Romániában több mint 1900 koronavírusos beteg várja a kórházak betegfelvételi osztályain, hogy ágy szabaduljon fel számukra - nyilatkozta hétfőn a sajtónak Lucian Bode belügyminiszter, aki kritikusnak tartotta a romániai egészségügyi helyzetet.
A miniszter elmondta: a kórházakban várakozó betegek közül mintegy háromszáznak intenzív terápiás ágyra lenne szüksége. Korábban a sajtó bemutatta:
a kórházak előtt sorban állnak a mentők arra várva, hogy otthagyhassák a beszállított pácienseket, az osztályokon pedig sok esetben csak egy szék jut a súlyos állapotban levő koronavírusos betegeknek.
A miniszter megismételte: a mintegy 19,5 milliós Romániában naponta átlagosan 15 ezer ember fertőződik meg koronavírussal és átlagosan háromszázan halnak meg a kór következtében.
Az Egészségügyi Minisztérium hétfői közlése szerint
Magyarország felajánlása nyomán eddig harminc beteget szállítottak át a szegedi és a debreceni egyetemi klinikára. Közülük egy Debrecenbe szállított 63 éves bukaresti nő és egy Szegedre szállított 64 éves temesvári nő életét a magyarországi orvosoknak sem sikerült megmenteniük.
A Magyarországra szállított betegekre Lucian Boda is kitért, ő 26 átszállított betegről tett említést. Elmondta: közülük 17-en kritikus állapotban voltak, amikor átvitték őket a határon.
A miniszter a román állam szigorú fellépését helyezte kilátásba azok ellen, akik hamis oltási vagy tesztelési igazolásokat állítanak ki vagy vásárolnak. Kijelentette: a hatóságok eddig 362 bűnügyben nyomoznak és 850 személyt vizsgálnak hamis egészségügyi iratok miatt.
"Azt üzenem mindazoknak, akik hamis dokumentumok beszerzését segítik elő vagy akik használják ezeket a hamis iratokat, hogy mindannyian börtönbe kerülnek" - jelentette ki a miniszter. Meggyőződését fejezte ki, hogy csökkenni fog a hamis oltási és tesztelési bizonylatok iránti igény, amikor a bíróságok kimondják az első ítéleteket az ilyen ügyekben.
Az elmúlt 24 órában - mint a hétfői napokon általában - az átlagosnál kevesebb (10 141) új koronavírusos fertőzést és a kórnak tulajdonított halálesetet (261) diagnosztizáltak. A kórházakra nehezedő nyomás azonban tovább nőtt. A hétfői már a 11. egymást követő nap, amikor megdől a kórházban és az intenzív terápián ápolt Covid-betegek rekordja. A romániai kórházakban jelenleg 19 745 koronavírusos beteget kezelnek, közülük 1764-et intenzív terápiás osztályon.
Romániában több mint 1900 koronavírusos beteg várja a kórházak betegfelvételi osztályain, hogy ágy szabaduljon fel számukra - nyilatkozta hétfőn a sajtónak Lucian Bode belügyminiszter, aki kritikusnak tartotta a romániai egészségügyi helyzetet.
A miniszter elmondta: a kórházakban várakozó betegek közül mintegy háromszáznak intenzív terápiás ágyra lenne szüksége. Korábban a sajtó bemutatta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.
„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.huTörökülés című műsorában.
Hozzátette:
„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”
Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”
A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.
„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.huTörökülés című műsorában.
Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjábanMagyar Péter.
Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.
Magyar Péter posztjában hozzátette: „Vajon ez már az orbáni "győzelmi terv" része?”
Korábban Orbán Ráhel a költözéssel kapcsolatban a sajtótól a gyerekei védelmét kérte – akikkel nagyapjuk, Orbán Viktor rendszeresen fotózkodik.
„Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjábanMagyar Péter.
Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.
Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.
A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.
Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.
A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.
A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.
A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.
A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.
Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.
Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.
Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.
A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.
Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.
Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter az ukrán külügyminiszternek: Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába
Andrij Szibiha élesen támadta Budapestet a Barátság vezeték elleni akció után. A magyar külügyminiszter szerint hazánk energiabiztonságát veszélyeztetik.
Szijjártó Péter külügyminiszter visszaszólt ukrán kollégájának, miután Andrij Szibiha a Barátság kőolajvezeték elleni támadás és a magyar származású Robert Brovdi kitiltása kapcsán azt mondta, Magyarország a történelem rossz oldalán áll.
A külügyminiszter csütörtök délután az X-en reagált, és azt írta, ez nem Magyarország háborúja.
„Nem vagyunk felelősek érte, nem mi indítottuk, nem is vettünk részt benne. Fejezzék be a provokálásunkat és az energiabiztonságunk veszélyeztetését, és ne próbáljanak belerángatni minket az önök háborújába”
– fogalmazott Szijjártó.
A politikus a kitiltás bejelentésekor többször hangsúlyozta, mennyire súlyosnak tartja a vezeték elleni támadást. A történtek után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt is jelezte, hogy hiányolta a magyar kormány reakcióját.
Csütörtökön Zelenszkij és Robert Brovdi is megszólaltak a kitiltás ügyében. Brovdi üzenetében úgy fogalmazott: „dugja fel a szankcióit és a Magyarországról való kitiltást a seggébe”. Az ukrán elnök pedig három nyelven, köztük magyarul is közzétett egy üzenetet, amelyben kiemelte, hogy ha ez valóban megtörtént, azon csak felháborodni lehet. Utasította az ukrán külügyet, hogy vizsgálja ki az ügy hátterét, és ennek megfelelően tegyen lépéseket.
Szijjártó Péter külügyminiszter visszaszólt ukrán kollégájának, miután Andrij Szibiha a Barátság kőolajvezeték elleni támadás és a magyar származású Robert Brovdi kitiltása kapcsán azt mondta, Magyarország a történelem rossz oldalán áll.
