és olyan előre nem látható körülmények, amelyekről egy, a szakmai hitelére adó tudós csak feltételes módon tud nyilatkozni.

„Az időjárásnál az egyik legjobb kérdés, hogy milyen jó a közelítés: vagyis hogy mi az előrejelzés megbízhatósága. Ezzel nem tudnak mit kezdeni a politikusok”

- magyarázza Timár Gábor, az ELTE TTK geofizika professzora.

Az emlékezetes augusztus 20-ai döntések közül három esetet emel ki, hogy érzékeltesse, mi zajlott le a természetben, mit tudtak mondani a meteorológusok, és milyen döntési dilemmákkal szembesült az operatív törzs.

Az első eset a 2006-os tragédia. Akkor a teljesen felkészületlen tömegre a tűzijáték megkezdése után pár perccel csapott le egy drámai erejű vihar, amely pontosan ott végezte a legnagyobb pusztítást, ahol a tömeg a legsűrűbben állt. A végeredmény ismert: öt halott. Ami igazán tragikus ebben az eseményben, az az, hogy ez a történet, ellentétben a másik kettővel, teljesen előre látható volt. Ahogy Timár Gábor fogalmaz:

„2006-ban, augusztus 10-én délután háromkor látszott, hogy van egy zivatarlánc végig a Dunántúlon, és jön Budapest felé. Ha az ember rátette a vonalzóját a térképre, akkor lehetett számolni, hogy ez körülbelül kilenc órára ide is ér.”

Csakhogy a Meteorológiai Szolgálat hiába látta ezt előre, az akkor bevezetett új információs csatornán leadott figyelmeztetést állami részről senki sem olvasta el. Bár a meteorológus betartotta a szolgálati utat, mégis fegyelmit kapott, mert nem győződött meg arról, hogy a jelentést elolvasták volna. Fegyelmit kapott és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét is, aki nem olvasta el a beérkezett figyelmeztetést, valamint fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatalnak a rendezvényért felelős osztályvezetője is.

Ezután alapvetően változtattak a rendszeren. A döntések egy kézben, az Operatív Törzsnél futnak össze, így az ilyen információs fekete lyukakat kiküszöbölték.

Így jött el 2022, amikor egész más volt a meteorológiai helyzet, mint 2006-ban. Nem voltak egyértelműen, nyílegyenesen a főváros felé közeledő zivatarláncok, amelyeket pontosan előre lehetett volna jelezni. Ehelyett egy a mostanihoz hasonló párás, instabil időjárás alakult ki, ahol csupán 30 százalékos valószínűséggel lehetett megmondani, hogy lesz-e baj este Budapest közepén. A meteorológusoktól dél és délután kettő között várták az egyértelmű javaslatot, hogy mehet-e a tűzijáték.

A szakemberek azt mondták, hogy a vihar kialakulásának 9 órával az esemény előtt 30 százalék esélye van. Ebből lehet is baj, meg nem is. Ha ilyen nagy az esély, hogy baj lehet, akkor inkább ne legyen tűzijáték.

Végül Budapesten nem történt semmi, de Budapestről száz kilométerre több helyen is nagy vihar volt.

Ez a helyzet Timár Gábor szerint a tudós és politikus tipikus konfliktusa volt: a politika olyat várt el a tudománytól, amit az nem vállalhatott. A következő munkanapon megváltak az OMSZ igazgatójától és az operatív helyettesétől is.

Ilyen előzmények után érkeztünk el az idei augusztus 20-ához. Az időjárási helyzet eléggé hasonlított a 2022-es bizonytalan állapotra. A napokkal azelőtt lefuttatott előrejelző modellek szerint benne volt a pakliban egy vállalhatatlan időjárási helyzet kialakulása a tűzijáték idejére.

„Azt lehetett látni, hogy délután valahol nagyon durva dolgok lesznek, nem tudni, hogy hol, és olyan délután kettő órától már kezdtek kipattanni a nagyobb zivatarok a semmiből”

- magyarázza Timár Gábor.

Amikor emberéletekről kell dönteni, ez óriási bizonytalansági tényező. A professzor szerint ez akár azt is jelenthette volna, hogy pont a tűzijáték ideje alatt, a belváros felett pattan ki egy vihar. Ahogy ki is pattant délután háromnegyed ötkor a semmiből, a belváros fölött, a VII-VIII. kerület felett. Öt percig nagy záport hozott, majd eloszlott, eltűnt.

Azaz a helyzet tökéletesen alkalmatlan volt arra, hogy felelős előrejelzést lehessen adni.

Hogy szemléltesse a helyzet bizonytalanságát, mond még néhány konkrét példát. Délután három-négy óra körül egy kifejezetten nagy vihar alakult ki Pest közelében, Vácnál, amely akár Pestre is irányulhatott volna, de végül elfújta a szél a Visegrádi-hegység fölé. Egy másik vihar öt-hat óra között Nagykátánál alakult ki, amely lassan kóválygott Budapest előterében, még Ferihegyet is érintette egy időre.

Tehát egy ilyen teljesen megfoghatatlan helyzetről kellett volna valami konkrétumot mondaniuk a meteorológusoknak és az operatív törzsnek is. Most, ellentétben 2006-tal, Timár szerint

az Operatív Törzs rugalmasabb volt, nem akart kicsikarni a meteorológusoktól idejekorán állásfoglalást.

Csakhogy egy ilyen kivárásnak is van egy természetes vége, ami, ha figyelembe vesszük, hogy legalább két óra kell a terület kiürítésére, azt jelenti, hogy hat órakor egyértelmű döntést kellett volna hozni.

Timár Gábor azt mondja,

ő a látottak alapján öt órakor leállította volna a tűzijátékot, pontosan a magas bizonytalansági fok miatt.

Persze gyorsan hozzáteszi, hogy utólag mindenki sokkal bölcsebb. Ezzel szemben az Operatív Törzs kivárt. Valószínűleg nem akarták megismételni a 2022-es fiaskót, és politikai szempontból is kockázatosnak ítélték meg a rendezvény idő előtti lefújását.

Holott Timár Gábor szerint nem sokon múlt a katasztrófa. Az a vihar, amely végül fél kilenc tájt a Duna-parton csak riadalmat okozott, nem sokkal messzebb, a XI. kerületben fákat döntött ki.

2006-ban pedig az áldozatok között többen pontosan ilyen kidőlő fák alatt lelték halálukat. Azaz a kivárás, bár most bejött, de az elmondottak alapján úgy tűnik, csak a vakszerencsén múlt, hogy nem történt komoly katasztrófa.

Mi is történt? Hét órakor, tehát amikor már néhány vihar a semmiből kipattant Budapest környékén, sőt a belváros felett is, az Operatív Törzs zöld utat adott a tűzijátéknak. Ez a döntés egészen addig érvényben maradt, amíg egy szerencsére kisebb vihar le nem csapott a helyszínre. Ekkor jelentették be, hogy egy órával eltolják az eseményt, hozzátéve azt a tanácsot, hogy mindenki vonuljon fedett helyre.

Timár Gábor szerint ezt meg lehet csinálni egy színpadi rendezvénynél, ahol pár százan vannak, és addig kinyitják mondjuk a közeli közintézményeket, de amikor sok százezres tömeg áll szorosan egymás mellett az egész belvárosi Duna-parton, ennek sok realitása nincs. És igen, ekkor csavart ki ugyanez a vihar fákat néhány kilométerre onnan.

Epilógus

Amikor már vége volt a tűzijátéknak és az emberek megindultak hazafelé, nem várt akadályokba ütköztek. Még mindig teljes szélességében lezárva tartottak több belvárosi hidat is, például a Margit hidat. A központi úton az előzetes bejelentés szerint délután 4-től este 11-ig tiltották meg a közlekedést, de egy portálunkhoz eljuttatott videón jól látszik, hogy még fél 12-kor is a kordonok előtt állt a tömeg, és senki sem tudta megmondani, meddig kell várniuk. A területen csak a kék villogós állami autók konvojai mehettek át, se a 4-es 6-os villamost, se a gyalogos közlekedést nem engedélyezték.

A beszámolók szerint a bizonsági emberek nem sok felvilágosítást adtak, és amit adtak, az sem volt egyértelmű.

Angolul azt mondták, fél órát kell várni, magyar nyelven viszont azt, egy órát.

Mindezt azzal indokolták, hogy meg kell tisztítani a hidat a ráhullott pirotechnikai eszközöktől. A takarítást végző járművek viszont jó fél órával később indultak el.

Voltak olyanok is, akik a Margit hídon Budáról szerettek volna a Nyugati pályaudvarra eljutni, hogy elérjék az utolsó vonatot, amivel haza tudtak volna menni. Információt, hogy mindezt hol tehetik meg, nem kaptak.

Az elmérgesedő hangulat miatt azonban megjelent a Készenléti Rendőrség, és kamerákkal kezdte venni a tömeget.

VIDEÓ: A felháborodott tömeg

@szeretlekmagyarorszag.hu??‍♂️??‍♂️??‍♂️

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a metró, csakhogy ott a videófelvételeket készítő Lengyel Roland szerint a rengeteg lezárás miatt akkora volt a tömeg, hogy már-már balesetveszélyes helyzetek alakultak ki.

„A lépcsőkön lefelé áramló embertömeg elkezdte nyomni a peronon állókat a sínek felé, és mivel nem volt elég sűrű a metrószerelvények követési ideje, ez a balesetveszélyes helyzet rendre megismétlődött"

- mondja a Rehab Critical Mass sajtóügyeivel is foglalkozó Roland, aki szerint belegondolni is rossz, milyen tragédiák történhettek volna, ha például egy kerekesszékes embert sodor le a tömeg a metró peronjáról.

Mindezek ellenére az augusztus 20-i ünnepség végül baj nélkül lezajlott, senki sem sérült meg sem a viharok, sem a tömegközlekedésben tapasztalható tumultus miatt. A kérdés csak az, megérte-e a kockázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: