Őszinte, egyben sokkoló posztban számolt be a Facebookon egy amerikai orvos arról, hogy mi történik a haldokló koronavírus-fertőzöttek ágyánál az utolsó órákban, írja a Mirror. Brytney Cobia azt mondja, hogy a fiatalok utolsó mondataikban oltásért könyörögnek, de ekkor már túl késő.

Az alabamai doktor a bejegyzést azzal kezdi, hogy az utóbbi időben egyre több embert sikerült rábeszélni az oltásra, majd a folytatásban ki is fejti, hogy miért. Cobia rengeteg olyan, egyébként makkegészséges fiatallal találkozik a kórházban, akik súlyos Covid-fertőzéssel kerülnek az intézménybe. Ezeknek a fiatal embernek az intubálás, vagyis a lélegeztetőgépre kapcsolás előtti utolsó mondata többnyire az, hogy szeretnének oltást kapni. Ilyenkor az orvos nem tehet mást, mint fogja a haldokló betegek kezét és őszintén elmondja, hogy már túl késő.

Pár nappal később, amikor a halálhírt közli a családdal és a síró embereket vigasztalja, elmondja nekik, hogy a leginkább akkor tiszteleghetnek az elhunyt előtt, ha beoltatják magukat, és mindenkit rábeszélnek a vakcinára, akit csak lehet.

Ilyenkor a végtelenül szomorú családtagok csak sírnak és sírnak. Azt mondják, hogy nem tudták, mi is ez az egész. A többség azt hiszi, hogy ez a járvány nem is komoly, épp olyan, mint egy kis influenza. Mások szerint az egész nem is létezik, csak politika vagy általában kamu. De olyanok is szép számmal akadnak, akik szerint csak egy bizonyos vércsoporttal rendelkező emberek kapják el, míg mások szerint a bőrszín miatt védettek.

Amikor azonban egy közeli ismerős megy el a COvid-19 miatt, mindenki megérti, mivel is áll szemben a világ valójában. Cobia szerint ilyenkor a vakcina-szkeptikusok jó része meggondolja magát, és végül kéri az oltást. A doktor pedig miközben szomorúan feljegyzi az elhunyt adatait, hálát ad, hogy ezzel talán sikerült megmenteni néhány újabb életet.

A megrendítő, angol nyelvű bejegyzést itt lehet elolvasni:

Kína csütörtökön elítélte az új, brit-amerikai-ausztrál védelmi és biztonsági partnerségi szervezet létrehozását, "hidegháborús mentalitással" vádolva a három országot.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket".

A kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.

Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az "indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitását" említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását.

Franciaország ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte csütörtökön a brit, az amerikai és az ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szól bejelentést, amelynek eredményeképpen Canberra úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését.

"Szép franciásan mondva ez egyszerűen hátba szúrás" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön a France Info hírrádióban. Hozzátette, hogy dühöt és nagyon nagy keserűséget érez. "Bizalmi kapcsolatot építettünk ki Ausztráliával, ezt a bizalmat elárulták" - tette hozzá a tárcavezető, aki korábban védelmi miniszterként "az évszázad megállapodásnak" nevezte az Ausztráliával kötött szerződést.

Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter az RFI rádióban úgy vélte: "nagyon rossz üzenet az adott szó tiszteletben tartását" illetően a bejelentés, ami a nemzetközi politikában "súlyos döntést" jelent.

Scott Morrison ausztrál kormányfő csütörtökön jelentette be, hogy megváltozott biztonsági igényei miatt Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló 56 milliárd eurós szerződését, amelyet 2016-ban írt alá.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy új, háromoldalú védelmi és biztonsági partnerséget hoz létre. Ennek keretében kerül sor az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flotta legyártására.

A két francia kormánytag Joe Biden amerikai elnököt azzal vádolta meg, hogy saját szövetségeseit semmibe veszi.

"Ez az egyoldalú, durva, kiszámíthatatlan döntés nagyon hasonlít arra, amit Donald Trump (előző amerikai elnök) csinált" - mondta Jean-Yves Le Drian.

"Biden elnök nyilatkozatából hirtelen tudtuk meg, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti szerződésnek vége, és majd az Egyesült Államok tesz egy nukleáris ajánlatot az ausztráloknak, amelynek nem ismerjük a tartalmát" - hívta fel a figyelmet a külügyminiszter. "Ilyen nincs szövetségesek között. Nemrég még mindent megbeszéltünk az Egyesült Államokkal, és tessék, most itt a fordulat. Ez tűrhetetlen" - tette hozzá.

A francia szenátus azonnal jelezte, hogy szeretné tudni a Washington és Párizs közötti viszony "valós természetét".

"Meghallgatást kell tartanunk egyes szövetségeseink fellépéséről, akik ellenfélként viselkednek, nem pedig lojális riválisként" - fogalmazott Christian Cambon, a szenátus külügyi és védelmi biztosságának elnöke. A felsőház közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy "példanélküli" a brit-amerikai-ausztrál háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség létrehozásáról szóló bejelentés, s London és Washington "megváltoztatja a játékszabályokat".

A döntés eredményeképpen Ausztrália jelezte Franciaországnak, hogy felmondja szerződését az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal. Ebben a Naval Group arra vállalt kötelezettséget, hogy a világ legnagyobb hagyományos tengeralattjárójából tizenkettőt szállít le Ausztráliának. Az első 2027-ben érkezett volna meg. Ausztrália eddig 2,4 milliárd ausztrál dollárt (520 milliárd forintot) költött a projektre.

Két új rendelet is megjelent este a Magyar Közlönyben, ami a hiteltörlesztési moratóriumról szól - szúrta ki a Telex.

Az első arról szól, hogy mely rászoruló csoportoknak hogyan hosszabbodhat meg a fizetési haladék. A második már bizonyos szempontból érdekesebb. Ezt a rendeletet a természetes személyek hitelkártya-szerződésére, valamint a fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésre (folyószámlahitel) kell alkalmazni.

Ez értelemszerűen csak azokra vonatkozik, akik igénybe vették, de már kiléptek a moratóriumból.

A bankok ennek a módosításnak duplán sem örülhetnek, a pénzügyi teher mellett ügyintézési terhet is kaptak a nyakukba, 60 napjuk van ugyanis csak, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel és visszafizessenek azoknak, akiknek ez jár. A lap szerint a kormányban valaki rájöhetett, hogy amennyiben a moratórium alatt valakinek ketyeg a kamata, azzal nagyon rosszul jár.

A Telex emlékeztet, bár sokan próbáltak előre figyelmeztetni a moratórium hátulütőire, sokan csak későn, az úgynevezett lezáró levelek elolvasásánál eszméltek, hogy nem 10, hanem esetenként 13-14 vagy akár 25-30 hónappal nőtt a hitelük futamideje.

Megjelent egy új kormányrendelet a Magyar Közlönyben, aminek értelmében a középiskolai tanárok képzési ideje lerövidül.

– olvasható a rendeletben. Vagyis eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk. Ezentúl elég lesz öt év – értelmezi a sorokat az Eduline.hu.

Eddig három év után volt egy elágazás: választani lehetett, hogy inkább általános iskolában vagy inkább középiskolában szeretne valaki dolgozni. A hallgatók több mint 90 százaléka a középiskolai tanári pályát választotta. A mostani elképzelések egységes ötéves képzést tesznek lehetővé - nyilatkozta a portálnak Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.

A módosítás mögött alighanem a jelentkezők alacsony száma áll – idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni.

Méltánytalan a Magyar Bankszövetség szerint a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - olvasható a szövetség MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

A szervezet hangsúlyozza: tudomásul veszik a kormányzat szeptember 15-i döntését, aminek alapján 2020. március 18. napjától a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy éppen ezen termékek jellemzői miatt a moratórium kezdetétől többször felhívták a kormányzat figyelmét a hitelkártya és a folyószámlahitel moratóriumból való kihagyására.

A kamatok számítása szerződésszerűen történt, a bankok a moratórium ideje alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el - hangsúlyozza a szövetség.

- húzták alá.

A Magyar Bankszövetség továbbra is elengedhetetlennek tartja az eredményes együttműködést a kormányzat és a bankszektor között a gazdaság sikeres újraindítása érdekében.

Arra is kitértek, hogy a magyar bankszektor a moratórium ismételt meghosszabbítását a rászorultsági elv bevezetése alapján támogatja, elfogadva azt, hogy ez a bankok számára további jelentős pénzügyi teherrel jár. A társadalmi szinten is jól érzékelhető, gyors gazdasági helyreállás érdekében abban egyetértenek, hogy a moratórium meghosszabbítása ne a teljes ügyfélkörre vonatkozzon.

A moratórium igénybevétele fizetési haladékot jelent, a hiteltartozásokat a moratórium után meg kell fizetni. A hitelek törlesztésének minél későbbi megkezdése növeli a terheket, és meghosszabbítja a visszafizetés idejét.

Kitértek arra, hogy a magyar bankszektor az elmúlt időszak rekordszintű hitelezési aktivitásával sokat tett a magyar gazdaság "V" alakú kilábalása érdekében, miközben a gazdaság többi szereplőjéhez képest közvetlen pénzügyi támogatást nem kapott. "A krízis elejétől kezdve azt vallottuk, hogy elsősorban a rászorult ügyfeleinket kell támogatni. Épp ezért a magyar bankszektor az adósaiért a régió többi országához képest már eddig is sokkal hosszabb időre, sokkal nagyobb mértékben állt ki. Ezen túl, 2020 közepén a gazdaság védelmére elfogadtuk, hogy 55 milliárd forint extra adót is befizettünk a költségvetésbe" - írták.