HÍREK
A Rovatból

Nem kis munka: 180 törvényben kell átírni a vármegyét megyére, a főispánt kormánymegbízottra

A kormány benyújtotta az Alaptörvény-módosítást, amellyel a vármegyékből ismét megyék lesznek. Magyar Péter miniszterelnök azzal indokolta a lépést, hogy a 21. században modern európai államra van szükség.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. július 05.



Négy év után újra megyék lehetnek a vármegyék, a főispánokból pedig kormánymegbízottak – a kormány szombat délután benyújtott Alaptörvény-módosítása nyomán 180 törvényt kell átírni, az átállás első, hivatalos költségkerete 557 millió forint. A táblacsere önmagában közel 50 millióba kerülhet, a részletekből pedig az látszik, hogy a névpolitika ára most élesben jelentkezik.

Ha az Országgyűlés megszavazza az Alaptörvény 17. módosítását, akkor nemcsak a táblákat kell kicserélni, de rengeteg jogszabályt is át kell írni

– írta a 444.hu. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium társadalmi egyeztetésre közzétett törvénytervezete szerint összesen 180 törvényben kell a vármegyéket megyékre, a főispánokat pedig kormánymegbízottakra cserélni. A mostani javaslat egyelőre nem érinti a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladat- és hatásköreit, a kormány ígérete szerint azt csak egy későbbi lépésben szabnák át jelentősen.

A hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés 557 millió forintba kerül, de nem teljesen világos, hogy ebbe a költségkeretbe milyen tételeket vettek bele. Az összes tábla és intézmény névcseréje valószínűleg ennek a többszöröse is lehet, a Magyar Közút korábbi közlése szerint ugyanis csak a közúti jelzések cseréje megközelíti az 50 millió forintot. Erre azért van szükség, mert a régi megyetáblák már nincsenek meg, így teljesen újakat kell gyártani.

A kormány a lépést a modernizációval indokolja. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön jelentette be a visszanevezést, mondván, a 21. században nincs helye az anakronisztikus elnevezéseknek.

„Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség” – indokolta a döntést a miniszterelnök.

Ezzel szemben a korábbi, 2022-es átnevezéskor a Fidesz–KDNP-kormány a történelmi folytonosság és az ezeréves államiság hagyományainak helyreállításával érvelt.

Az akkori átnevezés a Wolters Kluwer Kft. összegzése szerint 1172 jogszabályt módosított, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után most is rengeteg kormányrendeletet át kell majd írni.

A kormányzati irányváltás első jelzése még májusban érkezett, amikor a miniszterelnök jelezte: a jövőben megszűnnek a vármegyék, a főispáni pozíciókat depolitizálják, és a kormányhivatali rendszer átalakítását is megkezdik. Július elején a bejelentés már konkrét javaslattá vált: visszaáll a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezés. A kormány a gyakorlatban is lépett, amikor hét vármegye élére nevezett ki új főispánokat.

A gyakorlati oldal közben gyorsan előkerült:

kiderült, hogy a 2022-es átnevezéskor a régi megyetáblákat nem raktározták el, így azok cseréje komoly költséggel jár.

A miniszterelnök erre reagálva nyilvánosan is beszélt arról, hogy léteznek olcsóbb, átmeneti megoldások – még egy szimbolikus, matricás lefedés ötletét is felvetette –, de a most benyújtott csomag világossá teszi: az átnevezés jogszabályi és infrastrukturális szinten is végigfut.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Többfelé leszakadhat az ég kedden, négy megyére is riasztást adtak ki
Záporok, zivatarok, néhol mennydörgés is előfordulhat, főként az ország keleti, északkeleti felén. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak.


A változó felhőzet mellett kedden napközben még sok napsütésre lehet számítani, a hőmérséklet csúcsértéke 27 és 33 fok között alakul, de helyenként záporok, néhol dörgés is előfordulhat – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből. A nyugatias szél ekkor nagy területen élénk, főként az északi megyékben erős, olykor viharos lehet.

Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elsőfokú (citromsárga) figyelmeztetést adtak ki a zivatarveszély miatt.

Az éjszaka folyamán az erősen felhős vagy borult égbolt mellett főképp az ország keleti, északkeleti felén alakulhatnak ki záporok és zivatarok. A délnyugati szél északnyugatira fordul, nagy területen élénk, északon erős lökések kísérhetik. Zivatarok környezetében a széllökések viharossá is fokozódhatnak. A levegő hajnalra általában 17 és 24 fok közé hűl le, de a kevésbé szeles, hidegre hajlamos helyeken ennél pár fokkal hűvösebb lehet.

Szerdán reggeltől, kora délelőttől észak felől határozottan csökkenni kezd a felhőzet, és napos idő várható kevés gomolyfelhővel.

Zápor, zivatar már csak kisebb körzetekben fordulhat elő.

Az északnyugati, északi szél azonban nagy területen erős marad, néhol viharos lökésekkel. A hőmérséklet délután 26 és 31 fok között alakul.

A hét második felében stabilizálódik az idő. Csütörtökön gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, zápor csak kevés helyen alakulhat ki. Az északi, északnyugati szél élénk, olykor erős lesz, a hajnali 11-18 fokról 25-30 fokig melegszik a levegő.

Pénteken napos idő várható kevés gomolyfelhővel, csapadék nem valószínű, az északnyugati szelet pedig élénk lökések kísérik. A hajnali minimumok 8 és 18, a csúcsértékek 25 és 31 fok között változhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kilenc feljelentettből csak egy kért bocsánatot, poligráfos vizsgálatnak vetnék alá Semjén Zsoltot a rágalmazási ügyben
A rágalmazási per feljelentettjei a hétfői békéltető tárgyaláson egyértelművé tették, hogy szeretnék a bizonyítási eljárás lefolytatását. Azt is közölték, ha a KDNP elnöke vállalja a poligráfos vizsgálatot, elállnak ettől.


Folytatódik a bíróságon a „Zsolti bácsi”-ügy: Semjén Zsolt hétfőn nem jelent meg a Budai Központi Kerületi Bíróságon tartott békéltető tárgyaláson, ahol az általa rágalmazásért feljelentett kilenc ember közül csak egy kért bocsánatot. A többiek, köztük volt ellenzéki politikusok és egy humorista, nem hátráltak meg, sőt, bizonyítási eljárást és akár poligráfos vizsgálatot is követelnek a KDNP elnökétől.

A tárgyaláson, ahol a bíró csak a feljelentetteket hallgatta meg, az érintettek egyértelművé tették, hogy szeretnék a bizonyítási eljárás lefolytatását – írja a Telex. Ennek részeként indítványozták, hogy a bíróság szerezze be a Szőlő utcai ügyben vallomást tevők, köztük a volt javítóintézeti igazgató és a koronatanú, Bangó Sándor tanúvallomásait.

Egyúttal azt is közölték Semjén Zsolttal, hogy elállnak a bizonyítási eljárástól, ha aláveti magát egy poligráfos vizsgálatnak, és tisztázza a nevét. Erre a felvetésre egyelőre nem érkezett válasz.

A meghallgatás után a feljelentettek közül többen is nyilatkoztak. Arató Gergely volt DK-s képviselő szerint nincs okuk bocsánatot kérni, mert a közéleti kritikához való jogukkal éltek. „Éltünk azzal a jogunkkal, hogy kritizáltuk a kormányt, és hogy megfogalmazzuk a kétségeinket az erkölcsi tisztességével kapcsolatban” – mondta.

Szabó Tímea, a Párbeszéd korábbi képviselője Semjén távolmaradását tette szóvá.

„Ha Semjén annyira biztos a dolgában, miért nem merte az arcával is vállalni az eljárást?”

– tette fel a kérdést.

Somogyi András humorista, akit egy paródia miatt jelentettek fel, nonszensznek nevezte volna, ha bocsánatot kér.

„Így legalább kiderülhet, kit takar a Zsolti bácsi név” – fogalmazott.

Semjén Zsolt tavaly összesen kilenc embert jelentett fel rágalmazásért a „Zsolti bácsi” névvel kapcsolatos kijelentéseik vagy bejegyzéseik miatt. Az érintettek között van Szabó Tímea, Tordai Bence és Arató Gergely mellett Kiss László óbudai polgármester, Somogyi András, valamint több magánszemély is. Az elsőrendű vádlottként említett Erdei Sándor Zsolt, ismertebb nevén Rokker Zsolti nem jelent meg a bíróságon.

Az eljárásban korábban fordulat állt be: az ügyészség először átvette a vád képviseletét, majd a májusi választás után elállt ettől, így az ügy magánvádasként folytatódik, de az ügyészség által korábban összeállított vádirat alapján. A Fővárosi Főügyészség ezt azzal indokolta, hogy Semjén Zsolt már nem lát el közfeladatot.

A Szőlő utcai büntetőügyben az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy legalább tizenöt kiskorú sértettet azonosítottak, miközben hivatalosan továbbra sem találtak bizonyítékot a „Zsolti bácsi” néven emlegetett személy létezésére, a nyomozás pedig már tizenegy gyanúsítottnál tart. Az ügyben Semjén Zsolt korábban az Országgyűlésben „ördögien felépített karaktergyilkosságról” beszélt. A figyelem az utóbbi időbenBangó Sándor, a Szőlő utcai ügy koronatanúja felé fordult, aki miután vallomást tett, közölte: a hatóságok a nyomozás érdekeire hivatkozva kérték, hogy ne osszon meg részleteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ököl nagyságú betondarabok is potyogtak a Groupama Arénában – balesetveszélyes hibákat tárt fel egy 2025-ös jelentés
Egy tavaly készült igazságügyi szakvélemény szerint a Groupama Aréna szerkezeti hibái miatt lehulló betondarabok akár emberi élet kioltására is alkalmasak. A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek.


Kisebb és nagyobb, esetenként ököl nagyságú betondarabok hullottak a Groupama Arénában; egy 2025-ös igazságügyi szakértői vélemény szerint a kivitelező Market Építő Zrt. felelős a balesetveszélyes hibákért. A Telex birtokába jutott dokumentum – amely a tízéves garanciális bejárás után készült – 291 hibatételből 245-öt minősített a kivitelezés hiányosságának.

A legsúlyosabb gondot a lelátó vasbeton szerkezetének hibái jelentik: a szakértők megállapították, hogy az elemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolokból hiányoznak a szükséges vasalások.

A jelentés nem kertel a lehetséges következményekről, szó szerint kimondja, hogy „figyelembe véve a leesési magasságot és a betondarabok méretét, azok alkalmasak akár emberi élet kioltására is”.

A szakvélemény emellett rosszul kialakított dilatációs hézagokat és szakszerűtlen korlátrögzítéseket is feltárt, amelyek mind a kivitelező hibás teljesítésére vezethetők vissza.

A stadiont üzemeltető Sportfive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Igaz András arról beszélt, hogy a 2024-es átfogó vizsgálat során tártak fel korábban nem észlelt hibákat. Hozzátette, a Ferencvárosi Torna Club mint vagyonkezelő utasította a kivitelezőt a javításokra. Igaz András hangsúlyozta: „A hibák kijavítása garanciális keretek között, folyamatosan történik, a kivitelező saját költségére, hogy a létesítmény továbbra is biztonságos legyen.”

Ezzel szemben a Market Zrt. azt közölte, tíz évig nem jelentkezett statikailag jelentős probléma. A cég szerint 2023-ban észlelték a hibát, amit egy partnerük által gyártott vasbetontermék pontatlanságára vezettek vissza. „A szükséges javításokat haladéktalanul, szakszerűen és megnyugtató módon elvégeztük” – írta a Market.

A kivitelező szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít, azóta minden problémát rendeztek, és „a stadion statikai és műszaki állapota jelenleg rendben van, a létesítmény biztonságos, aggodalomra nincs ok”.

A Groupama Aréna állami tulajdonban van, a vagyonkezelő a Ferencvárosi Torna Club, az üzemeltetést pedig a Sportfive Hungary végzi. A 14,5 milliárd forint közpénzbe került, 14,7 milliárd forintos nettó áron megépült létesítmény generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt.

A stadion látványterveit 2012-ben mutatták be, az építkezés 2013 márciusában kezdődött, a műszaki átadás pedig 2014 augusztusában történt meg.

Az első komolyabb problémát, a lehulló betondarabokat 2023 márciusában észlelte az üzemeltető, ami után a Market javításokat végzett.

A 2024-es, tízéves bejárás során újabb, korábban nem látott hibákra derült fény. A 2025 márciusa és júniusa között készült igazságügyi szakvélemény állapította meg a 245 kivitelezési hibát, és sürgetett azonnali beavatkozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyilvánosságra hozta Sulyok Tamás Velencei Bizottságnak küldött beadványát a Sándor-palota
A Sándor-palota közzétette azt a 22 oldalas, angol nyelvű beadványt, amellyel Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult. A kormány közben sürgős eljárásban kezdte tárgyalni az államfő elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást.


Miközben a kormány hétfőn sürgős eljárásban kezdte tárgyalni a Sulyok Tamás elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, a Sándor-palota közzétette azt a 22 oldalas, angol nyelvű beadványt, amellyel a köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult.

A dokumentumban az államfő azt kéri a testülettől, mondja ki, hogy összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amely idő előtt, kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.

A levél négy fő kérdéscsoportban vár állásfoglalást.

Az első arra keresi a választ, hogy egy parlamentáris demokráciában, ahol az elnököt nem közvetlenül választják, leváltható-e az államfő politikai okokból anélkül, hogy konkrét jogsértést állapítanának meg.

Sulyok Tamás érvelése szerint a magyar köztársasági elnökök 1990 óta nem viselnek politikai felelősséget, csak korlátozott jogi felelősséget, és csak szándékos törvény- vagy Alaptörvény-sértés, illetve bűncselekmény elkövetése esetén mozdíthatók el.

Ezzel szemben a miniszterelnök által említett indokok – mint a „rendszerváltás” vagy a „népszerűtlenség” – nem szerepelnek a leváltási okok között.

A beadvány második része azt firtatja, hogy megengedhető-e a felelősségi szabályok olyan módosítása, amely a hivatalban lévő államfőre is kiterjedne.

Sulyok Tamás emellett arra is választ vár, miként kell alkotmányjogi szempontból értékelni a miniszterelnök azon nyilvános kijelentéseit, amelyek szerint a köztársasági elnöknek távoznia kell.

Végül azt a kérdést is felteszi, hogy összeegyeztethető-e a nemzetközi normákkal egy olyan, azonosíthatóan egy személyre szabott alkotmánymódosítás, amelynek célja a jogszerűen megválasztott államfő eltávolítása. Érvelését az államfő korábbi velencei bizottsági véleményekre, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára alapozza.

A beadvány kiegészítésében az államfő már a beterjesztett 17. alkotmánymódosítási javaslatról is állásfoglalást kér. Azt szeretné tisztázni, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését lehetővé tevő módosítás megfelel-e a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás európai alkotmányos követelményeinek.

A dokumentum nyilvánosságra hozatalával egy időben a kormány hétfőn úgy döntött, hogy az alaptörvény-módosítást sürgős eljárásban tárgyalja.

A Sándor-palota szerint a kormány „anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására” döntött a gyorsított eljárásról.

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a megkeresést. Ennek részeként múlt csütörtökön magas szintű delegáció járt Budapesten, a tárgyaláson részt vett Marta Cartabia, a bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini igazgató és titkár, valamint Christoph Grabenwarter, a testület Ausztria által delegált tagja. Az államfő szerint a kormány – bár nyitottságot jelzett – eddig nem adott lehetőséget a bizottság által kirendelt szakértők fogadására.

Az ügy előzménye, hogy Sulyok Tamás május végén bejelentette, nem mond le, és a kialakult közjogi vita miatt a Velencei Bizottsághoz fordul. A beadvány tartalmát a Sándor-palota sokáig nem hozta nyilvánosságra, a TASZ közérdekű adatigénylését is elutasították, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított. A kormány múlt szombaton nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosítását, amely Sulyok Tamás megbízatásának azonnali megszüntetése mellett többek között korhatárt vezetne be az Alkotmánybíróságon és 12 éves mandátumlimitet a képviselőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk