Trump belegázolt a brit hősök emlékébe, Harry herceg arra emlékeztette, hogy az áldozatok megérdemlik a tiszteletet
Az amerikai elnök kétségbe vonta a NATO-szövetségesek afganisztáni harctéri szerepét. Kijelentése után a brit miniszterelnök és a veteránok is azonnali elhatárolódást sürgettek.
„Nem voltak a frontvonalon.” Donald Trump január 22-én, a davosi Világgazdasági Fórumon egy interjúban ezzel a mondattal söpörte le a NATO-szövetségesek, köztük a britek afganisztáni szerepvállalását. A kijelentés azonnali és egységes felháborodást váltott ki a brit politikai elitből, a kormányfőtől a veteránokon át a királyi család tagjáig. Trump az interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a szövetségesek ott lennének-e Amerika mellett, „ha valaha szükség lenne rá”, számolt be róla a BBC.
Keir Starmer miniszterelnök élesen elítélte az amerikai elnök szavait.
„Sértőnek és, őszintén szólva, felháborítónak tartom Trump elnök megjegyzéseit” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a konfliktusban 457 brit katona vesztette életét. A Downing Street szóvivője hivatalos közleményben szögezte le, hogy
Trump „tévedett, amikor megpróbálta csökkenteni a NATO-csapatok szerepét”, és megerősítette, hogy a brit hadsereg büszke az afganisztáni szolgálatára.
A politikai reakciók mellett a legfájdalmasabb hangok a katonacsaládoktól érkeztek. Diane Dernie, akinek fia, Ben Parkinson az afganisztáni háború legsúlyosabban sérült brit veteránja, kendőzetlen őszinteséggel fogalmazott. „Ez a létező legsúlyosabb sértés” – jelentette ki, majd felszólította a brit miniszterelnököt, hogy kérje számon az amerikai elnököt. A felháborodás pártokon átívelt: Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője úgy fogalmazott: „Trump hogy meri megkérdőjelezni az áldozatukat?”
A vitába ritka, személyes hangú közleménnyel szállt be Harry herceg, aki maga is két alkalommal szolgált Afganisztánban.
„2001-ben a NATO a története során először – és eddig egyetlenegyszer – hivatkozott az 5. cikkelyre. Szolgáltam ott. Egy életre szóló barátságokat kötöttem ott. És barátokat veszítettem el ott. Ezek az áldozatok megérdemlik, hogy őszintén és tisztelettel beszéljenek róluk” – idézte a herceget a lap.
A vita hátterében Trump régóta hangoztatott álláspontja áll, miszerint az európai szövetségesek nem költenek eleget a védelemre.
Ennek a narratívának adott némi alapot Mark Rutte NATO-főtitkár, aki szintén Davosban beszélt arról, hogy az európai országok az elmúlt években jelentősen növelték a védelmi kiadásaikat. „Donald Trump nélkül ez soha nem történt volna meg” – ismerte el Rutte a NATO hivatalos leirata szerint, utalva arra, hogy Trump nyomásgyakorlása is szerepet játszott a pozitív változásban.
„Nem voltak a frontvonalon.” Donald Trump január 22-én, a davosi Világgazdasági Fórumon egy interjúban ezzel a mondattal söpörte le a NATO-szövetségesek, köztük a britek afganisztáni szerepvállalását. A kijelentés azonnali és egységes felháborodást váltott ki a brit politikai elitből, a kormányfőtől a veteránokon át a királyi család tagjáig. Trump az interjúban azt is megkérdőjelezte, hogy a szövetségesek ott lennének-e Amerika mellett, „ha valaha szükség lenne rá”, számolt be róla a BBC.
Keir Starmer miniszterelnök élesen elítélte az amerikai elnök szavait.
„Sértőnek és, őszintén szólva, felháborítónak tartom Trump elnök megjegyzéseit” – mondta, emlékeztetve arra, hogy a konfliktusban 457 brit katona vesztette életét. A Downing Street szóvivője hivatalos közleményben szögezte le, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Anita az RTL-nek: Megmosolyogtatók a sorosista vádak, különösen, mivel az egyik ilyen szervezet rendezvényein részt vett Szijjártó Péter és maga Orbán Viktor is
A korábbi energiabiztonsági nagykövetet mutatta be a Tisza Párt a kormányzati felkészülés külpolitikai vezetőjeként. Kocsis Máté és Szijjártó Péter is azonnal reagált, internacionalista kiszolgálónak nevezve a szakértőt.
Globális igazgatói posztját hátrahagyva Londonból érkezett a Tisza Párt külpolitikai vezetésébe Orbán Anita, aki klasszikus, kiszámítható diplomáciát ígér. A párt szombaton jelentette be, hogy a korábbi energiabiztonsági utazó nagykövet lesz a kormányzati felkészülésük külpolitikai arca. Az RTL Híradónak adott exkluzív interjúban arról beszélt, egy pillanatig sem gondolkodott a felkérés elfogadásán.
Orbán Anita 2010 és 2015 között Magyarország energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt, majd a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese lett, ezt követően pedig Londonban a Vodafone Group globális igazgatójaként dolgozott. 2010-ben a Fidesz XI. kerületi egyéni jelöltjeként indult volna, de egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. Már 2008-ban könyvet írt az új orosz birodalmi törekvésekről és az energiafegyverről.
A Tisza Párt új külpolitikai vezetője szerint a jelenlegi vezetéssel ellentétben ő klasszikus, ingadozásoktól mentes külpolitikát folytatna.
„A diplomácia nem hangerőverseny és nem az a sikeres, aki hangosabban tud beszólni másoknak”
– fogalmazott. Hozzátette, Oroszország mindig fontos lesz diplomáciai szempontból, de a két ország kapcsolatát lényegesen átalakítaná, hogy az egy háttéralkuktól mentes viszony legyen. Célként fogalmazta meg a „kompország” politika befejezését. „Meggyőződésem, hogy hazánk helye Európában van. Azért fogok dolgozni, hogy hazánk újra a nyugati szövetségi rendszer megbecsült és elismert tagja legyen” – jelentette ki.
Az interjúban Orbán Anita kitért az őt ért támadásokra is: szóba került a Külkapcsolatok Európai Tanácsában betöltött szerepe, valamint volt férjének a Hagyó-üggyel összefüggésbe hozott cége is. Az utóbbi ügyről azt mondta, ezek csak sejtetések voltak, még a vádig sem jutott el az ügy. A sorosista hálózattal kapcsolatos kormánypárti vádakra pedig azt válaszolja, hogy megmosolyogtató, különösen annak fényében, hogy az egyik ilyen szervezet rendezvényein kormánypárti politikusok is rendszeresen szerepeltek. Köztük például Orbán Balázs, Szíjjártó Péter és maga Orbán Viktor is.
Globális igazgatói posztját hátrahagyva Londonból érkezett a Tisza Párt külpolitikai vezetésébe Orbán Anita, aki klasszikus, kiszámítható diplomáciát ígér. A párt szombaton jelentette be, hogy a korábbi energiabiztonsági utazó nagykövet lesz a kormányzati felkészülésük külpolitikai arca. Az RTL Híradónak adott exkluzív interjúban arról beszélt, egy pillanatig sem gondolkodott a felkérés elfogadásán.
Orbán Viktor Magyar Péterről: Sose mondd a krokodilnak, hogy nagy a pofája, amíg nem értél át a túlsó partra
A magyar miniszterelnököt sok témáról kérdezték a Kaposváron tartott újabb háborúellenes gyűlésen. Szóba került Ukrajna, Brüsszel, de még Donald Trump és Grönland is.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kaposváron válaszolt a közönség kérdéseire a háborúellenes gyűlések következő állomásán. Az egybegyűltek kérdezték a tanárokról, Brüsszelről, az orosz-ukrán háborúról, Trumpról és Gröndlandról, de még Magyar Péter neve is felmerült a miniszterelnök válaszaiban.
Orbán beszélt arról, hogy a fiatalok a változás mellett vannak, de ez most nem az az idő, amikor változtatni kell.
„Megértem, hogy néha kell változás is. A fiataloknak is kell tér. Azt is megértem, ha valaki miniszterelnök akar lenni. Van ilyen. Mindennek megvan a maga ideje. Most nem a kísérletezés ideje van, most biztosra kell mennünk. A Fidesz a biztos választás”
– mondta. A kormányfő mondanivalójával felvázolta a Fidesz kampánylogikáját is: aki bizonytalanságot hoz, az kockázat, aki marad, az a „biztos”.
„Ha valaki frusztrált, akkor csak kap az a gyerek egy nyaklevest, amikor nem kéne”
– a tanárokról úgy beszélt, hogy a feszültséget konkrét, erőszakos következménnyel kötötte össze. Mellette azt is állította, hogy a bérek felhúzásával már „az első lépést” megtették, de a tananyaghoz és a viszonyok rendezéséhez még hozzá kell nyúlni.
Orbán Magyar Péter nevét is emlegette, méghozzá csokorba szedve egy ellenségkép-listával.
„Ebben a von der Leyen-Weber-Zelenszkij-Magyar Péter csomagban van magyar szereplő is, az is azzal tölti a napjait, hogy fenyeget bennünket, nem? Amire azt mondja az ember, hogy sose mond a krokodilnak, hogy nagy a pofája, amíg nem értél át a túlsó partra. Ezt javaslom.”
A kormányfő a kérdezz-felelek közben szóba hozta Donald Trump amerikai elnököt, aki jelenleg Grönlandra áhítozik. A magyar miniszterelnök higgadtsággal fogadja Trump vágyait. Úgy fogalmazott: „lehet, hogy egész Grönlandot, mint egy nagy jégdarabot be akarta tenni a whiskyjébe, és lehet, hogy nem tudja beletenni, de hogy az a jégdarab mostantól az övé, abban legyünk egészen biztosak. Ez persze majd NATO-keretben fog történni” – magyarázta.
„Nyugatról úgy van elmesélve, hogy jött a kis gömböc, és bekapta szegény Ukrajnát” – mondandójából a háborúban álló Ukrajnát sem hagyta ki a kormányfő. Orbán szerint nem érdemes az igazságot keresni, helyette a békére kell törekedni. Kitért a
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kaposváron válaszolt a közönség kérdéseire a háborúellenes gyűlések következő állomásán. Az egybegyűltek kérdezték a tanárokról, Brüsszelről, az orosz-ukrán háborúról, Trumpról és Gröndlandról, de még Magyar Péter neve is felmerült a miniszterelnök válaszaiban.
Orbán beszélt arról, hogy a fiatalok a változás mellett vannak, de ez most nem az az idő, amikor változtatni kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint méretes öngólt rúgott a Fidesz, a most támadott Orbán Anitát korábban a NATO-ba akarták küldeni főtitkár-helyettesnek
Nem hagyta szó nélkül a Tisza új szakértőjét ért támadásokat Magyar Péter. Most azt kéri számon a kormányon, miért támadják azt, akit nem is olyan rég a NATO-ba jelöltek, és végig támogatták a jelölési folyamatban.
Magyar Péter a Facebook-oldalán reagált a Tisza Párt új külügyi vezetőjét, Orbán Anitát ért kormányzati kritikákra. A politikus szerint
„csodálatos élmény nézni”, hogyan rúgja be Szijjártó Péter, Kocsis Máté és „az egész vándorcirkusz” az öngólokat az ügyben.
A posztban felteszi a kérdést a kormányoldalnak, hogy ha Orbán Anitát egy „sorosista, globalista Bajnai-barátnak” tartják, akkor miért támogatták korábban.
„No, Srácok,
Ha szerintetek tényleg egy sorosista, globalista Bajnai-barát lenne Orbán Anita, akkor megkérdezhetem, hogy miért kérte fel az Orbán-kormány, hogy 2020-ban pályázza meg a NATO főtitkár-helyettesi pozíciót? Miért támogatta végig a kormány? Miért a Szijjártó-féle Külügyminisztérium készítette fel? Miért a magyar NATO nagykövetségünk kísérte Anitát az utolsó körös interjúra?”
A Tisza Párt elnöke további kérdéseket is intézett a kormányhoz, amelyekben a korábbi támogatás bizonyítékait firtatja.
„Nem akarjátok nyilvánosságra hozni a minisztériumi felkészítő anyagokat, amikkel támogattátok, vagy a nagykövetségi jelentést, amelyben beszámolnak arról, hogy Anita esélyes a végső győzelemre? Orbán Viktor tényleg Bajnai barátjából és a sorosista, globalista hálózat tagjából akart magyar NATO főtitkár-helyettest csinálni?” – írta.
Magyar Péter szerint a helyzet így egy „méretes öngólnak” tűnik. Bejegyzését azzal zárta, hogy állítása szerint Orbán Anita 60 jelöltből az utolsó ötbe jutott a NATO-nál.
Szombat reggel a Tisza Párt bejelentette, Orbán Anita lesz a párt külügyi vezetője. Magyar Péter egy videóban mutatta be a szakértőt, aki a „hintapolitika” befejezését és a nyugati szövetségi beágyazottság helyreállítását hangsúlyozta.
Bemutatta új arcát a TISZA Párt: Orbán Anita szerint a magyar kormány az oroszok oldalán ül, „és mi vissza fogunk ülni a magyar oldalra”
A Berettyóújfaluból indult nő a nemzetközi üzleti világ csúcsára tört. Most Magyar Péter oldalán állítaná talpra a magyar diplomáciát. „Szent István öröksége nyomán a Nyugathoz tartozunk, és be fogjuk fejezni ezt a kompország hintapolitikát” - mondta.
A TISZA Párt külpolitikai vezetőjeként mutatkozott be Orbán Anita a Tiszta Hang című podcast legújabb adásában. A nemzetközi üzleti életben és a diplomáciában is tapasztalatot szerzett szakember szerint Magyarországnak be kell fejeznie a „kompország hintapolitikát”, és véglegesen le kell horgonyoznia a nyugati szövetségi rendszerben.
Orbán Anita, aki magát „igazi belevaló vidéki lányként” jellemezte, Berettyóújfaluban nőtt fel első generációs értelmiségi családban. Elmondása szerint a családban nem volt hagyománya a külföldi életnek, ő volt az első, aki repülőre ült és külföldön élt. 2010-ben Martonyi János akkori külügyminiszter hívására tért haza, és energiabiztonságért felelős utazó nagykövet lett. Feladata az volt, hogy Magyarország energiafüggőségét csökkentse. 2015 elején, Szijjártó Péter hivatalba lépése után távozott a minisztériumból.
„Nem értettem egyet a minisztérium új irányaival. Számomra egyértelmű volt, hogy arra a feladatkörre, amit én ellátok, már nincs szükség vagy igény”
– mondta, hozzátéve, hogy ez nem kritika azokkal szemben, akik maradtak. Ezt követően a nemzetközi üzleti életben helyezkedett el, többek között az amerikai Cheniere LNG cég regionális vezetője lett Londonban. Itt tanulta meg az eredményorientáltságot, amit a kormányzásban is hasznosítana. „Az egyik az eredményorientáltság. Az a nagyon céltudatos eredményorientáltság, és az, hogy egy üzleti év végén mindig ott van a kérdés, akkor ki mit ért el abban az évben” – jelentette ki.
A podcastban kitért a nemzetközi szervezetekben (European Council on Foreign Relations, Globsec) betöltött tagságára is, amit a TISZA Párthoz való csatlakozásával felfüggesztett. Szerinte ezek a platformok lehetőséget adnak a magyar érdekek becsatornázására. Felhívta a figyelmet, hogy a Globsec rendezvényein rendszeresen részt vett Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Orbán Balázs is. „Szervezett a Globsec miniszterelnöki találkozót, ahol maga Orbán Viktor vett részt, Szijjártó Péter rendszeres vendég volt, és aki az utóbbi években minden egyes fórumon ott van és előad, az Orbán Balázs” – mondta.
A TISZA Párt külpolitikájának alapvetéseiről szólva kijelentette:
„Szent István öröksége nyomán a Nyugathoz tartozunk, és be fogjuk fejezni ezt a kompország hintapolitikát, és egyértelműen és véglegesen le fogjuk horgonyozni Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerbe.”
Ennek érdekében elsődleges feladatnak tartja az ezeréves lengyel-magyar barátság helyreállítását, a visegrádi együttműködés megerősítését és a szomszédokkal való kapcsolatok rendezését.
Az Európai Unióval kapcsolatban elmondta, hogy bár vannak frusztrációk, az uniós tagság által nyújtott előnyök semmivel sem összehasonlíthatók. Az uniós pénzek hazahozatalát az egyik elsődleges feladatnak nevezte. Szerinte a források a magyar korrupció miatt nem érkeznek meg. A kormány vétópolitikáját bírálva úgy fogalmazott: „Csak nemzeti érdek miatt fogunk vétózni, és nem bot szeretnénk lenni a küllők között, hanem küllő a kerékben.”
A szuverenitásról alkotott véleménye szerint egy ország akkor szuverén, ha van választása, tud döntéseket hozni és azokat végre is tudja hajtani, vagyis nem zsarolható. Álláspontja szerint ehhez erős országra van szükség, ahol az emberek egészségesek és képzettek. Szerinte a szövetségi rendszerek, mint az EU és a NATO, nem gyengítik, hanem erősítik a szuverenitást.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban egyértelműen Oroszországot nevezte meg agresszornak. Támogatásáról biztosította Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de hozzátette, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását nem támogatják. Kiemelte a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, és bírálta a magyar diplomáciát, amiért nem sikerült kiharcolnia a jogaik biztosítását, ellentétben a románokkal és a lengyelekkel.
„A jelenlegi magyar-orosz viszonyban én úgy látom, hogy a két ország nem a tárgyalóasztal két oldalán ül, hanem a tárgyalóasztal egy oldalán ülnek, és ez pedig az orosz oldal. És mi vissza fogunk ülni a magyar oldalra”
– fogalmazott.
A szlovákiai Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos helyzetet is a magyar diplomácia kudarcának tartja. Szerinte a magyar kormány részéről a helyzet „napirenden tartása” csupán „áltevékenység”, ehelyett kőkemény eredményekre van szükség. A Külügyminisztérium jövőjével kapcsolatban egy karcsúsított, a pazarlást megszüntető, digitális és gyorsan reagáló szervezetet vázolt fel, amely nem „politikai kifizetőhelyként” vagy „utazási irodaként” működik.
A TISZA Párt külpolitikai vezetőjeként mutatkozott be Orbán Anita a Tiszta Hang című podcast legújabb adásában. A nemzetközi üzleti életben és a diplomáciában is tapasztalatot szerzett szakember szerint Magyarországnak be kell fejeznie a „kompország hintapolitikát”, és véglegesen le kell horgonyoznia a nyugati szövetségi rendszerben.
Orbán Anita, aki magát „igazi belevaló vidéki lányként” jellemezte, Berettyóújfaluban nőtt fel első generációs értelmiségi családban. Elmondása szerint a családban nem volt hagyománya a külföldi életnek, ő volt az első, aki repülőre ült és külföldön élt. 2010-ben Martonyi János akkori külügyminiszter hívására tért haza, és energiabiztonságért felelős utazó nagykövet lett. Feladata az volt, hogy Magyarország energiafüggőségét csökkentse. 2015 elején, Szijjártó Péter hivatalba lépése után távozott a minisztériumból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
