Több mint 714 ezer magyar már elhagyta az országot
Az ENSZ adatai alapján öt évente nagyjából 100 ezer Magyarországon született magyar költözik más országba. A folyamat érzékenyen érinti a munkaerőpiacot is.
Az ENSZ adatai szerint 2020-ban több mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született – írja a Növekedés.hu a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciájáról beszámolva, melyen a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításának lehetőségeit és következményeit boncolgatták.
1990-ben ez a szám még valamivel 400 ezer alatt volt, és 2010-ig körülbelül 100 ezerrel emelkedtek az adatok. Azonban 2010-2015 és 2015 és 2020 között 100-100 ezerrel nőtt a külföldön élő magyarok száma.
„A munkaerőhiány Magyarországon a létszámhiány mellett, a készséghiány területén is fennáll. Tehát nemcsak számában nem elegendő a rendelkezésre álló munkaerő, hanem képzettségbeli, készségbeli és tudásbeli összetételét tekintve sem. A demográfiai folyamatok miatt, ha haza is jönnek a külföldön dolgozó magyarok, hosszútávon muszáj lesz külső munkaerőforrásra hagyatkoznia a munkaerőpiacnak”
– mondta a lap szerint az egyik felszólaló, Bálint Adrienn, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős igazgatója. Egy másik résztvevő, Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza ugyanakkor amellett érvelt, hogy 2023 és 2028 között a ki-és bevándorlás dinamikája „nullához közeli, enyhe negatív hatással lesz a magyar munkaerő-kínálat nagyságára”.
Tavaly év végén a KSH tett közzé adatokat a külföldön dolgozó magyarok számáról, ám a magyar statisztikai hivatal számai durván eltérnek attól, mint amiről az ENSZ-re hivatkozva ír a Növekedés.hu. A KSH szerint ugyanis csupán 109 ezer magyar dolgozik külföldön.
Az ENSZ adatai szerint 2020-ban több mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született – írja a Növekedés.hu a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciájáról beszámolva, melyen a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításának lehetőségeit és következményeit boncolgatták.
1990-ben ez a szám még valamivel 400 ezer alatt volt, és 2010-ig körülbelül 100 ezerrel emelkedtek az adatok. Azonban 2010-2015 és 2015 és 2020 között 100-100 ezerrel nőtt a külföldön élő magyarok száma.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szemtanúk beszámolói szerint egy „drónra hasonlító kis repülőgép” csapódott az iráni Dél-Parsz gázmezőbe, ami robbanást idézett elő. A detonáció következtében hatalmas lángoszlop jelent meg a Fajr-e-Jam gázfinomító térségében, ahol a tűzoltók folyamatosan dolgoznak a tűz megfékezésén.
A Dél-Parsz mező a világ legnagyobb földgázmezője, amelyet Irán a szomszédos Katarral közösen hasznosít.
A robbanás a Fajr-e-Jam finomítót érintette, amely fontos szerepet játszik a Dél-Parszból, valamint a Nar és Kangan gázmezőkről érkező földgáz feldolgozásában.
Irán állami hírügynökségei szerint Izrael dróntámadást hajtott végre a gázmező ellen, amely jelentős károkat okozott.
A The Jerusalem Post közlése szerint a Dél-Parsz-i támadással egy időben gomolygó füstfelhőket észleltek az iráni Abadán olajfinomító területén is. Arról azonban egyelőre nincs hivatalos információ, hogy ezt a létesítményt is támadás érte volna.
Amennyiben Izrael hivatalosan is megerősíti a támadást, ez lehet az első alkalom az 1980-as iráni–iraki háború óta, hogy egy finomítót nyílt háborús cselekmény során ellenséges találat ér.
A kialakult helyzetre reagálva a Kuwait Energy bejelentette, hogy felfüggeszti az iraki Siba gázmező működését. A döntés az ott dolgozó iraki és külföldi munkavállalókat egyaránt érinti, és minden tevékenység leállítását jelenti a Bászrától keletre található telephelyen. A mező általában naponta körülbelül 50 millió köbláb földgázt és 1200 hordó cseppfolyósított gázt termel.
Szemtanúk beszámolói szerint egy „drónra hasonlító kis repülőgép” csapódott az iráni Dél-Parsz gázmezőbe, ami robbanást idézett elő. A detonáció következtében hatalmas lángoszlop jelent meg a Fajr-e-Jam gázfinomító térségében, ahol a tűzoltók folyamatosan dolgoznak a tűz megfékezésén.
A Dél-Parsz mező a világ legnagyobb földgázmezője, amelyet Irán a szomszédos Katarral közösen hasznosít.
A robbanás a Fajr-e-Jam finomítót érintette, amely fontos szerepet játszik a Dél-Parszból, valamint a Nar és Kangan gázmezőkről érkező földgáz feldolgozásában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Európa fölé napokon belül hőkupola érkezik, amely extrém, tartós hőhullámot hoz – számolt be róla az Index. A légköri jelenség a hét második felében Közép-Európát is eléri, így Magyarországon is forró napokra kell számítani. A HungaroMet szerint a meleg levegő már most is áramlik a Kárpát-medencébe, a hét végére pedig teljesen elérheti hazánkat a hőhullám.
A hőkupola egy magas nyomású légörvény, amely leszorítja a meleg levegőt a felszínre, és ott is tartja azt. Emiatt a forróság napokra, akár hetekre is egy helyben maradhat.
A levegő ilyenkor nem tud felemelkedni, sűrűbbé és szárazabbá válik, a páratartalom csökken, az égbolt tiszta marad, és a napsugárzás akadálytalanul éri a felszínt. Ez tovább fokozhatja a felmelegedést.
A Severe Weather Europe elemzése szerint a hőkupola a hét második felében érkezik meg, és a Balkánon, Olaszországban, valamint Magyarországon is többnapos hőhullámot okozhat. A hőmérséklet napközben elérheti a 35 fokot, de helyenként ennél is melegebb lehet.
Az előrejelzések szerint csapadék nem valószínű, így az aszályos időszak folytatódik. A talaj sok helyen már most is száraz, és a következő napokban sem várható eső. Kutatások szerint ez az időjárási helyzet növelheti az erdőtüzek kialakulásának kockázatát.
A meteorológusok szerint úgynevezett omegablokk is kialakulhat, amikor a magas nyomású területet két oldalról alacsony nyomású zónák zárják közre. Ilyenkor a kontinens fölötti áramlás lelassul, így a forró levegő nem tud eltávozni.
A Copernicus európai klímakutató szolgálat adatai alapján az idei volt a negyedik legmelegebb tavasz a mérések kezdete óta. A Portfolio összegzése szerint márciusban és áprilisban melegebb volt az idő a sokéves átlagnál, május ugyan kissé hűvösebb volt, de összességében még így is rendkívül meleg tavaszt tapasztaltunk.
A hétvégi időjárás is napos, száraz lesz, a HungaroMet szerint szombaton 24 és 30 fok között alakulhat a nappali csúcshőmérséklet. Az UV-B sugárzás magas lesz, ezért érdemes védekezni kalappal, napszemüveggel és fényvédő krémmel.
A forróság más európai országokat is sújt. Spanyolországban több helyen 42 fokot mértek, Görögországban éjszaka sem csökken 30 fok alá a hőmérséklet, Albániában pedig 37,6 fokot regisztráltak. Egyelőre nem tudni, meddig tart a hőkupola okozta meleg idő.
Európa fölé napokon belül hőkupola érkezik, amely extrém, tartós hőhullámot hoz – számolt be róla az Index. A légköri jelenség a hét második felében Közép-Európát is eléri, így Magyarországon is forró napokra kell számítani. A HungaroMet szerint a meleg levegő már most is áramlik a Kárpát-medencébe, a hét végére pedig teljesen elérheti hazánkat a hőhullám.
A hőkupola egy magas nyomású légörvény, amely leszorítja a meleg levegőt a felszínre, és ott is tartja azt. Emiatt a forróság napokra, akár hetekre is egy helyben maradhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telefonon beszélt egymással szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök, írja a BBC. A beszélgetés körülbelül ötven percig tartott, és ezalatt a két elnök megvitatta a Közel-Keleten kialakult helyzetet. A kiszivárgott információk szerint
Putyin azt mondta, elítéli Izrael katonai műveleteit, és aggodalmát fejezte ki a konfliktus eszkalálódása miatt.
Az orosz elnök ismét azt kérte: az érintett felek keressenek kölcsönösen elfogadható megoldásokat az iráni nukleáris kérdésben.
A beszélgetésről Donald Trump közleményt adott ki, ebben azt írta: „Úgy érzi, ahogy én is, hogy
véget kell vetni ennek az izraeli-iráni háborúnak,
amire én kifejtettem, hogy az ő háborújának is véget kell vetni.”
Telefonon beszélt egymással szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök, írja a BBC. A beszélgetés körülbelül ötven percig tartott, és ezalatt a két elnök megvitatta a Közel-Keleten kialakult helyzetet. A kiszivárgott információk szerint
Putyin azt mondta, elítéli Izrael katonai műveleteit, és aggodalmát fejezte ki a konfliktus eszkalálódása miatt.
Az orosz elnök ismét azt kérte: az érintett felek keressenek kölcsönösen elfogadható megoldásokat az iráni nukleáris kérdésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton tartották Bécsben a Pride felvonulást, amelyre Szentkirályi Alexandra is ellátogatott. A politikus a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy kíváncsi volt, „pontosan mit is akarnak a gyerekek elé vinni Budapest utcáin”.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője azt írta, olyan jelenetekkel találkozott a rendezvényen, amelyeket csak a Fidesz Budapest oldalán mert megosztani, mivel az ottani beállítások szerint ezeket csak 18 éven felüliek láthatják. Azt nem részletezte, hogy ott miért kizárólag felnőttek számára elérhetők a képek.
A bejegyzés alá nem sokkal később Orbán Viktor is kommentelt, vette észre a Telex. A miniszterelnök így reagált:
„Na, ez az, amit nem akarunk itthon!”
A rendőrség pénteken harmadszorra is döntést hozott a június 28-ra tervezett budapesti Pride ügyében. Korábban kétszer is megtiltották a rendezvényt, de a jogvédő szervezetek mindkét esetben sikerrel támadták meg a döntést a Kúrián. A pénteken közzétett határozatban a rendőrség ismét nemet mondott a gyűlésre.
Szombaton tartották Bécsben a Pride felvonulást, amelyre Szentkirályi Alexandra is ellátogatott. A politikus a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy kíváncsi volt, „pontosan mit is akarnak a gyerekek elé vinni Budapest utcáin”.
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője azt írta, olyan jelenetekkel találkozott a rendezvényen, amelyeket csak a Fidesz Budapest oldalán mert megosztani, mivel az ottani beállítások szerint ezeket csak 18 éven felüliek láthatják. Azt nem részletezte, hogy ott miért kizárólag felnőttek számára elérhetők a képek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
