Alig használják, de több mint 90 milliárdból építhetik tovább az M6-os autópályát a horvát határ felé
A projekt nagyon drága lehet, ráadásul az új szakasszal csak néhány percet nyerhetnek azok az autósok, akik Horvátországba tartanak. Rendkívül fontos lesz két völgyhidat is megépíteni a szakaszon.
A G7 által összegyűjtött adatokból az látszik, hogy ennél az útnál még számos első- és másodrendű út is nagyságrendekkel nagyobb forgalmat bonyolít le. 2018-banugyanis az elsőrendű főutak átlagos napi forgalma 10 031 egységjármű, a másodrendű főutaké 6775 egységjármű volt, míg a mellékutakon 1900 volt az átlag, a bekötőutakon pedig 1139. Az 56-os út szóban forgó szakaszán pedig a mellékutakhoz hasonló átlagforgalom, 1921 egységjármű volt 2019-ben.
A lap szerint a 20 kilométeres autópályaszakasz ráadásul nem is nagyon fogja lecsökkenteni a menetidőt Horvátországig, legjobb esetben csak néhány percet lehet majd nyerni,
de nem is a magyar, hanem a horvát szakasz miatt. Eszéknél ugyanis egy új hídon haladhat majd a forgalom, ami néhány kilométerrel lerövidíti az utat.
90 milliárd forint feletti összegbe kerülhet az M6-os autópálya utolsó, déli szakasza - írja a G7 a közbeszerzési portálon elérhető ajánlatok alapján.
A pálya Bóly és Ivándárda közti, országhatárig nyúló szakaszának megépítésére négy ajánlat érkezett: a Strabag és a Duna Aszfalt 90,5 milliárd, a Swietelsky Kft. 91,7 milliárd, az EuroAszfalt Kft. 94 milliárd, a Dömper Kft. pedig 94,5 milliárd forintból valósítaná meg a projektet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Többfelé leszakadhat az ég kedden, négy megyére is riasztást adtak ki
Záporok, zivatarok, néhol mennydörgés is előfordulhat, főként az ország keleti, északkeleti felén. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak.
A változó felhőzet mellett kedden napközben még sok napsütésre lehet számítani, a hőmérséklet csúcsértéke 27 és 33 fok között alakul, de helyenként záporok, néhol dörgés is előfordulhat – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből. A nyugatias szél ekkor nagy területen élénk, főként az északi megyékben erős, olykor viharos lehet.
Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést adtak ki a zivatarveszély miatt.
Az éjszaka folyamán az erősen felhős vagy borult égbolt mellett főképp az ország keleti, északkeleti felén alakulhatnak ki záporok és zivatarok. A délnyugati szél északnyugatira fordul, nagy területen élénk, északon erős lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak. A levegő hajnalra általában 17 és 24 fok közé hűl le, de a kevésbé szeles, hidegre hajlamos helyeken ennél pár fokkal hűvösebb lehet.
Szerdán reggeltől, kora délelőttől észak felől határozottan csökkenni kezd a felhőzet, és napos idő várható kevés gomolyfelhővel.
Zápor, zivatar már csak kisebb körzetekben fordulhat elő.
Az északnyugati, északi szél azonban nagy területen erős marad, néhol viharos lökésekkel. A hőmérséklet délután 26 és 31 fok között alakul.
A hét második felében stabilizálódik az idő. Csütörtökön gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, zápor csak kevés helyen alakulhat ki. Az északi, északnyugati szél élénk, olykor erős lesz, a hajnali 11-18 fokról 25-30 fokig melegszik a levegő.
Pénteken napos idő várható kevés gomolyfelhővel, csapadék nem valószínű, az északnyugati szelet pedig élénk lökések kísérik. A hajnali minimumok 8 és 18, a csúcsértékek 25 és 31 fok között változhatnak.
A változó felhőzet mellett kedden napközben még sok napsütésre lehet számítani, a hőmérséklet csúcsértéke 27 és 33 fok között alakul, de helyenként záporok, néhol dörgés is előfordulhat – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből. A nyugatias szél ekkor nagy területen élénk, főként az északi megyékben erős, olykor viharos lehet.
Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést adtak ki a zivatarveszély miatt.
Az éjszaka folyamán az erősen felhős vagy borult égbolt mellett főképp az ország keleti, északkeleti felén alakulhatnak ki záporok és zivatarok. A délnyugati szél északnyugatira fordul, nagy területen élénk, északon erős lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak. A levegő hajnalra általában 17 és 24 fok közé hűl le, de a kevésbé szeles, hidegre hajlamos helyeken ennél pár fokkal hűvösebb lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ököl nagyságú betondarabok is potyogtak a Groupama Arénában – balesetveszélyes hibákat tárt fel egy 2025-ös jelentés
Egy tavaly készült igazságügyi szakvélemény szerint a Groupama Aréna szerkezeti hibái miatt lehulló betondarabok akár emberi élet kioltására is alkalmasak. A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek.
Kisebb és nagyobb, esetenként ököl nagyságú betondarabok hullottak a Groupama Arénában; egy 2025-ös igazságügyi szakértői vélemény szerint a kivitelező Market Építő Zrt. felelős a balesetveszélyes hibákért. A Telex birtokába jutott dokumentum – amely a tízéves garanciális bejárás után készült – 291 hibatételből 245-öt minősített a kivitelezés hiányosságának.
A legsúlyosabb gondot a lelátó vasbeton szerkezetének hibái jelentik: a szakértők megállapították, hogy az elemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolokból hiányoznak a szükséges vasalások.
A jelentés nem kertel a lehetséges következményekről, szó szerint kimondja, hogy „figyelembe véve a leesési magasságot és a betondarabok méretét, azok alkalmasak akár emberi élet kioltására is”.
A szakvélemény emellett rosszul kialakított dilatációs hézagokat és szakszerűtlen korlátrögzítéseket is feltárt, amelyek mind a kivitelező hibás teljesítésére vezethetők vissza.
A stadiont üzemeltető Sportfive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Igaz András arról beszélt, hogy a 2024-es átfogó vizsgálat során tártak fel korábban nem észlelt hibákat. Hozzátette, a Ferencvárosi Torna Club mint vagyonkezelő utasította a kivitelezőt a javításokra. Igaz András hangsúlyozta: „A hibák kijavítása garanciális keretek között, folyamatosan történik, a kivitelező saját költségére, hogy a létesítmény továbbra is biztonságos legyen.”
Ezzel szemben a Market Zrt. azt közölte, tíz évig nem jelentkezett statikailag jelentős probléma. A cég szerint 2023-ban észlelték a hibát, amit egy partnerük által gyártott vasbetontermék pontatlanságára vezettek vissza. „A szükséges javításokat haladéktalanul, szakszerűen és megnyugtató módon elvégeztük” – írta a Market.
A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek, és „a stadion statikai és műszaki állapota jelenleg rendben van, a létesítmény biztonságos, aggodalomra nincs ok”.
A Groupama Aréna állami tulajdonban van, a vagyonkezelő a Ferencvárosi Torna Club, az üzemeltetést pedig a Sportfive Hungary végzi. A 14,5 milliárd forint közpénzbe került, 14,7 milliárd forintos nettó áron megépült létesítmény generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt.
A stadion látványterveit 2012-ben mutatták be, az építkezés 2013 márciusában kezdődött, a műszaki átadás pedig 2014 augusztusában történt meg.
Az első komolyabb problémát, a lehulló betondarabokat 2023 márciusában észlelte az üzemeltető, ami után a Market javításokat végzett.
A 2024-es, tízéves bejárás során újabb, korábban nem látott hibákra derült fény. A 2025 márciusa és júniusa között készült igazságügyi szakvélemény állapította meg a 245 kivitelezési hibát, és sürgetett azonnali beavatkozást.
Kisebb és nagyobb, esetenként ököl nagyságú betondarabok hullottak a Groupama Arénában; egy 2025-ös igazságügyi szakértői vélemény szerint a kivitelező Market Építő Zrt. felelős a balesetveszélyes hibákért. A Telex birtokába jutott dokumentum – amely a tízéves garanciális bejárás után készült – 291 hibatételből 245-öt minősített a kivitelezés hiányosságának.
A legsúlyosabb gondot a lelátó vasbeton szerkezetének hibái jelentik: a szakértők megállapították, hogy az elemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolokból hiányoznak a szükséges vasalások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök Törökországból üzent a parlamenti ülés kezdete előtt. Az Országgyűlés ma kezdi meg a vitát a Sulyok Tamás államfő elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosításról.
Magyar Péter hétfőn Törökországba utazott a NATO-csúcs miatt, és bár emiatt ki kellett hagynia a parlament hétfői ülésnapját, és a main sem fog részt venni, ez nem jelenti azt, hogy ne követné a hazai politikai eseményeket. Tegnap több posztban is üzent Facebook-oldalán, és már ma is közzétette az első ilyen bejegyzését.
„Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a TISZA megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem.”
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Országgyűlés ma megkezdi a Sulyok Tamás elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítás vitáját. A Fidesz élesen kritizálta a javaslatot, hétfőn a KDNP-vel közösen tüntetést is hirdettek csütörtökre, hogy tiltakozzanak ellene. Magyar Péter persze ezt sem hagyta szó nélkül.
A kormányfő a reggeli üzenetéhez azt is hozzátette kommentben:
Magyar Péter hétfőn Törökországba utazott a NATO-csúcs miatt, és bár emiatt ki kellett hagynia a parlament hétfői ülésnapját, és a main sem fog részt venni, ez nem jelenti azt, hogy ne követné a hazai politikai eseményeket. Tegnap több posztban is üzent Facebook-oldalán, és már ma is közzétette az első ilyen bejegyzését.
„Tényleg van, aki azt hitte, hogy ha a TISZA megkapja a kétharmados felhatalmazást, akkor minden úgy megy tovább, mint eddig, és a bábok maradnak? Hát nem.”
A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az Országgyűlés ma megkezdi a Sulyok Tamás elmozdítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítás vitáját. A Fidesz élesen kritizálta a javaslatot, hétfőn a KDNP-vel közösen tüntetést is hirdettek csütörtökre, hogy tiltakozzanak ellene. Magyar Péter persze ezt sem hagyta szó nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
577 millió forintba kerül, hogy a vármegyéket újra megyéknek, a főispánokat pedig kormánymegbízottaknak nevezhessük
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a jogszabálytervezetet, amely a vármegyéket és a főispánokat nevezi vissza. A költség nemcsak az 589 új megyehatár-tábla gyártását, hanem a szoftverek és a hivatalos pecsétek cseréjét is fedezi.
Hétfőn elindult a társadalmi egyeztetés a megye és kormánymegbízott elnevezések visszavezetéséről, a kormány honlapján már elérhető a jogszabálytervezet. A véleményeket szombatig lehet elküldeni. A kormány kezdeményezi a vármegyék átnevezését megyékké, a főispán helyett pedig a kormánymegbízott cím használatát.
A névváltozásról szóló társadalmi egyeztetéshez megjelent hatásvizsgálati lap szerint a névcserék 577 millió forintos kiadást jelentenek a költségvetésnek.
Összehasonlításképp: a 2023. január elsejével életbe lépett előző névváltáskor a megyehatár-táblák cseréje 36 millió, a Nemzeti Választási Irodánál a szoftverek módosítása több mint 16 millió forintba került.
A tájékoztatás szerint a névváltozás nem érinti a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladat- és hatásköreit, a cél az egységes, közérthető és korszerű fogalomhasználat. A változás alapját az Alaptörvény 17. módosítása adja meg, a részletes intézkedéseket pedig a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium törvényjavaslata tartalmazza.
A Magyar Közút tájékoztatása szerint a régi, 2023-ban leszerelt megyehatár-táblák már nincsenek meg, mert azokat átmatricázás után forgalomterelésre, illetve egyéb korlátozásoknál használták fel. Ez azt jelenti, hogy biztosan új táblákra lesz szükség.
A közútkezelő vállalatnak összesen 589 darab ilyen megyehatárt jelző táblája van, becsléseik szerint az újak gyártása közel 50 millió forintba kerülne.
A Népszava emlékeztet, hogy Magyar Péter bejelentette a visszanevezést, a modern közigazgatás feladatáról beszélt, amelynek tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán kell szolgálnia.
„Ez fog tekintélyt adni, nem a történelmi díszlet” – fogalmazott a kormányfő.
Az indoklás szerint a „vármegye” kifejezés historizáló elnevezés, a modern közigazgatási és önkormányzati törekvéseknek szimbolikus korlátja, a kormány pedig a rendszerváltáskori közmegegyezéshez tér vissza.
Múlt hét csütörtökön jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy a vármegyéket ismét megyéknek, a főispánokat pedig újra kormánymegbízottnak nevezik majd. Felvetette a régi megyehatár-táblák újrahasznosítását és más olcsóbb megoldásokat is. Pénteken hét vármegye élére nevezett ki új főispánokat, jelezve, hogy a területi államigazgatás vezetésében szakmai szempontokat kíván érvényesíteni.
Hétfőn elindult a társadalmi egyeztetés a megye és kormánymegbízott elnevezések visszavezetéséről, a kormány honlapján már elérhető a jogszabálytervezet. A véleményeket szombatig lehet elküldeni. A kormány kezdeményezi a vármegyék átnevezését megyékké, a főispán helyett pedig a kormánymegbízott cím használatát.
A névváltozásról szóló társadalmi egyeztetéshez megjelent hatásvizsgálati lap szerint a névcserék 577 millió forintos kiadást jelentenek a költségvetésnek.
Összehasonlításképp: a 2023. január elsejével életbe lépett előző névváltáskor a megyehatár-táblák cseréje 36 millió, a Nemzeti Választási Irodánál a szoftverek módosítása több mint 16 millió forintba került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
