HÍREK
A Rovatból

Tölgyessy Péter: a Fidesz újgazdagjainak térnyerése már önpusztítóvá vált, elterjedt a vélekedés, hogy „volna itt pénz, ha el nem lopnák”

A politológus úgy látja, hogy a politikai rendszer fáradásának jelei már jól láthatók, és az ellenzéki remények felerősödtek, amit Magyar Péter egyre nagyobb népszerűsége is jelez.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. június 06.



Orbán Viktor 2026-ra összesen húsz évet tölt majd a miniszterelnöki pozícióban, ezzel a Nyugat leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője lesz, írja Tölgyessy Péter a hvg360-ban. A politológus szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy a Fidesz hosszú uralma fordulóponthoz érkezett.

A választók egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: maradjon-e a jelenlegi kormányfő, vagy ideje új irányt venni.

Az ellenzék megerősödését elsősorban a fiatalabb generációk, a nagyobb városokban élők és a magasan képzett szavazók körében lehet látni. A fővárosban már elveszítette támogatói többségét a Fidesz. A korábban stabilnak tűnő idősebb, vidéki szavazótábor körében is megjelent az elégedetlenség. A közélet egyre inkább két szereplő küzdelmére szűkül: a Fideszre és legnagyobb kihívójára, Magyar Péterre.

A gazdaság mutatói nem adnak okot optimizmusra. Tölgyessy Péter szerint a beruházások volumene 2021-hez képest 25 százalékkal csökkent, miközben érdemi gazdasági növekedés nincs. A kormány jelentős állami beavatkozásokkal próbálja ösztönözni a gazdaságot, de ennek hatása korlátozott. A vállalkozások mozgástere szűkül, a növekvő politikai kockázatok miatt a nemzetközi vállalatok is megemelik elvárásaikat.

A jegybanki kamatcsökkentésre nincs mozgástér, a költségvetés pedig továbbra is nagy hiánnyal működik. A bérek ugyan növekednek, de ezzel párhuzamosan az infláció is új lendületet kapott.

A kormány a választások előtt több pénzt próbál eljuttatni az emberekhez, miközben az árakat hatósági eszközökkel fékezné. Tölgyessy úgy látja, a kabinet részben a versenyszféra nyereségéből finanszírozná a népszerűség megőrzését.

A politikai rendszer működésében is megjelentek a fáradás jelei - állítja Tölgyessy. Ugyanis a döntések központosítottak, a vezetésben kevés az új szereplő, és egyre szűkül az érdemi beleszólás lehetősége. A belső versengés és a hízelgés dominál, miközben az autonóm gondolkodás háttérbe szorul. Könnyen lehet, hogy ez vezetett odáig, hogy a közvéleményben egyre inkább elterjedt az a vélekedés miszerint „volna itt pénz, ha el nem lopnák”.

A látványos vagyongyarapodások és a politikai elit gazdagodása szembetűnő. Az elmúlt hat évben több válság is sújtotta az országot, és sokan hiányolják az előrehaladás érzését. Tölgyessy szerint

a Fidesz újgazdagjainak térnyerése már önpusztítóvá vált. Az emberek egyre gyakrabban fogalmazzák meg elégedetlenségüket a kormányfő környezetének gazdasági előnyei miatt.

A politikai mezőnyben új szereplőként jelent meg Magyar Péter, aki pártháttér nélkül vált az egyik legerősebb kihívóvá. A Tisza Pártnak nincsen stabil vezetői köre, de rendezvényeik jól szervezettek, kommunikációjuk célzott. Magyar Péter rövid, határozott üzenetekkel szólítja meg a választókat, és tudatosan kerüli a megosztó témákat.

A politológus úgy látja, Magyar programja néhány mondatban összefoglalható: azt hirdeti, hogy az orbáni rendszer felszámolásával és az uniós források megnyílásával mindenre jut majd pénz. Éppen ezért lehet az, hogy támogatói reményt és változást keresnek benne. Tölgyessy szerint azonban a politikája inkább a fennálló rendszerrel szembeni haragot fejezi ki, mintsem konkrét szakpolitikai elképzeléseket.

A közelgő választásokkal kapcsolatban Tölgyessy azt írja, hogy a Fidesz népszerűsége csökken, és ez már a miniszterelnököt is elérte. A kormány lépései – például a külföldi finanszírozás szankcionálása vagy az ellenzéki jelöltek akadályozása – a közvélemény és az európai partnerek reakcióit tesztelik. Szerinte ezek az intézkedések inkább a rendszer jövője iránti félelmet tükrözik.

Tölgyessy úgy látja, az ellenzék megerősödése mögött jelentős társadalmi remény áll.

A választók egyre több helyen bízzák településük vezetését ellenzéki szereplőkre, miközben a Fidesz jelöltjei sokszor a szavazatok töredékét szerzik csak meg. A közbeszédben már egyre többen beszélnek a kormányváltás lehetőségéről.

A választások után bármelyik fél is kerül hatalomra, komoly gazdasági kihívásokkal kell majd szembenéznie. A költségvetés egyensúlya megbomlott, az inflációs nyomás erős, és a társadalmi elvárások magasak. Tölgyessy szerint Magyarországnak nemcsak a jelenlegi politikai vezetőkkel, hanem a hatalmi struktúrával is szakítania kellene. Az ország jövőjét szerinte az biztosítaná, ha békés hatalomváltásokra épülő politikai váltógazdaság jönne létre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ezt miből számolta ki? Matematikus ön?” - Záporoznak a kommentek Orbán Viktor tömegszámolós fotója alá
Szétszedik a hozzászólók a miniszterelnököt a Facebookon. Orbán korábban két fotóval próbálta bizonygatni, hogy kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint Magyar Péterék Nemzeti Menetén.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 23.



Már majdnem tízezren szóltak hozzá Orbán Viktor csütörtök délutáni fotójához. A miniszterelnök nem sokkal 17 óra, vagyis Magyar Péter beszédének kezdete előtt posztolt egy képet, amin a Békemenet és a Nemzeti Menet résztvevőinek számát hasonlította össze. A fotóhoz csak annyit írt: Kétszer annyian voltunk!. Az azonban nem derült ki, hogy ezt miből számolta ki a kormányfő.

Erre kérdezett rá az egyik kommentelő is, aki Mészáros Lőrinc egyik leghíresebb interjújából idézve kérdezte Orbánt:

„Ezt miből számolta ki? Matematikus ön?”

- írta a hozzászóló. Másvalaki Rákay Philip elhíresült kétmilliós megjegyzésére utalva azt írta:

„Sztem 7 millió körül lehetett, és ez csak az eleje volt.”

„Képet nem lehet feltölteni a hozzászólásban, már értem hogy miért...” - tette hozzá egy nevetős emoji kíséretében egy harmadik kommentelő, akinek a hozzászólása már majdnem négyezer lájknál jár.

„Akiknek egy kis esze van, a Fideszre szavaz. Akinek több, az nem”

- fogalmazta meg gondolatait a miniszterelnöki posztot látva egy hozzászóló.

„Ezt úgy számoljátok, mint az átlagkeresetet, mi?” - kérdezte egy kommentelő.

„Ennyi embert sikerült megvásárolni. A délutáni meneten mindenki önszántából volt, van jelen. Óriási különbség” - tette hozzá másvalaki.

A miniszterelnök tömegszámolós posztjáról itt írtunk korábban:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Tévedés” – reagált Orbán, amikor szembesítették vele, hogy Moszkva kimaradt az '56-os brüsszelezős beszédéből
A miniszterelnök szerint végig szó volt a szovjetekről, nem érti a kritikát. Brüsszelbe késve ért, Zelenszkijt addigra már elutazott.


Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lakner Zoltán: Orbán Viktor emlékezetpolitikai vereséget szenvedett
A politikai elemző a Partizánnak értékelte az október 23-i eseményeket. Szerinte Orbán Viktor élő adásban szenvedett súlyos vereséget.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 23.



„Az innováció nem a Fidesznél van” - kezdte gyorselemzését az október 23-i rendezvényekről Lakner Zoltán a Partizánban. Szerinte egy ideje Orbán Viktor „mindig teljesen ugyanolyan”, legyen szó hatalmas lézershowról, parlamenti beszédről, vagy a mostani, nagy kivetítőkkel megtámogatott eseményről.

„Én egyáltalán nem emlékszem olyanra, hogy egy október huszonharmadika kapcsán (..) szenvedjen emlékezetpolitikai vereséget Orbán Viktor”

- szögezte le a politikai elemző. Úgy látta, hogy a miniszterelnök ezúttal „az egyik szomszédos ország gyalázásról” beszélt szinte végig, ezzel szemben a Tisza Párt vezetője szólt igazán az ünnepről, és arról, hogy ez hogyan kapcsolódik a jelen politikájához.

A beszélgetésben később arról is beszélt, hogy melyik párt nyerhette a mozgósítást.

„Ilyen látványos, élő adásban közvetített vereség utoljára a Gyurcsány-Orbán vitában érte szerintem Orbán Viktort” - mondta Lakner, aki szerint „ezt saját magának csinálta” a miniszterelnök. Úgy véli, hogy hiba volt „felsrófolni” a várakozásokat például a később lemondott Trump-Putyin budapesti békecsúccsal kapcsolatban, de szerinte a két párthoz kötődők érzelmi állapota is jelentősen eltér jelenleg.

„Hozzánk már kopogott be olyan Fidesz-aktivista a tavalyi EP-választás előtt, aki azzal kezdte szinte, hogy bocsánatot kért, hogy ő a Fidesznek gyűjt aláírást” - hozta fel példaként a vele történteket Lakner.

Lakner szerint a tavasz folyamán gondolkozhattak a Fideszben arról, hogy valahogyan megakadályozzák a Tisza indulását a jövő évi választáson, de a Pride-on és a mai Nemzeti Meneten megjelent tömeg után erről letehettek.

„Én azt gondolom, hogy erről a vonatról lemaradt a Fidesz”

- mondta a politikai elemző.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szabó Andrea politológus: Közel kétszer annyian lehettek a Tisza, mint a Fidesz rendezvényén
A politológus és hallgatói tömegfigyeléssel mérték a csütörtöki rendezvényeket. A számításokat online modellezéssel is megerősítették.


Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy

a különbség akár kétszeres is lehetett.

Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.

A politológus az így gyűjtött adatokat a MapChecking nevű tömegszámláló alkalmazás segítségével is elemezte.

Eredményei alapján a Békemeneten körülbelül 85–92 ezer ember vett részt, míg a Tisza Párt megemlékezésén 160–170 ezren lehettek

Szabó Andrea úgy fogalmazott: ezek a becslések szerinte konzervatívnak számítanak, de abban biztos, hogy „az Orbán Viktor által is hangoztatott kétszeres fideszes többség nem igaz”.

via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: