Tudott az orosz kibertámadásokról a magyar külügy, mindezt belső dokumentumok bizonyítják
2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végzi. Az akkori főigazgató, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésben aggasztó tényeket közölt a főigazgató. A 444 birtokába jutott jelentés címzettje Vargha Tamás, aki korábban akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”
– olvasható a jelentésben, melynek alapján kiderült, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és még rengeteg más érzékeny információt is, azonban a jelentésből kiderül az is, hogy kik voltak a támadók:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A 444 tájékoztatása szerint az APT az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése (azaz a katonai hírszerző szolgálaté). Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
2024. május 13-án - pár napra rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek azt nyilatkozta, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere Európában - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lakossági fórumot tartott a Pilisben.
A 444 megkérdezte a külügyminisztert, hogy ha igaz, amint a kormányfő mond, hogy fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe.
A miniszter azt válaszolta:
„Tehát amikor adott esetben történik egy ilyen, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek… Vannak olyan intézményei a kormánynak, amelyek ilyenkor elvégzik a szükséges munkát, műszakilag detektálnak, ellenlépéseket tesznek.”
Miután a 444 megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; Szijjártó azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz.
„Óvatosak legyenek szerintem”, mondta a beszélgetés során Szijjártó.
A lap forrásai szerint az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely elárulta, mi a különbség Novák Katalin ezüst hernyóselyem bodyja és Ruszin-Szendi fürdőköntöse között
A minisztert a Kormányinfón szembesítették vele, hogy miközben a kormánypárti sajtó kritizálja a TISZA Párthoz igazolt egykori vezérkari főnök költéseit, Nováknak méregdrága öltözékek jártak. „Hölgy az illető” - szólt a válasz.
Az RTL a csütörtöki Kormányinfón arról is faggatta Gulyás Gergelyt, hogy korábban miért bírálta Ruszin-Szendi Romuluszt a közpénzen vett fürdőköntösért, ha Novák Katalin ennél extrémebb költései a kormánynál egyáltalán nem verték ki a biztosítékot. Mint írtuk, a kegyelmi botrány kapcsán lemondott államfő a hivatalában töltött kevesebb mint két év alatt 32,5 millió adófizetői forintot költött ruhákra. Ehhez képest a HírTV például szennyes kosarat, gumis lepedőt, fürdőruhát és „rengeteg fürdőköntöst” kér számon Ruszin-Szendi Romuluszon.
„Úgy gondolom, hogy ez nem korrekt beállítása a közölt információknak” – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről rendben van, hogy a Sándor-palotába használati tárgyakat vesznek, sőt, ha „hölgy az illető”, mármint a köztársasági elnök, akkor az is belefér, hogy ruhákat vásárolnak számára. Márpedig ezek az öltözékek nem kevés közpénzt emésztettek fel.
Novák Katalin 2022 júniusa és 2024 februárja között összesen 32,5 millió forint értékben kapott ruhákat állami pénzből.
Ezek között szerepelt egy ezüst színű hernyóselyem body is, csipkés széllel - derítette ki nemrég a Direkt36, hozzátéve: úgy tudni, hogy az elnök mindössze 575 ezer forintot fizetett az egyébként összesen 1,9 millió forintra beárazott ruhákért.
Az RTL Híradó arról is beszámolt, hogy a pápai audiencián egy 210 ezer forintos fátylat, II. Erzsébet temetésén pedig egy 190 ezer forintos kalapot viselhetett. Egy júniusi eseményen pedig, amikor azt mondta, „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem”, éppen egy 120 ezer forintos ruhát viselt.
A volt államfő titkársága szerint a ruhák többségét anonim módon eladományozta, míg a használt darabokért a Sándor-palota által megállapított árat kifizette.
Közölték azt is, hogy Novák Katalin magánhasználatra nem vásárolt ruházatot költségvetési forrásból. Kap viszont életjáradékot: a törvény értelmében élete végéig 5,7 millió forintos elnöki fizetésre tarthat igényt, amin felül kérhet szolgálati lakást, autót, titkárságot és ingyenes egészségügyi ellátást is.
Az RTL a csütörtöki Kormányinfón arról is faggatta Gulyás Gergelyt, hogy korábban miért bírálta Ruszin-Szendi Romuluszt a közpénzen vett fürdőköntösért, ha Novák Katalin ennél extrémebb költései a kormánynál egyáltalán nem verték ki a biztosítékot. Mint írtuk, a kegyelmi botrány kapcsán lemondott államfő a hivatalában töltött kevesebb mint két év alatt 32,5 millió adófizetői forintot költött ruhákra. Ehhez képest a HírTV például szennyes kosarat, gumis lepedőt, fürdőruhát és „rengeteg fürdőköntöst” kér számon Ruszin-Szendi Romuluszon.
„Úgy gondolom, hogy ez nem korrekt beállítása a közölt információknak” – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről rendben van, hogy a Sándor-palotába használati tárgyakat vesznek, sőt, ha „hölgy az illető”, mármint a köztársasági elnök, akkor az is belefér, hogy ruhákat vásárolnak számára. Márpedig ezek az öltözékek nem kevés közpénzt emésztettek fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón egymás után kapta a kérdéseket a magyar gazdaság rossz mutatói kapcsán. A miniszter szerint a kormány hasonlóan optimista volt, mint a jegybank vagy az Európai Bizottság és a nemzetközi intézetek, amikor a költségvetésben magasabb gazdasági növekedéssel számolt. Úgy fogalmazott:
az idei büdzsét összeállítása idején a számok kedvezőnek tűntek, de azóta a helyzet megváltozott.
Kijelentette: ha folytatódik a háború, akkor a jövő évre betervezett 4 százalékos növekedés sem valósulhat meg. Hozzátette: „Annyi optimizmusunk maradjon meg, hogy Amerika békét akar elérni, most nem tartozik az irreális képek közé, hogy a következő fél-egy évben béke legyen”.
A miniszter úgy véli, a béke azonnali gazdasági növekedést eredményezne.
Gulyás arról is beszélt, hogy a kormány el szeretné kerülni azt a forgatókönyvet, amelyben Donald Trump olyan szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, hiszen ez hátrányosan érintené a Magyarországra irányuló orosz energiabehozatalt. Hozzátette: nem tartja valószínűnek, hogy az amerikai kormány büntetővámokat vezetne be Magyarországgal szemben az orosz energiahordozókkal folytatott kereskedelem miatt.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón egymás után kapta a kérdéseket a magyar gazdaság rossz mutatói kapcsán. A miniszter szerint a kormány hasonlóan optimista volt, mint a jegybank vagy az Európai Bizottság és a nemzetközi intézetek, amikor a költségvetésben magasabb gazdasági növekedéssel számolt. Úgy fogalmazott:
az idei büdzsét összeállítása idején a számok kedvezőnek tűntek, de azóta a helyzet megváltozott.
Kijelentette: ha folytatódik a háború, akkor a jövő évre betervezett 4 százalékos növekedés sem valósulhat meg. Hozzátette: „Annyi optimizmusunk maradjon meg, hogy Amerika békét akar elérni, most nem tartozik az irreális képek közé, hogy a következő fél-egy évben béke legyen”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan, hogy mikor kézbesíti a nyugdíjasok élelmiszer-utalványait a Magyar Posta
Sikertelen kézbesítés esetén a kézbesítő egy értesítőt helyez el a címhely szerinti postaládában, amely tartalmazza a letéti posta megnevezését és az átvételre nyitva álló határidőt.
A Magyar Posta Zrt. azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az élelmiszer-utalványt szeptember 1. és október 15. között kézbesíti az irányítószámok emelkedő sorrendjében a több mint 2,3 millió nyugdíjasnak.
A kézbesítés, illetve kézbesítési kísérlet azon a címen történik, amely a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál nyilvántartásban van, ha a címzett vagy a meghatalmazott a kézbesítés pillanatában nem tartózkodik otthon, a letéti postahelyen lesz lehetősége átvenni a juttatást 10 munkanapon belül.
Megjegyezték, hogy ha sem a címzett, sem a meghatalmazottja nem tartózkodik a címen a kézbesítés pillanatában, akkor a küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek (például férj, feleség) vagy a közvetett kézbesítőnek (például az idősotthonban lévő megbízott alkalmazott) is kézbesíthető.
Sikertelen kézbesítés esetén a kézbesítő egy értesítőt helyez el a címhely szerinti postaládában, amely tartalmazza a letéti (átvételre kijelölt, címhelyhez legközelebbi) posta megnevezését és az átvételre nyitva álló határidőt.
Hozzátették, hogy amennyiben a jogosult átvevő nem jelentkezik a kézbesítési kísérletet követő munkanaptól számított 10 munkanapig a letéti postán, akkor az őrzési idő leteltét követően a posta a nyugdíjas élelmiszer-utalványát tartalmazó küldeményt a Magyar Államkincstár részére visszaküldi.
Ezt követően az utalványra jogosult közvetlenül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának megkeresésével kérheti a címhelyre történő újbóli kiküldést, legkésőbb november 14-ig - írták.
A nyugdíjasok élelmiszer-utalványáról szóló tájékoztató és az ahhoz kapcsolódó "Gyakran ismételt kérdések" pont a Magyar Államkincstár honlapján érhető el.
A Magyar Posta Zrt. azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az élelmiszer-utalványt szeptember 1. és október 15. között kézbesíti az irányítószámok emelkedő sorrendjében a több mint 2,3 millió nyugdíjasnak.
A kézbesítés, illetve kézbesítési kísérlet azon a címen történik, amely a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál nyilvántartásban van, ha a címzett vagy a meghatalmazott a kézbesítés pillanatában nem tartózkodik otthon, a letéti postahelyen lesz lehetősége átvenni a juttatást 10 munkanapon belül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki hisz az adataiban, nem így viselkedik” – Mráz Ágoston Sámuel válaszolt Hann Endrének
A Nézőpont Intézet igazgatója nyilvános vitára hívta a Mediánt vezető Hann Endrét, de az nemet mondott. A két közvélemény-kutató közötti ellentét vádaskodássá fajult, amire reagálva Mráz új közleményt adott ki.
Mint írtuk, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója nyilvános vitára hívta Hann Endrét, a Medián ügyvezetőjét, hogy megbeszéljék, miért mutatnak ennyire eltérő adatokat a közvélemény-kutatásaik.
A háttérben régóta húzódó szakmai vita áll. A független intézetek, például a Medián, az IDEA vagy a Závecz Research korábban többször is szoros versenyt vagy TISZA-előnyt mért, miközben a kormányközeli Nézőpont kétharmados Fidesz-előnyt mutatott ki. A Medián – szintén több más közvélemény-kutatóhoz hasonlóan – a nyáron már magabiztosabb TISZA-előnyről számolt be, de a Nézőpont hosszú hallgatás után újra azt állította, a Fidesz, ha nem is sokkal, de még mindig vezet.
Hann a nyilvános találkozót azzal hárította, hogy szerinte nincs értelme számokon vitatkozni, mert – ahogy fogalmazott – „a Medián ezt mérte, a Nézőpont azt mérte (vagy azt az eredményt hallgatta el), ki-ki számoljon el a saját szakmai lelkiismeretével”.
A csörte ezzel nem ért véget. A Magyar Nemzet azt írta, Hann „megfutamodott a nyilvános vita elől”. A Medián vezetője máshogy látta a helyzetet: szerinte a Nézőpont vezetője nemcsak a beleegyezése nélkül tett közzé részleteket a levelezésükből, hanem szándékosan torzította a valóságot.
Azt írta: Mráz vagy hazudott, vagy tudatosan félretájékoztatta a Magyar Nemzet újságíróját.
Ezután Hann közzétette azt a levelet is, amit július 17-én küldött Mráznak. A bejegyzés végén azt írta: „Látható, hogy a Nézőpont vezetőjének nem erőssége az igazmondás. Lelke rajta annak, aki ezek után is hisz a közvélemény-kutatásainak.”
A Nézőpont Intézet erre reagálva juttatta el hozzánk Mráz Ágoston Sámuel válaszát. Ebben az áll, „sajnálattal olvasta” Hann Endre támadását.
„Állításával szemben nem hoztam nyilvánosságra 'levelezésünk néhány mondatát', hanem Tusnádfürdőn beszámoltam arról a tényről, hogy felkértem, vitassuk meg a nyilvánosság előtt a közvélemény-kutatási adataink eltérését. Még azt is jeleztem, hogy a feltételeket illetően rugalmas vagyok. Hann Endre gondolkodási időt kért, szabadságra hivatkozva, majd csak ismételt kérdésemre válaszul utasította vissza meghívásomat.
E közben interjút adott a Magyar Hangban, amelyben engem propagandistának minősített.
Elzárkózását, személyeskedését és nyilvános támadását sajnálom. Meggyőződésem, hogy aki hisz az adataiban, nem így viselkedik. Mindezek ellenére az immár nyilvános vitánk személyes jelenléttel történő folytatását továbbra is javaslom. Igényem nem csak nekem volna rá szerintem, hanem az egész közvéleménynek.”
Mint írtuk, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója nyilvános vitára hívta Hann Endrét, a Medián ügyvezetőjét, hogy megbeszéljék, miért mutatnak ennyire eltérő adatokat a közvélemény-kutatásaik.
A háttérben régóta húzódó szakmai vita áll. A független intézetek, például a Medián, az IDEA vagy a Závecz Research korábban többször is szoros versenyt vagy TISZA-előnyt mért, miközben a kormányközeli Nézőpont kétharmados Fidesz-előnyt mutatott ki. A Medián – szintén több más közvélemény-kutatóhoz hasonlóan – a nyáron már magabiztosabb TISZA-előnyről számolt be, de a Nézőpont hosszú hallgatás után újra azt állította, a Fidesz, ha nem is sokkal, de még mindig vezet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
