Megszólalt a férfi, akinek Takács Péter azt mondta, „Az anyádba”, szerinte már előtte is kapott egy furcsa választ

Bár a statisztikák az átlagbér növekedéséről szólnak, a KSH egy friss elemzése szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére, vagyis a fizetésük kevesebbet ért, mint egy évvel korábban - írta Kapitány István a közösségi oldalán.

Erre a helyzetre reagált a TISZA Párt leendő gazdasági és energiaügyi minisztere, aki szerint a megélhetés valóságát nem lehet átlagok mögé rejteni.

– írta.

A TISZA Párt a helyzet megoldására az adórendszer átalakítását javasolja. Ennek egyik első lépéseként

A tervezet szerint mindenki, aki a jelenleg havi bruttó 625 ezer forintos mediánbér alatt keres, szintén kevesebb adót fizetne. Egy 420 ezres bruttó bérnél ez évi 180 ezer forint pluszt jelentene, 500 ezres fizetésnél körülbelül 120 ezer, míg 625 ezernél évi 60 ezer forintot.

A kormánypárti politikusok ugyanakkor adóemelésként értelmezik a javaslatokat. Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint a TISZA tervei valójában a többkulcsos szja visszahozását jelentik.

– fogalmazott egy korábbi nyilatkozatában.

A politikus szerint „jól látható, hogy míg Gyurcsány Ferenc volt a mester, Magyar Péter a tanítvány”, utalva arra, hogy a választások után a baloldal adóemeléseket hajtott végre.

A vita alapját adó statisztikai ellentmondás abból fakad, hogy az országos átlagkereset javulhat akkor is, ha a dolgozók egy jelentős részének csökken a fizetése vásárlóereje. A KSH statisztikája éppen ezt az eloszlást mutatja be, rávilágítva, hogy a magas vezetői fizetések felhúzzák az átlagot, miközben a társadalom széles rétegei mást tapasztalnak.

Kapitány szerint: "Ezért félrevezető, ha valaki az átlagkereset alakulásával próbálja bizonygatni, hogy minden rendben van a magyar bérekkel. Egy statisztikai átlagba ugyanúgy beleszámítanak a kiugróan magas vezetői fizetések is, miközben a magyar emberek nagy része egészen más valóságot tapasztal a hónap végén". A politikus hozzátette: "A valóságot jobban megmutatja a KSH elemzése, amely szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére. Vagyis több mint minden negyedik magyar munkavállaló azt tapasztalta, hogy a fizetése kevesebbet ér, mint egy évvel korábban". A TISZA Párt ezen akar változtatni, mert szerintük "Az számít, hogy az emberek adózás után mennyit visznek haza, és az a pénz valójában mennyit ér a mindennapi életben".

Alig tíz nappal a választások után hatalmasat fordult a politikai hangulat Magyarországon:

– derült ki az RTL és a HVG megbízásából készült legfrissebb Medián-kutatásból, amelyről az RTL Híradó számolt be szerda este.

A felmérés szerint a Tisza Párt 3 százalékpontos növekedéssel már a teljes népesség 56 százalékának támogatását élvezi. Ezzel párhuzamosan a Fidesz mögül eltűnt a szavazók jelentős része, már csak a lakosság ötöde szavazna a pártra. A pártpreferenciák mellett a közhangulat is radikálisan megváltozott.

A gazdasági kilátásokat még ennél is derűlátóbban ítélik meg: kétharmaduk számít valamilyen mértékű javulásra a következő egy évben.

A Mediánt vezető Hann Endre szerint a jelenség nem teljesen ismeretlen, de a mértéke kimagasló. A szakértő a „győzteshez húzás” jelenségével magyarázta a folyamatokat, de kiemelte:

A közhangulat javulása olyan mértékű, amire Hann Endre szerint ilyen rövid idő alatt még nem volt példa. A választás előtt és az azt megelőző másfél évben még kétszer annyian látták borúsan a jövőt, mint most.

Érdekesség, hogy a gazdasági optimizmus a Fidesz-KDNP szavazói között is megjelent: a kutatás szerint

A választás éjszakáján Orbán Viktor még a mozgósítás sikerét hangsúlyozta. „Soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van is ennek látszata, hiszen két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk. Két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – mondta a miniszterelnök.

– fogalmazott Hann Endre.

A Medián vezetője szerint a Fidesz-tábor mostani olvadása a párt kampányával is magyarázható, amely szerinte „néha egészen bizarr volt”, és annyira „nyilvánvaló hazugságokkal és fikciókkal” operált, hogy az már csak a legelkötelezettebbek megtartására volt elég. „Mintha ennek most vége lenne, mintha utólag már azok is elpártolnának, akiket a kampányban még megtartottak” – fűzte hozzá. A győzteshez húzás jelenségét támasztja alá az is, hogy a válaszadók 95 százaléka állította azt, hogy részt vett az április 12-i választáson. Ez a szám 15 százalékponttal magasabb a valós részvételi adatnál.

Radnai Márk a közösségi oldalán árulta el, hogy mi lesz a feladata a kormányalakítás után.

A TISZA Párt alelnöke elmagyarázta, mit jelent a „részvételiség”. Állítása szerint a feladatát leegyszerűsítve úgy lehet megfogalmazni, mint „a kormány és a társadalom közötti koordináció”. Úgy véli, ez a terület az együtt cselekvő társadalom alapját képezi.

Úgy látja, az emberek „vissza akarták venni az irányítást a saját életük felett, és ez bizony sikerült. Ez az erő alulról jött. Ez kovácsolt minket közösséggé.”

Radnai Már a posztjában azt írja, hogy történelmi jelentőségű események zajlottak Magyarországon. „És nem csak Európa, hanem az egész világ felfigyelt ránk” – állítja. Ennek okát pedig abban látja: „Mert ti képesek voltatok együtt cselekedni. Előfizettetek rá, finanszíroztátok és végül meg is valósítottátok.”

Elmondása szerint az emberek egyértelmű társadalmi megbízást adtak a demokratikus működés teljes körű megújítására. „Ez nem egy politikai ciklus feladata. Ez egy rendszerszintű korrekció, amelyhez intézményi garanciák és valódi társadalmi részvétel szükséges.”

A bejegyzés végén hozzáteszi: „A feladat most az, hogy a magyarok ne csak választók legyenek, hanem a közügyek érdemi résztvevői. Ez a részvételiség. Én ezért a célért vállalom ezt a munkát.”

Színes zsákokban, ledarálva sorakoznak a minisztériumi és állami céges iratok egy budapesti garázs előtt. Juhász Péter aktivista, volt ellenzéki képviselő vágott bele a nem mindennapi akcióba: azt tervezi, hogy a mesterséges intelligencia és önkéntesek segítségével rakja össze a megsemmisítettnek hitt dokumentumokat, amiket állami intézmények kukáiból gyűjtött be – számolt be róla az RTL Híradó.

Juhász azután kezdte a gyűjtést, hogy Magyar Péter a választásokat követően arról beszélt, a Külügyminisztériumban és más tárcáknál is tömeges iratmegsemmisítés zajlik. Az aktivista az RTL-nek meg is mutatta, honnan származnak a papírfecnik.

– sorolta Juhász Péter.

A vádakra Szijjártó Péter külügyminiszter korábban a Telexnek úgy reagált, hogy minden irat elektronikusan is elérhető. Amikor arról kérdezték, a következő kormány át tudja-e majd nézni a dokumentumokat, azt mondta: „Minden ott van elektronikusan, úgyhogy nézegethetik. 12 év dokumentumát azt nézegethetik”.

A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint azonban súlyos bűncselekményt követhet el az, aki egy kormányváltás előtt fontos iratok megsemmisítésében segédkezik. Döbrentey Dániel szerint egy miniszter csak akkor tudja ellátni a közfeladatát, ha teljes képet kap a folyamatban lévő ügyekről. „Ennek a blokkolása, az iratok megsemmisítése azt jelenti, hogy az átadás-átvétel nem lesz teljes” – magyarázta a szakértő.

A Külügyminisztérium iratkezelési szabályzata szerint a közokiratok megsemmisítéséhez a Magyar Nemzeti Levéltár engedélye szükséges. Az RTL Híradó megkeresésére a levéltár közölte: az elmúlt egy hónapban a tárcától nem érkezett hozzájuk ilyen kérelem. Hozzátették ugyanakkor, hogy a munkaanyagokat vagy az elektronikusan is tárolt papírokat az intézmények saját hatáskörben is ledarálhatják, de csak úgy, hogy a tartalmukat később ne lehessen helyreállítani.

Juhász Péter mégis ezzel próbálkozik. Azt tervezi, hogy a papírcsíkokat beszkennelik, és egy mesterséges intelligencia segítségével próbálják majd meg összeilleszteni a szövegeket.

– árulta el a tervet az aktivista.