HÍREK
A Rovatból

Több mint 150 ezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt Nagy-Britanniában tavaly szeptemberig

Év végéig összesen 6 385 500 EU-s állampolgár adta be a letelepedett státusra szóló kérelmet.


A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint csaknem 6,4 millió EU-állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért a tavalyi év végéig.

A statisztika a kérelmezők állampolgársági adatait a tavalyi harmadik negyedév végéig tartalmazza: eszerint a magyarok által szeptember 30-ig benyújtott kérvények száma megközelítette a 160 ezret.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az uniós állampolgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért - kell folyamodniuk.

Ennek határideje elvileg tavaly június 30-án lejárt. A brit kormány azonban továbbra is folyamatosan biztatja a jogosultakat arra, hogy mindenképpen adják be folyamodványukat, mert a hatóságok a határidő letelte ellenére befogadják és elbírálják a kritériumoknak megfelelő, jogos letelepedési kérelmeket.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett új összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül 2021. december 31-ig 6 385 500-an adták be a letelepedett státusra szóló kérelmüket, és e folyamodványok közül 333 200 érkezett a június 30-i határidő utáni fél évben.

December utolsó napjáig a folyamodványok közül 6 057 400-at bíráltak el; 613 400-at a június 30-i határidő után. A december 31-ig elbírált és jóváhagyott folyamodványok 52 százalékában a kérelmezők végleges - vagyis határidő nélküli -, az esetek 41 százalékában előzetes (pre-settled) letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok kaphatják, akik 2020. december 31. előtt érkeztek letelepedési szándékkal, de a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

A csütörtöki tájékoztatás szerint a brit belügyminisztérium a december végéig elbírált folyamodványok 3 százalékát utasította el.

Azt az adatsort, amely a kérelmezők állampolgárságát is feltünteti, a tavalyi harmadik negyedév végéig tartalmazza a brit belügyminisztérium statisztikája. Ennek alapján 2021. szeptember 30-ig 158 830 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

A lista élén a románok állnak 1 133 980 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül 1 124 930-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust szeptember végéig.

A felső ötös mezőnyben szerepelnek az olaszok 560 720, a portugálok 427 470 és a spanyolok 364 170 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A legnagyobb EU-tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül a franciák 236 710, a németek 167 920 tartós letelepedési kérvényt nyújtottak be a tavalyi harmadik negyedév végéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Csupán 28 szavazattal nyert a Fidesz jelöltje Balmazújvárosban, Orbán mégis nagy győzelmet ünnepel
A kormányfő kevesebb mint egy nap leforgása alatt már háromszor is diadalittasan reagált arra, hogy Balmazújvárosban a Fidesz jelöltje egy hajszálnyival megelőzte ellenfeleit.


„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem” – ezúttal így, egy videóban reagált Orbán Viktor arra, hogy a Fidesz jelöltje győzött Balmazújvárosban. A kormányfő azt ecseteli, hogy

„Mindenki mondhat, amit akar, mérhet, amit akar. Volt egy választás, elmentek több mint 50 százaléknyian. Az ellenfél ezt országos jelentőségű nagy eseménynek minősítette. Maga is azt mondta, hogy na, hát itt majd most kiderül az igazság. Ki is derült. Mi az emberek oldalán állunk, az emberek pedig a mi oldalunkon.”

Majd nyomatékosította ismét, hogy az eredmény szerinte:

„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem”

Ez volt a harmadik alkalom, hogy Orbán Viktor arra reagált, hogy Balmazújvárosban egy időközi választáson 28 szavazattal a Fidesz jelöltje jutott be közgyűlésbe, és ezzel szűk többséget szerzett a párt az önkormányzati döntéshozásban.

Korábban a kormányfő azt írta a Facebookon, hogy

„hiába a szakmányban gyártott kamukutatások, hiába a nagy csinnadrattával bejelentett kamuprogram, hiába a Brüsszelből kirendelt szakértők hada, és hiába a magyar Jockey Ewingok meg a bank- és multivezérek élére vasalt műmosolya, a magyar emberek átlátnak a szitán.”

Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”. A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.

A reakciócunami pedig közvetlenül azután vette kezdetét, hogy tegnap este a Nemzeti Választási Iroda bejelentette az eredményt, a kormányfő ekkor egy napszemüveges emojival így reagált:

„Fidesz győzelem Balmazújvárosban. Jön a tavasz… ”

A miniszterelnökhöz hasonlóan Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is úgy értékelte az eredményeket, mintha a Fidesz a Tiszát győzte volna le. Közösségi oldalán még egy szerkesztett képet is megosztott, ahol a vesztes jelölteket állító szervezetek nevét átírták a Tiszára, holott ez a párt senkit sem indított Balmazújvárosban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kubatov Gábor úgy posztolta ki a balmazújvárosi időközi eredményét, mintha a TISZA jelöljeit győzte volna le a Fidesz
A kormánypárti jelölt valójában a Közösen Balmazújvárosért Egyesület indulójával és egy független jelölttel szemben nyerte meg az időközi választást. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Tisza Párt egyetlen jelöltet sem indított, Kubatov mégis arról posztolt, hogy legyőzték Magyar Péteréket.


Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.

A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.

A pártigazgató által közzétett fotón Molnár Péter neve mellett az szerepelt, hogy „Független, Tisza”, és a harmadik helyezett, függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetnél is ez volt látható. Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető hivatalos adatok szerint egyikük sem a Tisza Párt jelöltjeként indult.

Mellesleg az is valószínűtlen lett volna, hogy egy párt egy választókerületben két jelöltet is indítson.

A balmazújvárosi időközi választást azért kellett kiírni, mert Demeter Pál, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője november 14-én lemondott mandátumáról. A 2024-es önkormányzati választás óta patthelyzet jellemezte a várost, a testületben 6–6 arányban oszlottak meg a mandátumok a Fidesz–KDNP és a helyi civil szervezet között. A mostani győzelemmel a Fidesz többségbe került.

Nem ez az első eset, hogy a Fidesz pártigazgatója a Tisza Párttal hozza összefüggésbe az ellenfeleket. Tavaly Kubatov Gábor két másik időközi választás – a tiszafüredi és a tiszakécskei – eredményét is úgy mutatta be, mintha a Fidesz a teljes ellenzéket győzte volna le, holott ellenfeleik valójában a Mi Hazánk és a Második Reformkor Párt jelöltjei voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája” – Szent-Iványi István reagált arra, hogy Orbán szerint Clinton Szerbia megtámadására kérte 1999-ben
A külpolitikai szakértő szerint a miniszterelnök pár éve még egészen másképp adta elő a szerb háborús történetet. A sztorit egyébként akkor a szerb elnöknek mesélte el.


Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.

Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.

„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.

A posztban arra is kitér, hogy a NATO koszovói hadművelete ma már részletesen dokumentált, és maga Clinton elnök is foglalkozik vele az emlékirataiban.

Szent-Iványi szerint „ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba).

Clinton ezt az ötletet is elutasította, így még tervezési fázisba sem került a javaslat, amikor Milosevics kapitulált.”

A külpolitikai szakértő felidézi Orbán Viktor egy korábbi, a szerbiai hadművelettel kapcsolatos, már megcáfolt állítását is. E szerint a miniszterelnök kérésére nem érték légicsapások a vajdasági célpontokat, holott Szent-Iványi szerint a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, és egyébként is több légicsapás érte a vajdasági célpontokat, például az újvidéki hidat.

Szent-Iványi a bejegyzését egy hasonlattal zárja, mondván:

„Ezek a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték, fejlesztették a meséiket.” Úgy véli, lehet, hogy a miniszterelnök már arra készül, hogy a választások után a felcsúti kocsma népét szórakoztassa történeteivel.

A miniszterelnök múlt szombaton, Szombathelyen állította azt, hogy 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte tőle Szerbia megtámadását. Ezzel akarta érzékeltetni, hogy ő akkor is nemet mondott, és most is nemet tud mondani a háborúra.

Magyarország alig két héttel a NATO jugoszláviai légihadműveletének 1999. március 24-i kezdete előtt, március 12-én csatlakozott a szövetséghez. A hadjárat végül földi invázió nélkül, 78 napnyi légicsapás után zárult le. A történet egy korábbi verziója már 2022-ben felbukkant, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök hivatkozott arra, hogy Orbán Viktor neki mesélte el a sztorit.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a történetet katonailag hiteltelennek nevezte, rámutatva, hogy egy ilyen döntés a NATO-tagországok közös eljárásrendje szerint születhetett volna meg, nem egy kétoldalú telefonhívás során. Szerinte az Egyesült Államok tisztában volt a Magyar Honvédség akkori felkészültségével, és azzal is, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a területi revízió vádját vetette volna fel friss NATO-tagként. Korabeli források szerint ugyanakkor maga Orbán Viktor is arról beszélt 1999-ben, hogy a NATO nem tekinti szükségesnek a szárazföldi bevetést, és a szövetség csúcstalálkozóján ez a kérdés napirendre sem került.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Vilmos herceg és Katalin az Epstein-botrány kapcsán, amelyben András herceg is érintett
A Kensington-palota közleménye szeirnt a walesi hercegi pár az áldozatokra összpontosít. Eközben a rendőrség már egy újabb nő állítását vizsgálja András herceggel kapcsolatban.


Vilmos herceg és Katalin hercegné „mélységesen aggódik” a Jeffrey Epsteinnel kapcsolatos legújabb leleplezések miatt – közölte a Kensington-palota, miután az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott iratok ismét reflektorfénybe állították András Mountbatten–Windsort, a trónörökös nagybátyját.

A walesi hercegi pár szóvivője most először adott ki nyilatkozatot a botrány kapcsán. E szerint Vilmos herceg és Katalin hercegné „az áldozatokra összpontosít” az új információk fényében.

„Megerősíthetem, hogy a herceg és a hercegné mélységesen aggódik az újabb fejlemények miatt. Gondolataik továbbra is az áldozatokra irányulnak” – áll a Kensington-palota közleményében.

A nyilatkozat nem említi név szerint András herceget.

Eközben a brit rendőrség már egy második nő bejelentését is vizsgálja az Epstein-ügyben – írja a BBC. Azt állítja, hogy Epstein küldte őt az Egyesült Királyságba egy "szexuális jellegű találkozóra" Andrással. Ez állítólag 2010-ben történt a Royal Lodge-i rezidencián.

Az Egyesült Államokban közzétett iratanyagban olyan képek is szerepelnek, amelyeken András négykézláb egy nő fölé hajol, bár a fotókhoz nem fűztek magyarázatot.

A dokumentumok emellett megerősíteni látszanak, hogy a hírhedt, Andrást és vádlóját, Virginia Giuffre-t ábrázoló fénykép valódi.

A herceg korábban azt állította, a képet manipulálhatták, és soha nem találkozott a nővel. Ezzel szemben Epstein társa, Ghislaine Maxwell egy 2015-ös e-mailben azt írta: „2001-ben Londonban voltam, amikor [kitakart név] találkozott több barátommal, köztük András herceggel. Készült egy fénykép, mert úgy képzelem, meg akarta mutatni a barátainak és a családjának.” András 2022-ben peren kívüli egyezséget kötött Giuffre-rel.

A volt herceg régóta barátságban állt Epsteinnel, és azután is tartotta a kapcsolatot az amerikai pénzemberrel, hogy 2008-ban elítélték gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.

Bár korábban bocsánatot kért a kapcsolataiért, minden jogsértést határozottan tagadott.

Az új információk fényében András a múlt héten a tervezettnél korábban kiköltözött windsori otthonából, és most a Károly király magántulajdonában lévő Sandringham-birtokon él.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk