HÍREK
A Rovatból

Bemutatta új arcát a TISZA Párt: Orbán Anita szerint a magyar kormány az oroszok oldalán ül, „és mi vissza fogunk ülni a magyar oldalra”

A Berettyóújfaluból indult nő a nemzetközi üzleti világ csúcsára tört. Most Magyar Péter oldalán állítaná talpra a magyar diplomáciát. „Szent István öröksége nyomán a Nyugathoz tartozunk, és be fogjuk fejezni ezt a kompország hintapolitikát” - mondta.
Karkó Ádám - szmo.hu
2026. január 24.



A TISZA Párt külpolitikai vezetőjeként mutatkozott be Orbán Anita a Tiszta Hang című podcast legújabb adásában. A nemzetközi üzleti életben és a diplomáciában is tapasztalatot szerzett szakember szerint Magyarországnak be kell fejeznie a „kompország hintapolitikát”, és véglegesen le kell horgonyoznia a nyugati szövetségi rendszerben.

Orbán Anita, aki magát „igazi belevaló vidéki lányként” jellemezte, Berettyóújfaluban nőtt fel első generációs értelmiségi családban. Elmondása szerint a családban nem volt hagyománya a külföldi életnek, ő volt az első, aki repülőre ült és külföldön élt. 2010-ben Martonyi János akkori külügyminiszter hívására tért haza, és energiabiztonságért felelős utazó nagykövet lett. Feladata az volt, hogy Magyarország energiafüggőségét csökkentse. 2015 elején, Szijjártó Péter hivatalba lépése után távozott a minisztériumból.

„Nem értettem egyet a minisztérium új irányaival. Számomra egyértelmű volt, hogy arra a feladatkörre, amit én ellátok, már nincs szükség vagy igény”

– mondta, hozzátéve, hogy ez nem kritika azokkal szemben, akik maradtak. Ezt követően a nemzetközi üzleti életben helyezkedett el, többek között az amerikai Cheniere LNG cég regionális vezetője lett Londonban. Itt tanulta meg az eredményorientáltságot, amit a kormányzásban is hasznosítana. „Az egyik az eredményorientáltság. Az a nagyon céltudatos eredményorientáltság, és az, hogy egy üzleti év végén mindig ott van a kérdés, akkor ki mit ért el abban az évben” – jelentette ki.

A podcastban kitért a nemzetközi szervezetekben (European Council on Foreign Relations, Globsec) betöltött tagságára is, amit a TISZA Párthoz való csatlakozásával felfüggesztett. Szerinte ezek a platformok lehetőséget adnak a magyar érdekek becsatornázására. Felhívta a figyelmet, hogy a Globsec rendezvényein rendszeresen részt vett Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Orbán Balázs is. „Szervezett a Globsec miniszterelnöki találkozót, ahol maga Orbán Viktor vett részt, Szijjártó Péter rendszeres vendég volt, és aki az utóbbi években minden egyes fórumon ott van és előad, az Orbán Balázs” – mondta.

A TISZA Párt külpolitikájának alapvetéseiről szólva kijelentette:

„Szent István öröksége nyomán a Nyugathoz tartozunk, és be fogjuk fejezni ezt a kompország hintapolitikát, és egyértelműen és véglegesen le fogjuk horgonyozni Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerbe.”

Ennek érdekében elsődleges feladatnak tartja az ezeréves lengyel-magyar barátság helyreállítását, a visegrádi együttműködés megerősítését és a szomszédokkal való kapcsolatok rendezését.

Az Európai Unióval kapcsolatban elmondta, hogy bár vannak frusztrációk, az uniós tagság által nyújtott előnyök semmivel sem összehasonlíthatók. Az uniós pénzek hazahozatalát az egyik elsődleges feladatnak nevezte. Szerinte a források a magyar korrupció miatt nem érkeznek meg. A kormány vétópolitikáját bírálva úgy fogalmazott: „Csak nemzeti érdek miatt fogunk vétózni, és nem bot szeretnénk lenni a küllők között, hanem küllő a kerékben.”

A szuverenitásról alkotott véleménye szerint egy ország akkor szuverén, ha van választása, tud döntéseket hozni és azokat végre is tudja hajtani, vagyis nem zsarolható. Álláspontja szerint ehhez erős országra van szükség, ahol az emberek egészségesek és képzettek. Szerinte a szövetségi rendszerek, mint az EU és a NATO, nem gyengítik, hanem erősítik a szuverenitást.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban egyértelműen Oroszországot nevezte meg agresszornak. Támogatásáról biztosította Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de hozzátette, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását nem támogatják. Kiemelte a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, és bírálta a magyar diplomáciát, amiért nem sikerült kiharcolnia a jogaik biztosítását, ellentétben a románokkal és a lengyelekkel.

„A jelenlegi magyar-orosz viszonyban én úgy látom, hogy a két ország nem a tárgyalóasztal két oldalán ül, hanem a tárgyalóasztal egy oldalán ülnek, és ez pedig az orosz oldal. És mi vissza fogunk ülni a magyar oldalra”

– fogalmazott.

A szlovákiai Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos helyzetet is a magyar diplomácia kudarcának tartja. Szerinte a magyar kormány részéről a helyzet „napirenden tartása” csupán „áltevékenység”, ehelyett kőkemény eredményekre van szükség. A Külügyminisztérium jövőjével kapcsolatban egy karcsúsított, a pazarlást megszüntető, digitális és gyorsan reagáló szervezetet vázolt fel, amely nem „politikai kifizetőhelyként” vagy „utazási irodaként” működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem mert belépni Ukrajnába a Barátság-vezeték miatt indult magyar küldöttség egyik tagja
A Barátság-vezeték állapotát felmérő magyar delegáció Czepek Gábor vezetésével érkezett Ukrajnába. Az ötfős csoportból egy ukrán útlevéllel is rendelkező tag a besorozástól tartva végül nem utazott el.


A magyar kormány eredetileg ötfősre tervezett delegációjából végül csak négyen utaztak szerdán Ukrajnába, miután egyikük a lehetséges jogi következményektől tartva visszalépett – írta a 24.hu.

A Kárpátalján született, ukrán útlevéllel is rendelkező tag attól tarthatott, hogy a két ország - a pénzszállító lefoglalása után - mélypontra került viszonya miatt az ukrán hatóságok emlékeztetik őt a haza védelmére vonatkozó állampolgári kötelezettségére, és besorozzák.

A tényfeltáró küldöttséget egy március negyedikei kormányhatározat hívta életre Czepek Gábor energetikai miniszterhelyettes vezetésével, a terv szerint két, nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezetővel és a Mol két szakemberével a soraiban. Czepek Gábor azonban az ukrán határról már csak a csökkentett létszámról számolt be.

„A tényfeltáró bizottságnak négy tagja van, rajtam kívül velünk tart egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is”

– jelentette be.

Az ukrán fél álláspontja szerint a magyar küldöttség csak akkor jelentkezett be, amikor már úton volt, és egy olyan miniszterrel akartak tárgyalni, aki éppen Párizsban tartózkodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Kijevnek küldött levelükben ráadásul csak az ukrán fővárost jelölték meg úti célként, a Barátság vezetéket és az orosz bombázásban megrongálódott Brodi állomást nem is említették, ezért tekintenek rájuk turistacsoportként.

A magyar felet mindezek ellenére fogadták Kijevben, ahol Czepek beszámolója szerint az energetikai tárgyalásukat egy légiriadó szakította félbe, ezért az óvóhelyre kellett vonulniuk.

A Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát január 27-én orosz támadás érte a Lviv megyei Brodi térségében, a szállítás azóta áll Magyarország és Szlovákia felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy egy újabb orosz támadás kockázata miatt nem látja értelmét a brodi főállomás azonnali helyreállításának, noha a vezeték műszakilag akár másfél hónapon belül újraindítható lenne. A delegáció útját megelőzően a magyar-ukrán viszonyt tovább terhelte az a márciusi incidens is, amikor a Terrorelhárítási Központ Budapesten feltartóztatott egy ukrán pénzszállítót, amit az ukrán külügy „állami banditizmusnak” minősített. A kialakult ellátási helyzet miatt a magyar kormány 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből a Mol számára, Szlovákia pedig válaszul ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott vészhelyzeti áramsegélyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
RTL: A szlovákok, a lengyelek, a csehek is 30-40 forinttal olcsóbban tankolhatnak, mint a magyarok a védett áron
Kedd óta a 95-ös benzin 595, a dízel 615 forint, de Szlovéniában, Horvátországban és a V4-országokban még ennél is kevesebb. Ausztria viszont a drágábbik véglet, ott mélyen a zsebbe kell nyúlni.


Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.

Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.

Egy másik sofőr, Rácz Ádám szerint „összességében nem lenne itthon drága, de annyi adót tesznek rá, hogy végül mégis drága lesz.”

A régiós összevetésből kiderül, hogy

nem csak a V4-eknél, de Horvátországban és Szlovéniában is a magyarországinál alacsonyabb szinten rögzítették az árakat. Szlovéniában például egy liter benzin 569, egy liter gázolaj pedig 593 forintba kerül, aminek hatására minden korábbinál több külföldi tankol náluk.

Ausztria viszont a drágábbik véglet: ott a benzinért 663, a gázolajért 737 forintot kérnek literenként. „Ausztria túl drága! Veszek magamnak egy lovat, és többé nem kell benzinre költenem” – panaszkodott egy osztrák férfi a riportban.

„Csupán néhány ország előz meg minket magasabb üzemanyagárakkal. Ezek között van Románia, Szerbia és Ausztria” – erről már Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője beszélt, aki szerint az északi szomszédainknál „nem csak 20, hanem akár 30–40 forintos árkülönbségek is lehetnek.”

A benzinkutak most az ország üzemanyag-tartalékából, vagyis korábban olcsóbban beszerzett készletekből gazdálkodnak. A kiskutasok szerint azonban veszélyben az utánpótlás, mert a közel-keleti háború elhúzódhat. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője úgy látja,

„mindenképpen el kellene érni, hogy részben beengedjük a nemzetközi árakat a magyar piacra, az importot mindenképpen elősegítsük, és csökkentsük a fogyasztást.”

A nagy kútláncok viszont nyugtatnak: szerintük van elég üzemanyag. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára telefonon nyilatkozva elmondta:

„Már önmagában ez a készlet is legalább másfél-két hónapra elegendő lenne. De nem szabad elfelejteni, hogy a Dunai Finomító működik; gyakorlatilag csak és kizárólag a hazai piacra szállítja a finomításból származó benzint és gázolajat.”

A kormány a védett ár mellett az üzemanyagok jövedéki adójából is engedett, ami átmenetileg nagyjából 19 forintot faraghat le a literenkénti árból. A Tisza Párt azonban további csökkentést követel. Magyar Péter, a párt elnöke szerint

„ha a kisebb adókat is csökkentené, akkor 50–100 forinttal olcsóbb lehetne ma Magyarországon a benzin és a dízel. Erre szólítom fel: kevesebb Facebook-poszt, kevesebb gyűlöletkeltés, kevesebb százmilliárd elszórása propagandára, kevesebb orosz ügynök; több munka. A tett az első, a duma a második.”

A helyzetet tovább bonyolítja egy tisztázatlan kérdés: a közösségi közlekedés járművei tankolhatnak-e védett áron. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a BKV és a Volán nem, ami milliárdos többletkiadást jelenthet nekik. Ezzel szemben a fuvarozói érdekképviseletek szerint a vonatkozó rendelet módosítása épp azt teszi lehetővé, hogy a magyar rendszámú autóbuszok is a kedvezményes áron jussanak üzemanyaghoz a kutakon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az ukrán jegybankelnök szerint kritikus állapotban került kórházba az egyik ukrán pénzszállító
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával tartóztattak fel egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. Az ukrán jegybank nemzetközi zsarolásnak minősítette az eljárást, és az EU intézményeihez fordult.


Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.

A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.

Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát

„Mindez 2026-ban történt Európa közepén, egy EU-tagállamban, amelynek kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai szabályokat, előírásokat és értékeket”

– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté a Magyar Péter-filmről: Az is hányinger, aki megnézi, az is hányinger, aki megcsinálta, és az is hányinger, aki szerepel rajta
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt energiapolitikai terveire reagálva kezdte el ostorozni az alkotást. Kocsis Máté a Magyar Péterről szóló filmet és annak nézőit is minősíthetetlennek nevezte, bár nem látta.


Pont a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című film országos bemutatójának napján, csütörtökön tartott Szegeden kampányrendezvényt Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője az általa alapított Zebra Digitális Polgári Kör eseményén élesen bírálta az alkotást és mindenkit, akinek köze van hozzá. A 444.hu beszámolója szerint a vita akkor forrósodott fel, amikor szóba került a Tisza Párt terve, miszerint 2035-ig leválnának az orosz energiáról. Kocsis Máté ekkor gyakorlatilag mindenkibe beleszállt, a nézőket sem kímélve.

„Az egész hányinger. Az is hányinger, aki megnézi, az is hányinger, aki megcsinálta, és az is hányinger, aki szerepel rajta. És az is hányinger, aki ezt nekiáll pozitívnak minősíteni, mert nem lehet egy politikust abba a helyzetbe hozni, hogy elhiggye, hogy ő Magyarországnak a koronázatlan, olajozott testű királya. Aki adja alá a lovat, az is szégyellje magát”

– idézte a portál a frakcióvezetőt. Kocsis Máté azzal indokolta a kritikáját, hogy hiányolja a filmből a „bemutatható teljesítményt”.

Azt is hozzátette, hogy a filmet egyébként nem látta, és nem is áll szándékában megnézni.

A filmet mi megnéztünk, kritikánkat itt találjátok.


Link másolása
KÖVESS MINKET: