2020-ban az államháztartás központi alrendszere 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami alapján kijelenthető, hogy a tavalyi deficit minden várakozást felülmúlt, írja a Portfolio.
Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a költségvetésben, ami azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
A portál 2002 óta gyűjti a havi költségvetési adatokat és ezek alapján minden eddigi rekordot megdöntött a decemberi hiány mértéke.
Eddig a legnagyobb havi költségvetési hiány 2016-ban jött össze, akkor 907 milliárd forint deficit keletkezett.
A költségvetési hiány jóval meghaladja a tárca által előzetesen jelzett értéket is. Augusztusban még 3600 milliárd forint körül volt a teljes évre szóló, hivatalos előrejelzés.
A kormány elsősorban a Gazdaságvédelmi Alapon keresztül költötte a pénzt, a végső szám meghaladta a 4000 milliárd forintot.
A kormány az alábbi módon magyarázta a történelmi deficit hátterét:
"A kormány felelős döntése értelmében nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon, vagy a munkahelyét megtarthassa."
"2020-ban 614,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. Az év végi forrásbiztosító intézkedések keretében pedig 2020 decemberében a kórházi adósságrendezésre 44,5 milliárd forintot fordított a kormány. A kormány év végi forrásbiztosító intézkedései továbbá mintegy 1200 milliárd forint többletkiadással jártak, melyek a kórházak adósságrendezésén túl gazdaságvédelmi, oktatási-nevelési és egészségügyi célokat, kulturális tevékenységek finanszírozását szolgálták" - tette hozzá a tárca.
2020-ban az államháztartás központi alrendszere 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami alapján kijelenthető, hogy a tavalyi deficit minden várakozást felülmúlt, írja a Portfolio.
Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a költségvetésben, ami azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához
A szakember szerint a rossz gazdasági helyzet és egy karizmatikus vezető felbukkanása is a kormányváltás felé mutat. Azonban a győztesnek azonnal az EU-pénzekért és az euróért kellene harcolnia.
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.
„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”
– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.
Ugyanakkor hozzátette: ha a Tisza Párt nyerne is, nem lenne sok költségvetési mozgásterük, „főleg úgy, hogy valószínűleg meg kell tartsák a Fidesz hangulatjavító kiadásnöveléseit”. Szerinte
egy esetleges új vezetésnek azonnal hozzá kellene látnia a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalához, és minél hamarabb deklarálnia kellene, hogy Magyarország csatlakozni kíván az eurózónához.
Zsiday semmi akadályát nem látja annak, hogy 2027-től 5-10 éven át évi 3 százalékkal nőjön a magyar gazdaság, de ehhez szerinte hiteles EU-integrációra, a források megszerzésére és az euró felé való elindulásra van szükség.
A közgazdász által felvázolt irány egybevág a Tisza Párt programjával, amely szintén az EU-kapcsolatok rendezését, a pénzek feloldását és az euró bevezetése felé tett lépéseket hangsúlyozza. Ezzel szemben Orbán Viktor rendszeresen bírálja a „brüsszeli befolyást”, és októberben egyértelművé tette, hogy nem támogatja az euró bevezetését.
A kormány a szuverenitás védelmére és az EU-pénzek hiányát ellensúlyozó amerikai pénzügyi megállapodásra hivatkozik. Az Európai Bizottság november közepén továbbra is mintegy 18 milliárd eurónyi forrást tartott vissza Magyarországtól a jogállamisági aggályok miatt, bár az év folyamán történtek kisebb átcsoportosítások.
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.
„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”
– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán maga vihette a selyemzsinórt: személyesen közölhette a zalai Fidesz-képviselővel, hogy már nem ő a jelölt
Információk szerint a miniszterelnök maga árulta el Vigh Lászlónak a rossz hírt, de kormányzati posztot is ígért neki. A háttérben a Tisza Párt elleni készülődés állhat.
Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.
Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.
Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.
Vigh lecserélésének hátterében helyi konfliktusok és országos stratégia is áll.
A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.
„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.
Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.
Nem mindenhol zajlik azonban feszültségekkel a váltás.
Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.
A jelöltek bejelentésének menetrendje körül ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. A Fidesz országos választmánya hivatalosan csak januárban dönt, Orbán Viktor hétfőn a Blikknek mégis azt mondta: „A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről.”
Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.
A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.
A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.
Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.
Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.
Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Azért utazok Moszkvába, hogy biztosított legyen Magyarország energiaellátása
A miniszterelnök a tél beállta előtt indult útnak, hogy „a magyar családoknak biztosítsa a fűtést”. A háború miatt nagy kerülőt kellett tennie, hogy az orosz elnökhöz eljusson.
A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,
a találkozó célja, hogy a télre és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.
A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.
„Nagy harc ez, egész Európában nagy kilengésekkel, de folyamatosan nőnek az árak. Ez megviseli a háztartásokat, és megviseli a gazdaságot is egész Nyugat-Európában”
– mondta Orbán Viktor. Hozzátette, a mostani út célja egyértelmű: „Most már csak gáz, meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni. Azért megyek tehát oda, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.” A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e Putyin elnökkel, azt válaszolta: „aligha tudjuk elkerülni”.
A tél küszöbén, a háborús légtérkorlátozások miatt nagy kerülővel indult Moszkvába péntek hajnalban Orbán Viktor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. A miniszterelnök a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a közmédiának azt mondta,
a találkozó célja, hogy a télre és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron.
A kormányfő szerint Magyarországon azért a legalacsonyabbak az energiaárak egész Európában, mert az ország hozzáfér a nemzetközi árszinthez képest olcsó orosz olajhoz és gázhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.
A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:
„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”
A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.
Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.
„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”
Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
