HÍREK
A Rovatból

Tömeges elbocsátások zajlanak az építőanyag-gyártóknál a kormány büntetőadója és az építőipar zuhanórepülése miatt

Az összes nagyobb téglagyár és cserepet gyártó üzem visszafogta vagy leállította a termelését Magyarországon, miközben százasával küldik el dolgozóikat.


A magyar építőipar zuhanórepülése miatt egyébként is nehéz helyzetben lévő tégla- és cserépgyártó cégeket tovább gyötri a kiegészítő bányajáradék, amelyet a kormány speciálisan rájuk vetett ki. Tömeges elbocsátások zajlanak az ágazatban – összegzi piacelemzésében a 24.hu.

Stocker Zoltán, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke azt mondta, Magyarországon jelenleg az összes nagyobb téglagyár és cserepet gyártó üzem visszafogta vagy leállította a termelését. Van, ahol teljes leállást rendeltek el, és a munkavállalók akár 90–100 százalékát elbocsátották, máshol részleges leépítések voltak vagy átmenetileg szüneteltetik a termelést, miközben a dolgozókat állásidőre küldték.

Az érdekképviselet működési területén minden gyárban történtek leépítések, mivel a háromműszakos termelésre már nincs szükség. A szakszervezet becslése szerint már több mint ezer ember veszíthette el az állását az ágazatban.

Az elbocsátások egyik oka az építőipar zuhanórepülése és ezzel együtt az építőanyag-kereskedelem drasztikus visszaesése. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének adatai szerint a szerkezetépítési anyagok értékesítése szeptemberben 45 százalékkal, míg a tetőfedő anyagoké 37 százalékkal csökkent. Az üzemek termelését azért kellett mindenhol leállítani, mert jelentős mennyiségű eladatlan raktárkészletek halmozódtak fel.

A nehézségek másik oka, hogy a kormány februárban a cementgyártásra kivetett kiegészítő bányajáradékot kiterjesztette az égetett tégla-, a kerámia- és a csempegyártókra is.

Ennek megfelelően az olyan, 3 milliárd forintnál nagyobb árbevételű gyártóknak, amelyek a kabinet által megszabott árnál drágábban értékesítik belföldön az itt gyártott termékeiket, a hatósági ár feletti bevételük 90 százalékát büntetőadóként be kell fizetniük a költségvetésbe. A kiegészítő bányajáradékot a 2020. januári áraknál 41 százalékkal magasabb eladási árra írták elő, ami lényegesen a jelenlegi piaci árak alatt van. Sőt, a külföldről behozott hasonló termékek – amelyekre a büntetőadó nem vonatkozik – átlagára már 2022 novemberében magasabb volt, mint a hatósági ár.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyártók a termékeiket csak veszteséggel tudják értékesíteni, és ha az építőipar jól pörögne, még akkor is csak ráfizetéssel tudnának termelni. A termelés visszafogása így a veszteségek csökkentését is célozza.

Stocker Zoltán szerint a büntetőadó a megmaradt munkavállalók pozícióit is rontja, mivel a munkáltatók vesztesége nagyban befolyásolja, hogy lesz-e lehetőség további bérfejlesztésekre vagy egyszeri bérkompenzációkra.

Az építőanyag-ipari szakszervezet szerint az ágazati multik egyike sem kezelné úgy a problémát, hogy eladná a magyarországi gyárait, illetve végleg leállna a termeléssel. Ezek a vállalatok a világ több országában működtetnek gyárakat, és a piac természetes hullámzásából eredően mindig akadnak olyan térségek, ahol visszaesik a termelés.

Valószínűsíthetően a külföldön lévő üzemeikkel kompenzálni tudják a magyarországi gyárak mélyrepülését, és így akár éveket is képesek kibekkelni.

Számukra biztató lehet, hogy az ügyben jelenleg az Európai Unió két kötelezettségszegési eljárást is folytat a magyar kormány ellen: egyrészt az építőanyagok árának fixálása, másfelől pedig a kiegészítő bányajáradék miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Beszólós” pólóban fogadták Lázár Jánost a múzeumi dolgozók, amikor műtárgyakat válogatott náluk
A dolgozók különféle feliratú pólókkal fejezték ki véleményüket, miközben Lázár János műtárgyakat válogatott a Karmelitába. A miniszter végül meghallgatta panaszaikat is.


Fekete pólóban várták az Iparművészeti Múzeum dolgozói Lázár János építési és közlekedési minisztert a Jászberényi úti átmeneti telephelyen. A miniszter azért ment az intézménybe, hogy személyesen válasszon ki műtárgy bútorokat, amelyekkel a Miniszterelnökség Karmelita épületének reprezentatív helyiségeit akarják berendezni, írta a 24.hu.

Több munkatárs olyan pólót viselt, amelyen a „műtárgy nem használati tárgy” felirat szerepelt.

Mások „El a kezekkel a műtárgyakról” feliratú pólót húztak, voltak, akik a bérhelyzetükre utalva „mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” szöveget viselték a ruhájukon.

A KKDSZ Kulturális Szakszervezet így számolt be az esetről: „Az üzenetek megfogalmazására kivételes alkalmat szolgáltatott, hogy erre épp egy olyan helyzetben kerülhetett sor, amikor közvetlenül a kormányzat tart igényt (horribile dictu: szorul rá) a múzeumi alkalmazottak munkájára.”

A szakszervezet azt írta, hogy

„bár eredeti terveink között ez nem szerepelt, a miniszter úr – némi bizonytalankodást követően – végül vállalkozott rá, hogy rövid látogatása végén személyesen is meghallgassa a jelenlévő múzeumi kollégákat, és megfogalmazott panaszaik jogos voltát maga is kénytelen volt elismerni”.

A KKDSZ szerint ez a történet azt mutatja, hogy „már a kormányzat legfelsőbb szintjein is felfigyelhettek Lázár János műtárgyakhoz fűződő ismereteire, és ezt igénybe is veszik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fideszes polgármester a TISZA-szimpatizánsnak: Gyáva senki vagy! Bemértünk! Találkozunk!
A sátoraljaújhelyi kórház szülész-nőgyógyászati osztályával kapcsolatos poszt alatt szabadultak el az indulatok. A városvezetőnek nem tetszett az ellenzéki trollkodás.


Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely fideszes polgármestere a közösségi oldalán osztotta meg a borsodi vármegyei közgyűlés elnökének, Bánné dr. Gál Boglárkának a videóját, amelyben elhangzik: augusztus 1-jétől újraindul a betegellátás a sátoraljaújhelyi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán.

A poszthoz Szamosvölgyi azt írta: „Hangulatkeltés helyett megoldás!”

A bejegyzés alatt rögtön elkezdtek sorakozni a hozzászólások. Egy magát TISZA-szimpatizánsnak mondó kommentelő például élesen bírálta az 1998 óta regnáló polgármestert: megkérdőjelezte a hitelességét, és „leszarosvölgyizte”. A városvezető érdekes módon nem erre a durva megjegyzésre, hanem egy szolidabb kommentre kelt ki, amiben a hozzászóló a betegellátás tényleges újraindulását kérdőjelezi meg. Szamosvölgyi azzal vágott vissza, hogy

„Gyáva senki vagy! Bemértünk! Találkozunk!”

Az ügy előzménye az, hogy a sátoraljaújhelyi kórház ellátási területéről érkező sürgősségi szülészeti és nőgyógyászati eseteket július 1-jével már a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, valamint a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház fogadja. Korábban elhangzott, hogy sátoraljaújhelyi intézményben ettől függetlenül elérhető marad a terhesgondozás és például a járóbeteg-ellátás.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elképesztő felvétel: vörös lidércet kapott lencsevégre Kapu Tibor társa a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről
A különleges elektromos kisülés Mexikó felett villant fel egy vihar során. A jelenség szabad szemmel nem látható, csak speciális kamerával rögzíthető.


A Nemzetközi Űrállomás éppen Mexikó és az Egyesült Államok fölött haladt el, amikor a térségben viharok alakultak ki. A fedélzeten tartózkodó Nichole Ayers asztronautának sikerült megörökítenie egy különleges légköri jelenséget: egy vörös lidércet, azaz red sprite-ot. Az Időkép szerint az ilyen ritka elektromos kisülések megfigyelése Kapu Tibor magyar űrhajós kutatási programjában is szerepel.

A vörös lidércek olyan magaslégköri ködfénykisülések, amelyeket zivatarokban kialakuló intenzív elektromos tevékenység vált ki.

Ezek a jelenségek mindössze a másodperc töredékéig láthatók, így szabad szemmel nem érzékelhetők. A megfelelő elektromos térerősség rövid időre jöhet létre nagyobb villámkisülések után, a viharfelhő és az ionoszféra alsó határrétege között, körülbelül 100 kilométeres magasságban.

Az Időkép kiemelte, hogy

a vörös lidércek 80 kilométer magasan a legfényesebbek, ahol a légnyomás mindössze a tengerszinten mért érték százezred része.

Ezek a jelenségek horizontálisan meghaladhatják az 50 kilométeres kiterjedést, magasságuk pedig elérheti a 60 kilométert.

Nichole Ayers március óta teljesít szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson, és várhatóan fél évig marad. A legénységhez múlt csütörtökön csatlakozott Kapu Tibor is, akinek kutatásai között szerepel az ilyen légköri jelenségek vizsgálata.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÉK HÍREK
A Rovatból
Friss! Földrengés volt Csongrád térségében: Konkrétan mozgott a ház, elég félelmetes volt
Lapunk egyik olvasója szerint mindenki telefonált, hívta a családtagjait, hogy jól vannak-e. Körülbelül öt percig tartott a rengés.


A lakosság által érezhető mértékű, 3-as magnitúdójú földrengés volt Csongrád térségében péntek 16 óra 25 perckor – tájékoztatta a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma az MTI-t.

A lakosság az epicentrum közelében érezhette a földmozgást, az erről szóló bejelentések csak Csongrádról érkeztek az obszervatóriumba

írják a közleményben.

„Minden csongrádi lakos érezte, konkrétan mozgott a ház. Elég félelmetes volt számomra. Mindenki telefonált, hívta a családtagjait, hogy jól vannak-e. Körülbelül öt percig tartott, és úgy tudjuk, hogy Csongrádon és a közvetlen környékén volt érezhető. Elég félelmetes volt a számomra, azonnal kirohantunk a házból” – írta egyik olvasónk, Anna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk