Orbán Viktor Magyar Péterről: Sose mondd a krokodilnak, hogy nagy a pofája, amíg nem értél át a túlsó partra
A magyar miniszterelnököt sok témáról kérdezték a Kaposváron tartott újabb háborúellenes gyűlésen. Szóba került Ukrajna, Brüsszel, de még Donald Trump és Grönland is.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kaposváron válaszolt a közönség kérdéseire a háborúellenes gyűlések következő állomásán. Az egybegyűltek kérdezték a tanárokról, Brüsszelről, az orosz-ukrán háborúról, Trumpról és Gröndlandról, de még Magyar Péter neve is felmerült a miniszterelnök válaszaiban.
Orbán beszélt arról, hogy a fiatalok a változás mellett vannak, de ez most nem az az idő, amikor változtatni kell.
„Megértem, hogy néha kell változás is. A fiataloknak is kell tér. Azt is megértem, ha valaki miniszterelnök akar lenni. Van ilyen. Mindennek megvan a maga ideje. Most nem a kísérletezés ideje van, most biztosra kell mennünk. A Fidesz a biztos választás”
– mondta. A kormányfő mondanivalójával felvázolta a Fidesz kampánylogikáját is: aki bizonytalanságot hoz, az kockázat, aki marad, az a „biztos”.
„Ha valaki frusztrált, akkor csak kap az a gyerek egy nyaklevest, amikor nem kéne”
– a tanárokról úgy beszélt, hogy a feszültséget konkrét, erőszakos következménnyel kötötte össze. Mellette azt is állította, hogy a bérek felhúzásával már „az első lépést” megtették, de a tananyaghoz és a viszonyok rendezéséhez még hozzá kell nyúlni.
Orbán Magyar Péter nevét is emlegette, méghozzá csokorba szedve egy ellenségkép-listával.
„Ebben a von der Leyen-Weber-Zelenszkij-Magyar Péter csomagban van magyar szereplő is, az is azzal tölti a napjait, hogy fenyeget bennünket, nem? Amire azt mondja az ember, hogy sose mond a krokodilnak, hogy nagy a pofája, amíg nem értél át a túlsó partra. Ezt javaslom.”
A kormányfő a kérdezz-felelek közben szóba hozta Donald Trump amerikai elnököt, aki jelenleg Grönlandra áhítozik. A magyar miniszterelnök higgadtsággal fogadja Trump vágyait. Úgy fogalmazott: „lehet, hogy egész Grönlandot, mint egy nagy jégdarabot be akarta tenni a whiskyjébe, és lehet, hogy nem tudja beletenni, de hogy az a jégdarab mostantól az övé, abban legyünk egészen biztosak. Ez persze majd NATO-keretben fog történni” – magyarázta.
„Nyugatról úgy van elmesélve, hogy jött a kis gömböc, és bekapta szegény Ukrajnát” – mondandójából a háborúban álló Ukrajnát sem hagyta ki a kormányfő. Orbán szerint nem érdemes az igazságot keresni, helyette a békére kell törekedni. Kitért a
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kaposváron válaszolt a közönség kérdéseire a háborúellenes gyűlések következő állomásán. Az egybegyűltek kérdezték a tanárokról, Brüsszelről, az orosz-ukrán háborúról, Trumpról és Gröndlandról, de még Magyar Péter neve is felmerült a miniszterelnök válaszaiban.
Orbán beszélt arról, hogy a fiatalok a változás mellett vannak, de ez most nem az az idő, amikor változtatni kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ukrán jegybankelnök szerint kritikus állapotban került kórházba az egyik ukrán pénzszállító
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújával tartóztattak fel egy Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt. Az ukrán jegybank nemzetközi zsarolásnak minősítette az eljárást, és az EU intézményeihez fordult.
Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.
A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.
Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy az egyik, egészségügyi problémákkal küzdő ukrán férfi csak akkor kapott ellátást, amikor összeesett, előtte pedig olyan injekciót kapott, amely veszélyesen megemelte a vércukrát
„Mindez 2026-ban történt Európa közepén, egy EU-tagállamban, amelynek kormánya teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai szabályokat, előírásokat és értékeket”
– mondta Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke, aki abszurdnak és illegálisnak nevezte a történteket.
Kritikus állapotban került kórházba a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók egyik kísérője, miután a helyi hatóságok kihallgatták, legalábbis ezt állítja Andrij Pisnij, Ukrajna jegybankelnöke – írja a HVG a Bloomberg alapján.
A magyar hatóságok március 5-én, pénzmosás gyanújára hivatkozva állítottak meg két, Ausztriából Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítót. Ugyanakkor az adóhatóság is elismerte, hogy az elfogott járművekkel tervezetten szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat. A szállítmányt kísérő hét ukrán férfit elfogták, majd az eljárás eredményét meg sem várva kiutasították őket Magyarországról. A NAV szerdán jelentette be, hogy visszaadja a két lefoglalt pénzszállítót, de a pénzt és az aranyat nem. Azt egyelőre nem indokolták meg, hogy pontosan miért merült fel a pénzmosás gyanúja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Barátság-vezeték: Tizenhét ország volt kíváncsi a magyar delegáció mondandójára Kijevben
Ezt Czepek Gábor államtitkár mondta egy Facebook-videóban. Szerinte az EU is a magyarok mellé állt. A küldöttség egyelőre Kijev válaszára vár, a helyzet pattanásig feszült.
„Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről” – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, ezenkívül volt egy nagyon hasznos tárgyalás az Európai Bizottság képviselőivel.
Czepek Gábor szerint a brüsszeli szóvivő egyértelművé tette, hogy az Európai Bizottság is Kijevtől egy tényfeltáró bizottság létrehozását kéri és követeli. „Úgyhogy most már nemcsak Magyarország, nemcsak Szlovákia, hanem az Európai Bizottság is a tények ismerete mellett van”
– mondta az államtitkár.
A videót azzal zárja: „Várjuk Kijev válaszát, holnap is itt leszünk”.
A Barátság kőolajvezetéken 2026. január 27. óta áll a szállítás, miután ukrán források szerint orosz támadás érte a vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát az ország nyugati részén. A kimaradások miatt Magyarország és Szlovákia közös tényfeltáró küldetést javasolt a sérült szakaszhoz, amit az Európai Bizottság is üdvözölt, mert az oldhatja a Kijev és Budapest közti feszültséget.
Ugyanis Budapest Kijevet okolta az olajáramlás késleltetéséért, és jelezte, hogy blokkolni fog egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára, amíg a szállítás helyre nem áll. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben nyilvánosan arról beszélt, nem szívesen javíttatná meg a vezetéket, mert az továbbra is támadásoknak lenne kitéve. Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy nincs határidő a javításra, és a magyar és szlovák ellátás a kötelező készletek miatt rövid távon nincs veszélyben.
A helyzetre reagálva Budapest és Pozsony korlátozta a dízel- és üzemanyag-exportot. A magyar kormány engedélyezte a stratégiai kőolajtartalékok részleges felszabadítását, a MOL pedig alternatív beszerzési és logisztikai útvonalakra készült.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Czepek Gábor vezette küldöttség egyik tagja nem mert belépni Ukrajnába, mert - ukrán állampolgár lévén - tartott attól, hogy besorozhatják - legalábbis a HVG ezt állítja ukrán forrásokra hivatkozva.
„Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről” – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, ezenkívül volt egy nagyon hasznos tárgyalás az Európai Bizottság képviselőivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rónai Egon elárulta, hogy miért nem tett fel keményebb kérdéseket Orbán Viktornak
Az ATV műsorvezetője a Kadarkai Endrével folytatott beszélgetésben fejtette ki szakmai álláspontját. Úgy véli, a miniszterelnöki interjúban a cél a minél több téma érintése, nem pedig egy-egy ponton való lehorgonyzás.
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
A kormányfővel előzetesen nem egyeztettek témákat. Az első, novemberi beszélgetést Orbán Donald Trumpnál tett látogatásának másnapján vették fel, akkor csupán annyit kértek, hogy az amerikai útról mindenképpen essen szó.
„Hát, mondom, nyilván kérdezem, ez kihagyhatatlan, most jött haza. De semmi más nem volt. És most itt a másodiknál sem volt semmi több. Annyi kérdés volt, hogy mennyi lesz az időtartam. Arra mondtam, hogy én egy órára szánom” – idézte fel a műsorvezető.
Rónai Egon a Kadarkai Endrének adott interjúban elmondta, soha nem teljesen elégedett a végeredménnyel, mert egy miniszterelnöki interjúban folyamatosan mérlegelnie kell.
„Menet közben arra koncentrál az ember – legalábbis én arra koncentrálok elsősorban –, hogy hogyan menjünk tovább, hogy merre vigyem tovább, hogy valamire jussunk. De közben ebben benne van, hogy csomószor átlépünk olyan dolgokat, ahol le lehetne horgonyozni, csak akkor megáll az interjú. Erre egy miniszterelnöki interjúban egész egyszerűen nincs idő”
– magyarázta. A novemberi, több mint egymilliós nézettséget elérő interjú után az ATV feljelentést is tett, miután a műsorvezető halálos fenyegetéseket kapott.
A kritikákról szólva Rónai kifejtette, mindkét oldalról kapott bőven.
„Az egyik oldal azt mondja, hogy »Rónai próbálkozott, de miniszterelnök agyoncsapta a válaszaival«. A másik oldal azt mondja, »hát ezek milyen kérdések, és a lényeget miért nem kérdezte meg?«”
– foglalta össze a véleményeket.
Magyar Péter például „propaganda interjúnak” nevezte a beszélgetést, míg Hadházy Ákos szerint Rónai rossz kompromisszumokat kötött. A műsorvezető szerint egy politikai újságíró akkor végzi jól a munkáját, ha mindkét oldal többet vár tőle. „Az fontos, hogy mit várnak tőlem. És ha többet várnak tőlem, az azt jelenti, hogy magasra van rakva az a bizonyos léc. Az, hogy ők azt gondolják, hogy átmentem alatta és nem ugrottam át felette, az baj, de nem lehet minden lécet átugrani” – jelentette ki.
Rónai szerint a túlzott bátorság nem lett volna célravezető, mert azzal agyoncsapta volna a beszélgetést. Azokat a pénzügyi és egyéb, ellenzék által már ezerszer feltett kérdéseket, amelyekre Orbán Viktornak kész válaszai vannak, szándékosan kerülte.
„Ezeket fogom megkapni, és minden egyéb elől be fog zárulni. Nem csak ő, az összes interjúalany így működik. Ha olyat kérdezel, amit ő agressziónak érez, akkor bezárul. Nekem pedig az volt a célom, hogy minél szélesebbre nyissam ezt az ajtót, nem az, hogy egy résen bekandikáljak” - mondta a 24.hu szemléje szerint.
Rónai teljes beszélgetését Kadarkai Endrével itt tudjátok megnézni:
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendőrök kérdezgetik, ki mennyi üzemanyagot tud tárolni, nem árulják el, miért
Heves, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében is felbukkantak az egyenruhások olyan fuvarozóknál és gazdáknál akik saját kútról tankolnak. A megkeresett vállalkozók értetlenül állnak a dolog előtt, senki sem tudja, mi készül.
Befordult a rendőrautó, kiszállt három egyenruhás, és egyenesen a gázolajtartályokról kezdtek kérdezősködni. Az elmúlt napokban országszerte több gazda és fuvarozó is hasonló, váratlan látogatásról vagy telefonhívásról számolt be:
a rendőrség arra kíváncsi, ki mennyi üzemanyagot tud tárolni a telephelyén. Hogy miért, azt senkinek nem árulják el
– számolt be róla az RTL Híradó. Az akcióról sem a rendőrség, sem a kormány nem adott eddig tájékoztatást, de információiuk szerint a a rendőrség országszerte keresett fel olyan vállalkozókat, akikről feltételezhető, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot tarthatnak a telephelyükön.
Az eddigi információk szerint Heves, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében, valamint Miskolcon és Hajdúszoboszlón is felbukkantak a hatóságok. Egy neve elhallgatását kérő fuvarozó az RTL-nek mesélte el, hogyan zajlott a látogatás.
„2026. március 10-én délután befordult egy rendőrautó. Három rendőr szállt ki, bemutatkoztak, és közölték, hogy felmérik, van-e gázolaj-tároló kapacitásunk. Mondtam, hogy nincs. Megköszönték, elmentek” – idézte fel a férfi, aki arra a kérdésre, hogy miért gyűjtenek adatokat, csak annyi választ kapott: „Azt mondták, hogy ezt a feladatot kapták.”
Egy zárt Facebook-csoportban ennél cifrább történet is napvilágot látott, egy bejegyzés szerint a telefonáló egyenesen úgy mutatkozott be, hogy
„a helyi fideszes helytartó megbízásából telefonál, egyelőre érdeklődés szintjén”.
A rendőrségi adatgyűjtés éppen akkor zajlik, amikor a kormány komoly beavatkozásokat jelentett be az üzemanyagpiacon. A héten visszahozták a benzinárstopot, csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját és a stratégiai készletek egy részét is felszabadították. Az indoklás szerint a lépésekre a globális olajár-emelkedés és az ellátási bizonytalanságok miatt volt szükség.
Továbbra sem tudni, hogy kinek a megbízásából, milyen célból és milyen jogalapon mérik fel a vállalkozások kapacitásait, és mihez kezdenek majd a begyűjtött adatokkal.
A kormányzati intézkedések komoly vitát váltottak ki. A kabinet azzal érvel, hogy megvédik a fogyasztókat és a kritikus ágazatok ellátását, míg a kritikusok szerint az ársapka ellátási zavarokhoz vezethet, mert a kereskedőknek nem éri meg behozni az üzemanyagot, és a kisebb kutakat is nehéz helyzetbe hozza.
Befordult a rendőrautó, kiszállt három egyenruhás, és egyenesen a gázolajtartályokról kezdtek kérdezősködni. Az elmúlt napokban országszerte több gazda és fuvarozó is hasonló, váratlan látogatásról vagy telefonhívásról számolt be:
a rendőrség arra kíváncsi, ki mennyi üzemanyagot tud tárolni a telephelyén. Hogy miért, azt senkinek nem árulják el
– számolt be róla az RTL Híradó. Az akcióról sem a rendőrség, sem a kormány nem adott eddig tájékoztatást, de információiuk szerint a a rendőrség országszerte keresett fel olyan vállalkozókat, akikről feltételezhető, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot tarthatnak a telephelyükön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
