Már kedden tárgyalhatja a Sulyok Tamást elmozdító Alaptörvény-módosítást a parlament
A kormány hétfő délelőtt sürgősségi eljárást kezdeményezett. Már kedden megkezdődhet - és akár még aznap lezárulhat - az Alaptörvény 17. módosításának általános vitája, amely a köztársasági elnök menesztésétől a 12 éves képviselői mandátumlimiten át az Alkotmánybíróság átalakításáig terjed.
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn 10 órakor nyújtotta be a kormány nevében a sürgősségi javaslatot, amelynek elfogadásával a parlament már a keddi ülésnapon megkezdheti az Alaptörvény módosításának tárgyalását – írta a 24.hu.
A sürgősségi javaslatról a keddi ülés napirendjének elfogadása előtt határozhatnak. Ruff indoklása szerint a gyors tárgyalásra a módosítás mielőbbi elfogadása miatt van szükség.
A Magyar Péter miniszterelnök által szombaton benyújtott csomag egyebek mellett 12 éves, azaz három ciklusos időkorlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknek, és megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását.
A tervezet 70 éves életkori határt szabna az Alkotmánybíróság tagjainál, ami Polt Péter elnök mellett azonnal még három bírót érintene. A testület ezzel párhuzamosan újra vizsgálódhatna költségvetési és adóügyekben is.
A javaslat megerősítené a bírói önigazgatást azzal, hogy a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását is lehetővé tenné. Létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, és szűkítenék a sarkalatos törvények körét is.
Az Alaptörvény előző tiszás módosítása 19 nap alatt ment át a parlamenten.
Május 27-én volt az első vita róla, június 15-én pedig a képviselők elfogadták az ellenzék által „lex-Orbánnak” nevezett 16. módosítást, mely a miniszterelnöki cikluskorlát bevezetése mellett a KEKVA-rendszer felszámolásának adott jogi keretet.
A miniszterelnök is úgy számol, hogy a 17. módosítást nagyjából két hét múlva fogadhatja el a ház.
„Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke” - mondta korábban.
Sulyok Tamás tegnap a leváltását jogellenesnek nevezte:
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn 10 órakor nyújtotta be a kormány nevében a sürgősségi javaslatot, amelynek elfogadásával a parlament már a keddi ülésnapon megkezdheti az Alaptörvény módosításának tárgyalását – írta a 24.hu.
A sürgősségi javaslatról a keddi ülés napirendjének elfogadása előtt határozhatnak. Ruff indoklása szerint a gyors tárgyalásra a módosítás mielőbbi elfogadása miatt van szükség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz és az MSZP intézményesített korrupciójáról vallott Óbuda volt alpolgármestere vádalku keretében
Czeglédy Gergő egy vádalku keretében részletesen feltárta, hogyan osztoztak a helyi fideszes politikusokkal a közbeszerzési pénzeken. Vallomása szerint a rendszer a 2019-es ellenzéki győzelem után is működött, csupán a pénzek elosztásának arányai változtak meg.
Egy „kétlépcsős lopási modellt” dolgoztak ki Óbudán, amelyben Czeglédy Gergő volt MSZP-s alpolgármester vádalku keretében tett vallomása szerint a helyi Fidesz és MSZP politikusai éveken át közösen osztoztak a parkfenntartási közbeszerzéseken szerzett pénzeken. A rendszer a 2019-es ellenzéki győzelem után sem állt le, csupán a pénzek elosztásának arányai fordultak meg a politikai szereplők között - összegzi az eddig megismert információkat az óbudai korrupciós ügyről a Telex egy friss cikkben, amelyhez megszerezték Czeglédy Gergő 2024-es vallomását is.
Az ügyészség múlt hónapban kiadott közleménye hivatalos gyanúként erősítette meg a vallomásokban szereplő 70-30 százalékos leosztási arányokat. Eszerint 2019 előtt a Pannon Park Forest Kft. tulajdonosa a kenőpénz nagyobb részét, 70 százalékát Puskás Péter akkori fideszes alpolgármesternek adta, aki ebből 30 százalékot juttatott Czeglédy Gergőnek. A 2019-es önkormányzati választás után, amikor a baloldali Kiss László lett a polgármester, az arányok megfordultak: a pénz 70 százalékát már Czeglédy kapta, míg Puskásék a maradék 30 százalékon osztoztak.
Mint kiderült, a rendszer állítólagos működését Czeglédy Gergő tárta fel részletesen a hatóságok előtt, még két éve. A vádalku keretében tett egyik legsúlyosabb állítása szerint a Fidesz és az MSZP helyi politikusai már 2006 után megegyeztek a korrupciós pénzek elosztásáról - ezt az állítást az ügyészség még vizsgálja.
Részletekbe menően viszont arról vallott a volt alpolgármester, hogy szerinte Puskás Péter már a 2014 és 2019 közötti ciklus (ekkor még a Fidesz vezette a kerületet) közepén jelezte, hogy szükség lenne olyan alvállalkozókra, amelyek a megbízásokért cserébe visszaosztják a profitjuk egy részét. Czeglédy erre a célra egy stróman nevén lévő céget, a KBT Kft.-t ajánlotta.
„Nekem volt egy cégem, a KBT Kft., amelynek megkértem az egyik barátom feleségét, (...), hogy legyen az ügyvezetője papíron. (...) A cég profitjával viszont én rendelkeztem. Én közöltem Puskás Péterrel, hogy van ez a cégem, stróman ügyvezetővel és tulajdonossal, megadtam neki kontaktszemélyként az ügyvezetőt, és ettől kezdve automatikusan megkezdődött a munkavégzés” – vallotta Czeglédy, aki szerint a cégből kivett osztalékot fele-fele arányban osztották el Puskással.
A modellt a pénzt adó vállalkozó, a Pannon Park Forest valódi tulajdonosa is megerősítette. Elmondása szerint Puskás Péter 2015-2016 körül kereste meg azzal, hogy a Pannon Park induljon az új parkfenntartási közbeszerzésen, amit segítenek neki megnyerni.
„Cserébe pedig azt kérte, hogy úgy kalkuláljak az árajánlattal, hogy a Pannon Park Kft. éves nettó árbevételének 8-10 százalékát, legalább 100-120 millió forint körüli összeget adjak át neki” – mondta a vállalkozó.
A közbeszerzésből lehívott munkák mintegy 30 százalékát a KBT Kft. kapta, amely a Pannon Park tulajdonosa szerint „lényegében nem rendelkezett munkaerővel, (...) a cég arra kellett, hogy számlázni tudjon, és ki lehessen belőle venni (...) a pénzt.” A KBT legalább 20 százalékos nyereséggel számlázott a Pannon Parknak, amely erre további 3 százalékot tett rá, mielőtt az önkormányzat felé továbbította a számlát.
A 2019-es választás után a szereplők egy hármas találkozón rögzítették a megváltozott arányokat. A Pannon Park tulajdonosának vallomása szerint „viszonylag könnyen megbeszéltünk mindent, mivel addig is ment a pénzezés hármunk között”, és megállapodtak a korábbi elosztás fordítottjában.
A KBT Kft. pénzügyi adatai is érdekesek: 2022-ben és 2023-ban mindössze két alkalmazottal egymilliárd forint körüli árbevétel mellett 300, illetve 500 millió forintos nyereséget termelt. Miután két évvel ezelőtt a hatóságok letartóztatták Czeglédyt, a cég bevétele 2025-re 317 millió forintra zuhant.
Az ügyben érintett politikusok tagadják a vádakat. Kiss László jelenlegi polgármester azt állítja, nem tudott a korrupcióról, a szintén (viszont egy teljesen másik korrupciós ügy, az NKA-pénzek kiosztása miatt) letartóztatásban lévő Bús Balázs korábbi fideszes polgármester pedig azt, hogy soha semmilyen bűncselekményben nem vett részt.
Az ügy két éve robbant ki, amikor a hatóságok több személyt, köztük Czeglédy Gergőt is őrizetbe vették. A volt alpolgármester kilenc hónapot töltött letartóztatásban, ezalatt született meg ez a vádalkuval egybekötött beismerő vallomás, amely a nyomozás alapját képezi. Azóta 8 embert tartóztattak le a korrupciós ügyben.
Egy „kétlépcsős lopási modellt” dolgoztak ki Óbudán, amelyben Czeglédy Gergő volt MSZP-s alpolgármester vádalku keretében tett vallomása szerint a helyi Fidesz és MSZP politikusai éveken át közösen osztoztak a parkfenntartási közbeszerzéseken szerzett pénzeken. A rendszer a 2019-es ellenzéki győzelem után sem állt le, csupán a pénzek elosztásának arányai fordultak meg a politikai szereplők között - összegzi az eddig megismert információkat az óbudai korrupciós ügyről a Telex egy friss cikkben, amelyhez megszerezték Czeglédy Gergő 2024-es vallomását is.
Az ügyészség múlt hónapban kiadott közleménye hivatalos gyanúként erősítette meg a vallomásokban szereplő 70-30 százalékos leosztási arányokat. Eszerint 2019 előtt a Pannon Park Forest Kft. tulajdonosa a kenőpénz nagyobb részét, 70 százalékát Puskás Péter akkori fideszes alpolgármesternek adta, aki ebből 30 százalékot juttatott Czeglédy Gergőnek. A 2019-es önkormányzati választás után, amikor a baloldali Kiss László lett a polgármester, az arányok megfordultak: a pénz 70 százalékát már Czeglédy kapta, míg Puskásék a maradék 30 százalékon osztoztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A budapesti nagykoalíciós korrupciós ügy megmutatja kicsiben, hogy a Fidesz és az MSZP miként lopta el 70-30 arányban az országot
A miniszterelnök az óbudai korrupciós ügy új fejleményére reagált. Olyan vallomások kerültek nyilvánosságra, amelyek egy 70–30-as leosztást, és évtizedes korrupciós paktumot említenek a két párt óbudai tagjai között.
„A budapesti nagykoalíciós korrupciós ügy megmutatja kicsiben, hogy 20 év alatt miként osztotta fel/lopta el a Fidesz és az MSZP 70–30 arányban az országot” – így reagált Magyar Péter miniszterelnök arra, hogy a Telex ma az óbudai korrupciós ügy egyes vallomásait megszerezve arról írt, hogy Czeglédy Gergő, Óbuda volt MSZP-s alpolgármestere már 2024-ben egy vádalku keretében önkormányzati ciklusokon és pártokon átívelő 70-30-as korrupciós rendszerről vallott részletesen, megnevezve a háló több szereplőjét.
Azt is állította, hogy a Fidesz és az MSZP helyi politikusai valójában már 2006 után megegyeztek a korrupciós pénzek elosztásáról.
Egy másik vallomásban a Pannon Park Forest tényleges tulajdonosa azt állította, Puskás Péter fideszes politikus kereste meg őt azzal, hogy a megnyert munkák értékének egy részét adja át neki.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábban szintén rögzítette ezt a 70–30-as megosztást Puskás (Fidesz) és Czeglédy (MSZP) között, amely a politikai erőviszonyok 2019-es megváltozása után megfordult.
Múlt szerdán a bíróság megszüntette Puskás Péter előzetes letartóztatását, az indoklás szerint azért, mert „letartóztatása elrendelésének különös okai időközben megszűntek”. Ezzel szemben a bíróság júniusban több másik gyanúsított, köztük Őrsi Gergely és Láng Zsolt esetében is fenntartotta a legszigorúbb kényszerintézkedést.
Korábban a Fidesz-frakció közleményében azt hangsúlyozta: „Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget tetteiért.”
Kiss László, a kerület jelenlegi polgármestere (akit Czeglédy vallomásában szintén bevon a korrupciós ügybe) úgy látja, „koncepciós perként konstruálta meg az ügyészség az óbudai korrupciós ügynek nevezett ügyet”.
Hadházy Ákos már korábban beszélt a Fidesz és az MSZP összefonódásairól, Jámbor András pedig a botrányban látta igazolva, miért volt szükség egy új politikai erő és Magyar Péter megjelenésére.
Czeglédy volt alpolgármester és a parkfenntartó cég vezetőjének vallomásait itt tudjátok részletesen elolvasni:
„A budapesti nagykoalíciós korrupciós ügy megmutatja kicsiben, hogy 20 év alatt miként osztotta fel/lopta el a Fidesz és az MSZP 70–30 arányban az országot” – így reagált Magyar Péter miniszterelnök arra, hogy a Telex ma az óbudai korrupciós ügy egyes vallomásait megszerezve arról írt, hogy Czeglédy Gergő, Óbuda volt MSZP-s alpolgármestere már 2024-ben egy vádalku keretében önkormányzati ciklusokon és pártokon átívelő 70-30-as korrupciós rendszerről vallott részletesen, megnevezve a háló több szereplőjét.
Azt is állította, hogy a Fidesz és az MSZP helyi politikusai valójában már 2006 után megegyeztek a korrupciós pénzek elosztásáról.
Egy másik vallomásban a Pannon Park Forest tényleges tulajdonosa azt állította, Puskás Péter fideszes politikus kereste meg őt azzal, hogy a megnyert munkák értékének egy részét adja át neki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gajdos László: Megkezdjük az ebrendészet országos állapotfelmérését
Az élő környezetért felelős miniszter azt mondta, helyszíni szemlével térképezik fel a helyzetet, majd az önkormányzatokkal közösen próbálnak dolgozni azért, hogy az ebrendészeti telepek korszerű európai telepek legyenek.
Az ebrendészeti telepek felülvizsgálatát jelentette be Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hétfőn.
A Facebook-oldalán megjelent videóüzenetét azzal kezdte, hogy szerinte egy országról nagyon sokat elárul, hogy milyen ebrendészeti telepeket működtet. Neki pedig saját bevallása szerint szívügye, hogy az önkormányzati gyepmesteri telepek megfelelő színvonalúak legyenek, és hogy betartsák az állatjóléti szempontokat.
„Megkezdjük ezeknek a telepeknek a felülvizsgálatát. Meg fogunk ott jelenni, feltérképezzük, hogy mi a helyzet, és utána az önkormányzatokkal közösen megpróbáljuk ezeket a telepeket minél hamarabb korszerű európai telepekké tenni”
– mondta a miniszter a videóban.
Az ebrendészeti telepek felülvizsgálatát jelentette be Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hétfőn.
A Facebook-oldalán megjelent videóüzenetét azzal kezdte, hogy szerinte egy országról nagyon sokat elárul, hogy milyen ebrendészeti telepeket működtet. Neki pedig saját bevallása szerint szívügye, hogy az önkormányzati gyepmesteri telepek megfelelő színvonalúak legyenek, és hogy betartsák az állatjóléti szempontokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter távollétében tárgyal a parlament az ügynökakták megnyitásáról
Hétfőn rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, ahol több hivatalos napirendi pont is van, de a legkomolyabb vitát a hivatalos menetrendben nem is szereplő 17. alkotmánymódosítás indíthatja el. Ez várható ma a parlementben.
Rendkívüli üléssel kezdi a hetet hétfőn 13 órától az Országgyűlés, ahol a TISZA-kormány egyik központi ígéretének, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítése mellett a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztése és az uniós pénzek lehívását célzó törvénymódosítások is napirendre kerülnek. Magyar Péter miniszterelnök nem vesz részt az ülésen, mert az ankarai NATO-csúcson tartózkodik.
A kormány részéről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szólal fel napirend előtt, amit egyórás interpelláció, majd az azonnali kérdések és válaszok órája követ – MTI. A képviselők négy előterjesztés vitáját folytatják le, de ezen kívül valószínűleg szóba kerül majd az ennél jóval nagyobb horderejű 17. alkotmánymódosítás kérdése is, mely többek között bevezetné a képviselői mandátumok korlátját, és eltávolítaná Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából.
A hivatalos napirenden a következők szerepelnek:
A parlament tárgyal Melléthei-Barna Márton (Tisza) javaslatáról, amely egy új tanácsadó testületet hozna létre, hogy az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatainak minősített iratait felülvizsgálja, és segítse azok nyilvánosságra hozatalát.
A képviselők elé kerül a Tisza Párt két képviselőjének indítványa is, amely felfüggesztené a pedagógusok teljesítményértékelését.
Megvitatják az egyes pénzügyi, köztük tőkepiaci tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítását is. Az utolsó napirendi pont a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítása, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitelről szóló jogszabály hatályon kívül helyezése; a kormány szerint mindkettő az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak lehívásához szükséges.
A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért. Ruff Bálint múlt szerdán azért kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását, mert szerinte a javaslatok elfogadása elősegíti a kormányzati és közigazgatási feladatok hatékonyabb végrehajtását, és megteremti az uniós források felhasználásához szükséges jogszabályi feltételeket.
A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint az ügynökakta-törvény sürgősséget azzal is indokolta, hogy kiemelt igény mutatkozik a szocialista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló szabályozás felülvizsgálatára.
Június végén a kormány közölte, hogy a teljes ügynöklista közzétételét október 22-re tervezik; első körben a 6-os kartonok és a mágnesszalagok nem minősített adatai, majd a B-mappák válnak elérhetővé. Benyújtották a nyilvánosságot előkészítő törvényjavaslatot, és múlt szombaton kormányhatározat jelent meg, amely a 1990 előtt keletkezett, közigazgatási szerveknél lévő iratok levéltárba adását írja elő.
Rendkívüli üléssel kezdi a hetet hétfőn 13 órától az Országgyűlés, ahol a TISZA-kormány egyik központi ígéretének, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának előkészítése mellett a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztése és az uniós pénzek lehívását célzó törvénymódosítások is napirendre kerülnek. Magyar Péter miniszterelnök nem vesz részt az ülésen, mert az ankarai NATO-csúcson tartózkodik.
A kormány részéről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szólal fel napirend előtt, amit egyórás interpelláció, majd az azonnali kérdések és válaszok órája követ – MTI. A képviselők négy előterjesztés vitáját folytatják le, de ezen kívül valószínűleg szóba kerül majd az ennél jóval nagyobb horderejű 17. alkotmánymódosítás kérdése is, mely többek között bevezetné a képviselői mandátumok korlátját, és eltávolítaná Sulyok Tamás köztársasági elnököt hivatalából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
