Több iskolában már visszatértek a digitális oktatáshoz, annyira terjed a koronavírus
A kormány még mindig nem tartja szükségesnek a diákok tesztelését és a különböző védekező intézkedések bevezetését, a szakmai szervezetek viszont ezeket forszíroznák.
Négy hét telt el a tanévkezdés óta, de már több iskolában annyi koronavírus-megbetegedés történt, hogy kénytelenek voltak visszatérni a digitális oktatáshoz - nyilatkozta a Népszavának Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Szerinte a probléma abban keresendő, hogy azokban az évfolyamokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás, nem rendelhetnek el tantermen kívüli munkarendet. Mint mondta, a kormány azzal, hogy nem írt elő semmilyen védekezést szolgáló szabályt, gyakorlatilag szabadjára engedte a vírust az oktatási intézményekben.
Nincs kötelező maszkviselés, testhőmérséklet mérés, de ami ennél is aggasztóbb, továbbra sincs tesztelés, kontaktkutatás. Ha egy tanár vagy egy diák elkapja a koronavírust, az leginkább csak úgy derül ki, ha saját, illetve a tanulók esetében a szülők költségén tesztelik őket. Ha ez így marad, a későbbiekben nagy árat fogunk fizetni
– fogalmazott.
Azt is közölte, hogy ha egy olyan tanár betegszik meg, aki nem oltatta be magát, az nem kaphatja meg a 100%-os táppénzt. Hozzátette, az is értelmetlen, hogy a beoltottak mentesülnek a karantén-kötelezettség alól, hiszen az oltás ellenére ők is terjeszthetik a fertőzést.
Ezek fényében kevésbé meglepő, hogy egyre több iskolából jelentenek tömeges karanténkötelezettséget és új Covid-eseteket.
Kazincbarcikán egy tanár pozitív tesztje után kétszáz diák került karanténba, de hasonló intézkedéseket vezettek be egy budai és egy pilisborosjenői iskolában is.
Mindezek ellenére az Emmi még mindig nem tartja szükségesnek a tesztelést és a különböző védekező intézkedések bevezetését, a szakmai szervezetek viszont ezeket forszíroznák. Az oltatlanok körében legalább heti egy tesztelést tartanak szükségszerűnek, annál is inkább, mivel az iskolai esetek 30-60%-át a tünetmentesek szűrésével azonosították.
Négy hét telt el a tanévkezdés óta, de már több iskolában annyi koronavírus-megbetegedés történt, hogy kénytelenek voltak visszatérni a digitális oktatáshoz - nyilatkozta a Népszavának Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Szerinte a probléma abban keresendő, hogy azokban az évfolyamokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás, nem rendelhetnek el tantermen kívüli munkarendet. Mint mondta, a kormány azzal, hogy nem írt elő semmilyen védekezést szolgáló szabályt, gyakorlatilag szabadjára engedte a vírust az oktatási intézményekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Lehoczki László életmentő, Mancs mentőkutya gazdája
A Spider Mentőcsoport alapítója tavaly esett át egy komoly műtéten, de idén tavasszal még a terveiről beszélt. Neve örökre összeforrt a legendás német juhásszal.
Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.
Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.
Lehoczki idén októberben, Mancs halálának 19. évfordulóján emlékezett meg társáról.
„Pontosan ma 19 éve, hogy ‘elment’, itt hagyott a világ egyik leghűségesebb társa, legjobb barátom, mondhatom bátran, a másik felem, Mancs. 40 év szakmai múlttal a hátam mögött állítom, Mancs tökéletes volt! Amíg csak élek, az utolsó lélegzetvételemig az emlékedet mélységes szeretettel a szívemben őrzöm”
2023 májusában bejelentette, hogy kilép a mentőcsoportját támogató egyesületből, mert szerinte ellehetetlenítették a munkáját. „A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére” – mondta korábban Lehoczki.
Lehoczki egészségi állapotáról is érkeztek hírek: 2024 őszén egy műtéten esett át, gégedaganattal operálták, ami után a közösségi médiában számolt be a felépüléséről, idén áprilisban pedig a terveiről is írt. A világhírű életmentő 67 éves volt.
Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.
Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán kipróbálja a vészmegoldást, vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz
A TISZA elnöke szerint a kormányfő hamis dokumentumokkal riogat, miközben ő döntött az ebadóról és a rekord áfáról. Magyar arra kéri híveit, állítsák meg a maffia aljas hazugságait.
Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.
Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.
„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán tette lehetővé 2012-ben az ebadót. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán 15 évig nem emelte a családi pótlékot egy forinttal se. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán magára hagyta és elszegényítette a nyugdíjasokat. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Orbán eltörölte a KATA adózást. Most ezzel is a TISZA-t vádolja” – írta a politikus.
Magyar szerint Orbán tönkretette az állami egészségügyet, és egy amerikai tanácsadó céggel készíttetett titkos dokumentumot a kórházak bezárásáról és magánosításáról, most pedig az ingyenes ellátás megszüntetésével riogat.
A TISZA elnöke azt állítja, Orbánnak „már semmi sem számít”, és tudja, hogy „számára vége van”, ezért egy vészmegoldást próbál ki, amit szerinte amerikai és izraeli kampány tanácsadói javasoltak:
„Vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz. Vádold őket a lehető legképtelenebb hazugsággal. Told mindenhol a szánalmas vádakat: propagandában, függetlennek hazudott elemzőkön, megmondó embereken és szatellit pártokon keresztül”
– fogalmazott.
A posztjában Magyar Péter arra szólítja fel a követőit, hogy beszéljenek minél több emberrel a TISZA Párt programjáról, amit adócsökkentésként, nyugdíjemelésként, az állami egészségügy megmentéseként és az uniós pénzek hazahozatalaként összegzett.
A bejegyzést azzal a felhívással zárta, hogy írják oda minden fideszes politikus és propagandista oldalára: „Orbán hazudik. A TISZA árad.”
Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.
Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.
„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.
A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:
„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”
A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.
Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.
„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”
Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.
Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.
A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta
– írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ma egyetlen épeszű ember sem írna alá olyan dokumentumot, amely terület feladását tartalmazza” – ezzel a mondattal húzta meg a vörös vonalat Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke és főtárgyalója. Az ukrán vezető a The Atlantic című amerikai lapnak csütörtökön adott interjúban szögezte le, hogy
a szuverén területek feladása elfogadhatatlan Kijev számára
– írta az MTI. Jermak ugyanakkor azt is jelezte, hogy az orosz és ukrán erők közötti jelenlegi érintkezési vonal meghatározása szerepelhet a tárgyalásokon. Mindezzel szinte egy időben
Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét arról beszélt, hogy a harcok leállítását Kijev területi engedményeihez kötné.
Az elnök első számú tanácsadója azt is hangoztatta, hogy ameddig Zelenszkij az elnök, senki nem számolhat azzal, hogy Ukrajna feladja a területeit.
A kabinetfőnök szerint jelenleg egyetlen dologról lehet reálisan tárgyalni: a frontvonalak rögzítéséről.
„Az összes, amiről reálisan tárgyalni tudunk, jelenleg az az érintkezési vonalak definiálása, és ez az, amit meg kell tennünk” – fogalmazott.
Ezzel szemben Moszkva feltételei más irányba mutatnak. Vlagyimir Putyin csütörtökön jelezte, hogy az amerikai közvetítéssel körvonalazott javaslat „kiindulópont” lehet a további egyeztetésekhez, de a harcok csak akkor állnának le, ha az ukrán erők visszavonulnak és Kijev területi engedményeket tesz.
Az orosz diplomácia következetesen elutasítja a frontvonalak puszta „befagyasztását”, és a megszállt területek Oroszországhoz tartozásának elismerését követeli.
A két álláspont közé az amerikai közvetítés próbál hidat verni. A sajtóban megjelent információk szerint egy 28 pontos keretmegállapodás több változata is forog, de a területi kérdés továbbra is a legfőbb ütközőpont. Az Axios hírportál úgy tudja, Jermak jelezte: Zelenszkij kész lett volna akár a november végi Hálaadás környékén találkozni Donald Trumppal a megállapodás véglegesítésére, a vita azonban éppen a területi kérdésben akadt el.
„Ma egyetlen épeszű ember sem írna alá olyan dokumentumot, amely terület feladását tartalmazza” – ezzel a mondattal húzta meg a vörös vonalat Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke és főtárgyalója. Az ukrán vezető a The Atlantic című amerikai lapnak csütörtökön adott interjúban szögezte le, hogy
a szuverén területek feladása elfogadhatatlan Kijev számára
– írta az MTI. Jermak ugyanakkor azt is jelezte, hogy az orosz és ukrán erők közötti jelenlegi érintkezési vonal meghatározása szerepelhet a tárgyalásokon. Mindezzel szinte egy időben
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
