News here
hirdetés

HÍREK

Több mint 50 áldozata van a bányaszerencsétlenségnek Oroszországban

A tragédiát szikra által okozott metánrobbanás, valamint az attól keletkezett dinamikus lökés, továbbá az okozta, hogy a szellőzőakna füsttel telítődött. A baleset ügyében büntetőeljárás indult.
MTI, fotó: - szmo.hu
2021. november 26.


Link másolása

hirdetés

Negyvenhat bányász és hat bányamentő életét vesztette, miután robbanás történt és tűz ütött ki a nyugat-szibériai Kemerovo megye Belov városának közelében lévő Lisztvjazsnaja szénbányájában - közölték csütörtökön este orosz hírügynökségek.

A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a bányában a baleset idején tartózkodó 285 ember közül 239-et kimentettek. 49 bányász megsérült, közülük 38-an kórházba kerültek, négyük állapota súlyos.

Dmitrij Gyemesin főügyészhelyettes szerint

a tragédiát szikra által okozott metánrobbanás, valamint az attól keletkezett dinamikus lökés, továbbá az okozta, hogy a szellőzőakna füsttel telítődött. A baleset ügyében büntetőeljárás indult a munkavédelmi követelmények gondatlanságból halált okozó megsértése címén, amiért hét évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy őrizetbe vették a bánya igazgatóját és helyettesét, valamint a fejtési szakasz művezetőjét.

A Kuznyecki-medencében péntektől háromnapos gyászt rendeltek el. Vlagyimir Putyin elnök részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. A bánya fejenként kétmillió rubel (jelenlegi árfolyamon mintegy 13 millió forint) fájdalomdíjat fizet ki az életüket vesztett bányászok családjának.

hirdetés

Jegor Krasznov főügyész elrendelte a bányabiztonság felülvizsgálatát a régióban. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a regionális műszaki felügyelet a Lisztvjazsnaja idei ellenőrzése során 139 szabálysértést állapított meg a bánya működésének ellenőrzésekor.

Az 1954-ben üzembe helyezett bányában 2004. október 28-án bekövetkezett metánrobbanás következtében 13 ember halt meg.

A csütörtöki volt az elmúlt öt év legsúlyosabb orosz bányakatasztrófája. 2016 februárjában a Komi Köztársaság Szevernaja szénbányájában bekövetkezett robbanások 36 ember életét követelték.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
„Ugye tudod, hogy mindezt valóban te fogod kifizetni?” – Ellenzéki pártok reakciója az extraprofitadóra
Az LMP és a Mi Hazánk kiterjesztené a kormány döntését, amely szerint egyes nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét.

Link másolása

hirdetés

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor szerdán közölte, hogy a kormányülésen döntöttek arról, hogy létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit. Az alapba pedig úgy kerül pénz, hogy "kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be" - mondta.

A Demokratikus Koalíció (DK) bírálja, az LMP és a Mi Hazánk kiterjesztené a kormánynak azt a szerdai döntését, amely szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét - írja az MTI.

A DK szerint a kormány a magyar emberekkel fizetteti meg "elhibázott politikájának és féktelen korrupciójának árát".

A Demokratikus Koalíció azt írta, ez nem jelent mást, "minthogy végső soron a törvénytelen kormány a magyar emberekkel fizetteti meg az elhibázott politikája, a mértéktelen lopás és az esztelen költekezések árát".

Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni - tartalmazza a Kálmán Olga frakciószóvivő által jegyzett közlemény.

hirdetés

A DK ügyvezető alelnöke így reagált:

Egy másik ellenzéki párt, az

LMP támogatja, hogy az extraprofitot realizáló nagy multicégek nagyobb terhet vállaljanak a válság költségeiből. Álláspontjuk szerint a két bejelentett alap mellett mindenképpen létre kellett volna hozni egy fenntarthatósági alapot is, amelybe a "szennyező és a fosszilis energiák értékesítésén nyerészkedő vállalatok" fizetnének be,

és amelyből épületszigetelési és megújulóenergia-fejlesztéseket lehetne finanszírozni. Az energiaválságra az energiafüggetlenség a megoldás, arra pedig csak a zöldenergián és az energiahatékonyságon keresztül vezet az út - közölték.

Az Ungár Péter frakcióvezető által jegyzett közleményben arra is kitértek: annak kimondását is hiányolták a kormányfőtől, hogy a közszférában mielőbbi béremelésre van szükség. Erre láthatóan továbbra sincs szándék, ezért újba bebizonyosodott, hogy ez a kormány a saját munkavállalóit nem megvédi, hanem cserbenhagyja - közölte az LMP.

A Mi Hazánk Mozgalom kiemelte, hogy a kormány bevezette pártjuk korábbi javaslatát, de saját oligarcháit továbbra sem adóztatja meg.

"Orbán Viktor bejelentésével, hogy két éven keresztül megadóztatják az extraprofitot termelő nagy cégeket; a bankokat, a biztosítókat, a nagykereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, a kormány tulajdonképpen végrehajtja a Mi Hazánk járványszolidaritási adóról szóló korábbi javaslatát" - tartalmazza a közlemény.

Felidézték, a Mi Hazánk már több mint két évvel ezelőtt követelte, hogy vessenek ki különadót az extraprofitot termelő multikra, például a tech óriáscégekre, a kereskedelmi láncokra, a gyógyszeripari vállalatokra és a kaszinókra. A kormány azonban a multik adóztatása helyett éveken át a jövő nemzedék eladósítását választotta, évtizedek óta nem látott mértékűre növelve az államadósságot - írták.

"A kormány mostani döntéséből is kihagyta a gyógyszeripari cégeket és a Fidesz oligarcháinak érdekeltségeibe tartozó kaszinókat, amelyek pedig sokmilliárdos extraprofitra tettek szert az elmúlt években is. Követeljük, hogy ezekre is vonatkozzon a különadó és az oligarchák hatalmának megtörése érdekében javasoljuk a gazdasági közszereplő fogalmának bevezetését, hogy a milliárdos közbeszerzések nyerteseire is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozzon" - olvasható a Toroczkai László pártelnök által jegyzett közleményben.

Az MSZP egy képviselő bejegyzését osztotta meg:

Hadházy Ákos egy képpel reagált:

Jámbor András képviselő szerint az "extraprofit megadóztatása jó döntésnek tűnik. Kérdés, hogy éri el a kormány, hogy ezt ránk, fogyasztókra ne hárítsák át a nagycégek" - teszi fel a kérdést.

A Jobbik szerint semmiféle probléma nem lenne azzal, hogy a közteherviselés felé mozdulva egy válságidőszakban mindenki vállalja a szükséges terheket. Úgy vélik, a gond azzal van, hogy a kormány a korábbi hasonló esetekben, a bankadó és a tranzakciós illeték kivetésekor hagyta, hogy a pénzintézetek ezeket áthárítsák az ügyfelekre.

"Az új bejelentések mögött akkor húzódhatna korrekt szándék, ha az árat nem a magyar polgárok fizetnék meg"

- közölte Facebook-bejegyzésében Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke, aki arra szólított fel: a családok védelmének indokával ne lehessen a családokra újabb terheket hárítani.

A Fidesz a kereskedőktől is hozzájárulást vár, de a "saját" zsebébe nem nyúl, pedig megtehetné a magyarok érdekében, például az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékosra történő leszállításával - tette hozzá a Jobbik politikusa.

Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan bejegyzésében úgy fogalmazott:

"elvárjuk hogy a NER oligarchái se maradjanak ki az extraprofit után adóztatásból".

A párt azt javasolja továbbá, hogy a bevételből az energiaárak és a honvédelem finanszírozása mellett a szakmunkás minimálbérig csökkentsék a fizetéseket terhelő adókat, hogy ki tudják fizetni az emberek a brutálisan megdrágult élelmiszereket, az alapvető élelmiszerek áfakulcsát vigyék le 5 százalékra, a leginkább rászorulók részére pedig vezessék be az élelmiszerkupont.

"Azt akarjuk, hogy azon gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét, az egyszülős családok, az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a súlyos fogyatékossággal élők, a szociális segélyből élő munkanélküliek, a hajléktalanok, a szociális ösztöndíjban részesülő felsőfokú tanulmányokat végzők kapjanak olyan, havonta 20 ezer forint értékű támogatást, amit csak alapvető élelmiszerekre lehet elkölteni!" - tette hozzá Tóth Bertalan.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Durva jégeső, villámárvíz, szélvihar: országosan százszor riasztották a tűzoltókat a viharok miatt
A vihar házakat rongált meg, fákat döntött ki, a víz épületekbe folyt be. Számos felvétel készült az ijesztő felhőkről és a hatalmas jégdarabokról.

Link másolása

hirdetés

Mi is beszámoltunk róla, hogy délután elérte a front az ország nyugati részét, ahol hatalmas jegek estek özönvízzel kísérve.

A vihar folytatva útját, számos helyen okozott komoly gondokat. Országszerte mintegy száz alkalommal riasztották a tűzoltókat a heves szél és a jégeső okozta károk miatt - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A legsúlyosabb károkat Somogy megyében okozta a vihar: a heves jégeső 80 épület tetőszerkezetét rongálta meg Kaposváron, Kaposmérőn, Kaposkeresztúron és Jákón.

További tíz riasztást kaptak a tűzoltók Baranya megyében, a többi káresemény pedig más nyugat-magyarországi megyékben történt - tette hozzá.

hirdetés

Főleg Somogy megyében fákat döntött ki, gallyakat sodort az úttestre a viharos szél - mondta Mukics Dániel.

A katasztrófavédelem összegzése szerint Somogy megyében a legtöbb bejelentés Kaposvárról érkezett, de Segesdre, Mikére is várják a szakembereket. Kaposváron az Iszák utcában leszakadt egy lakóépület teteje. Segesd és Böhönye között fák dőltek a 68-as főútra, mint ahogy fákat döntött ki a szél Mike és Kadarkút között is.

Baranyában kidőlt fák eltávolításához és a házakba befolyt esővíz szivattyúzásához kérnek segítséget a bejelentők. Komlón a mentőállomás épületére dőlt egy fa, egy másik fa pedig elektromos vezetéket szakított le. Mecseknádasdon és Zengővárkonyban fa dőlt az úttestre, akadályozva a 6-os főút forgalmát. Baranyajenőn szétverte a vihar egy ház tetejét, az esővíz befolyik az épületbe.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Mészáros Lőrinc vagyona már 60 milliárddal több, mint Csányi Sándoré
Nincs változás az élen, viszont több helycsere is történt a top 10-ben, és négy új szereplő is felkerült a leggazdagabb magyarok listájára.

Link másolása

hirdetés

Megjelent a 100 Leggazdagabb magyar idei listája, akiknek összvagyonát 6223,5 milliárd forintra becsülték - ez közel 637 milliárddal több, mint az előző évben - írja a hvg.hu.

Az első szembetűnő változás a listán az, hogy Mészáros Lőrinc tovább növelte az előnyét az élen: 480 milliárd forintra becsült vagyona már 60 milliárddal több, mint Csányi Sándoré, akinek ugyanúgy 420 milliárd forintja van, mint egy éve.

A harmadik helyen Felcsuti Zsolt áll 345 milliárddal, aki 99 milliárd forinttal tudta gyarapítani a vagyonát egy év alatt. Jellinek Dánielnek 70 milliárd forinttal van több, mint tavaly, így három helyet előreugorva már a hatodik, megelőzve például a tavalyhoz hasonlóan 201 milliárddal rendelkező Bige Lászlót és a 193 milliárddal a nyolcadik helyen álló Szíjj Lászlót.

Így néz ki a top 10-es lista (zárójelben a vagyon összegének változása):

1. Mészáros Lőrinc: 480 milliárd forint (+35 milliárd forint)

2. Csányi Sándor: 420 milliárd forint (nem változott)

hirdetés

3. Felcsuti Zsolt: 345 milliárd forint (+99 milliárd forint)

4. Gattyán György: 317 milliárd forint (+12 milliárd forint)

5. Veres Tibor: 254 milliárd forint (+24 milliárd forint)

6. Jellinek Dániel: 240 milliárd forint (+70 milliárd forint)

7. Bige László: 201 milliárd forint (nem változott)

8. Szíjj László: 193 milliárd forint (+16 milliárd forint)

9. Széles Gábor: 191 milliárd forint(+10 milliárd forint)

10. Kasza Lajos: 136,5 milliárd forint (+15,5 milliárd forint)

Idén négyen kerültek fel új szereplőként a listára.

• Hermann Kamilla közgazdász, Jellinek Dániel cége, az Indotek Group partnere, kisebbségi tulajdonosa és menedzsmentjének is tagja 36,5 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkezik, egyből a 46. helyre került.

• Kis-Szölgyémi Ferenc, a létesítménygazdálkodással foglalkozó B+N Referencia Zrt. tulajdonosa 23,7 milliárd forintos vagyonával a 71. helyen kezdett.

• Ács Balázs az építő-, főként szigetelőanyagokat gyártó Masterplast Nyrt. révén került fel a listára, 18,1 milliárd forintosra becsült vagyonával a 90.

• A napelemes energetikában utazó Lugos Roland pedig 16,8 milliárdos vagyonával a 92. helyre került.

A listán van még egy érdekesség: a 21,4 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező 79. helyezett kilétét nem tudni, ugyanis nem járult hozzá, hogy írjanak róla és cégéről, így csak B. betűvel jelezték.

Annyi derült ki róla, hogy kommunikációs területen érdekelt, cége bevételi rekordot döntött, a tulajdonos több milliárd forint osztalékot vehetett ki cégéből, és állami megrendeléseket is elnyert. A hvg.hu arra tippel, hogy Balásy Gyuláról lehet szó, akinek kommunikációs cégei csak az idei év első 33 napjában 20 milliárd forintnyi megbízást kaptak aMiniszterelnöki Kabinetirodától, de ők feleltek 3,2 milliárdért a vadászati kiállítás kommunikációját, emellett 12 milliárdért turisztikai kampányokat és kutatásokat, 5,7 milliárdért a kormány gazdaság újrainditásáról szóló kampányát csinálták, közel egymilliárdért pedig világkiállítási rendezvényeket szervezhettek Dubaiban.

A lap megjegyzi, hogy a leggazdagabb magyarok jelentős része ingatlanfejlesztésben utazik, de előretörőben van az energetika, ezen belül is a napelemes technológia.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
57 államtitkár dolgozik az ötödik Orbán-kormányban – itt a teljes lista
A Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy Novák Katalin két közigazgatási államtitkárt felmentett tisztségéből Orbán Viktor javaslatára.

Link másolása

hirdetés

Szerdán nevezték ki az új kormány államtitkárait, akik előbb tették az esküjüket, majd Novák Katalin köztársasági elnöktől megkapták a kinevezési okiratukat a Karmelita kolostorban. A Magyar Közlönyben már meg is jelent az államtitkárok listája, ebből derült ki, hogy az ötödik Orbán-kormányban 57 államtitkár és öt közigazgatási államtitkár fog dolgozni.

Agrárminisztérium – (miniszter: Nagy István)

• Farkas Sándor

• Feldman Zsolt

• Nobilis Márton

hirdetés

• Rácz András

• Zambó Pétert

Belügyminisztérium – (miniszter: Pintér Sándor)

• Bolcsik Zoltán

• Dukai Miklós

• Fülöp Attila

• Maruzsa Zoltán Viktor

• Rétvári Bence

• Takács Péter

Építési és Beruházási Minisztérium – (miniszter: Lázár János)

• Csepreghy Nándor

• Lánszki Regő Balázs

• Nagy Sándor Bálint

Honvédelmi Minisztérium – (miniszter: Szalay-Bobrovniczky Kristóf)

• Gion Gábor

• Maróth Gáspár

• Schmidt Ádám

• Vargha Tamás

Igazságügyi Minisztérium – (miniszter: Varga Judit)

• Bóka János

•Répássy Róbert

Kulturális és Innovációs Minisztérium –(miniszter: ) Csák János vezetésével

• György László

• Hoppál Péter

• Hornung Ágnes

• Vitályos Eszter Zsuzsanna

Külgazdasági és Külügyminisztérium – (miniszter: Szijjártó Péter)

• Azbej Tristan

• Magyar Levente

• Menczer Tamás

• Süli János

• Sztáray Péter Andrást

Miniszterelnöki Kabinetiroda – (miniszter: Rogán Antal)

• Dömötör Csaba

• Kovács József

• Kovács Zoltán

• Máté János

• Nagy János

• Papp Károly

• Tuzson Bence

• Fónagy János

•Lóga Máté

• Túri Anikó

Miniszterelnökség – (miniszter: Gulyás Gergely)

• Fürjes Balázs

• György István

• Panyi Miklós

• Potápi Árpád János

• Révész Máriusz

• Soltész Miklós

• Ágostházy Szabolcs Imre

• Latorcai Csaba János

• Mayer Gábor

Pénzügyminisztérium – (miniszter: Varga Mihály)

• Banai Péter Benő

• Izer Norbert

• Tállai András

• Vágujhelyi Ferenc

Technológiai és Ipari Minisztérium (miniszter: Palkovics László)

• Koncz Zsófia

• Kutnyánszky Zsolt Krisztián

• Raisz Anikó

• Steiner Attila

• Vitézy Dávid

A Közlönyből az is kiderült, hogy

• politikai felsővezetővé történő kinevezésére tekintettel megszűnt dr. Latorcai Csaba János és dr. Raisz Anikó közigazgatási államtitkári megbízatása;

• Orbán Viktor javaslatára Novák Katalin május 25-ei hatállyal azonnal felmentette dr. Balogh Csaba Sándor és dr. Szinay Attila közigazgatási államtitkárokat tisztségükből;

• az államfő szintén a miniszterelnök javaslatára közigazgatási államtitkárnak nevezte ki dr. Gáva Krisztiánt (Kulturális és Innovációs Minisztérium), dr. Juhász Tündét (Építési és Beruházási Minisztérium), dr. Salgó László Pétert (Igazságügyi Minisztérium), dr. Andréka Tamást (Agrárminisztérium) és dr. Gyarmati Esztert (Külgazdasági és Külügyminisztérium).

Forrás: 24.hu

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: