Több hónap után Novák Katalin aláírta az új ukrán nagykövet befogadó nyilatkozatát

Több mint 31 milliárd forint közpénz vándorolt az elmúlt tíz évben a Fidesz-közeli Tranzit Fesztivált szervező Kommentár Alapítványhoz, miközben a nekik ajándékozott értékes budapesti palota felújítása látványosan csúszik. A pénz egy része, 3 milliárd forint, titkos kormányhatározatokkal landolt a szervezetnél – számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna stábja a helyszínen, a VIII. kerületi Puskin utcában egy félkész homlokzatot és halmokban álló szemetet talált, noha a kihelyezett molinó 2025-ös befejezést ígért. Egy ott dolgozó munkás a bizonytalanságról beszélt.

„Nem működik. Ez most még folyamatban van, nem is tudom, hogy szabad-e itt maguknak erről felvételt készíteni, vagy sem” – mondta, majd a befejezés időpontjáról is csak annyit tudott mondani:

Arra a kérdésre, hogy van-e már kitűzött átadási dátum, csak ennyit felelt: „Én nem tudok róla semmit.” Ezzel szemben a Kommentár Alapítvány a Híradó megkeresésére már új dátumot közölt.

Az alapítványhoz nemcsak az épület felújítására, hanem más célokra is ömlöttek a milliárdok az elmúlt években. A Híradó összesítése szerint 2016 óta a Nemzeti Kulturális Alaptól 35 millió, a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériumától 150 millió, a Miniszterelnöki Kabinetirodától pedig elképesztő összeg, 27 milliárd 905 millió forint érkezett hozzájuk. Ehhez jön hozzá az a 3 milliárd forint, amiről a Transparency International Magyarország szerzett tudomást. Ezeket a pénzeket titkos kormányhatározatokban ítélték meg a szervezetnek.

A jogász kifejtette, hogy a hasonló döntések teljesen átláthatatlanok.

„Ezekben a kormányhatározatokban soha nem lehet találni részletes indoklást, mindig csak a cél megjelölését. Tehát például a kormány egyetért azzal, hogy a Kommentár Alapítvány kapjon milliárdos támogatást. A következő sor pedig: a kormány felhívja az illetékes minisztert, hogy gondoskodjon ennek a pénznek az átutalásáról” – magyarázta Ligeti.

A botrány középpontjában álló ingatlanról hat évvel ezelőtt döntött úgy a kormány, hogy lemond róla, és elajándékozza. Akkor törvénybe is írták, hogy az ingatlan „ingyenesen a Kommentár Alapítvány tulajdonába kerül.” A közpénzből zajló munkálatokat egy Mészáros Lőrinchez köthető cég végzi. A Fidesz-közeli rendezvények és kiadványok hangulatát jól példázza Orbán Viktor egy korábbi bejátszásból származó mondata: „Ránézünk tényleg a másik oldalra, és azt mondjuk: ez komoly?” A Híradó a támogatásokról és a csúszásról a Fideszt és a kormányt is megkereste, de adásukig egyik helyről sem kaptak választ.

„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.

Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett kimondja, hogy hatálybalépésével megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása.

Magyar Péter miniszterelnök a szavazás után közölte, Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni a jogszabályt. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy amennyiben az elnök ezt nem teszi meg, és például az Alkotmánybírósághoz fordul, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.

Sulyok Tamás erre közleményben reagált, amelyben azt írta, a miniszterelnök nyílt nyomást gyakorol rá, és ez a beavatkozási kísérlet kirívóan sérti az alkotmányos rendet.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának van egy eddig kevéssé tárgyalt, de annál súlyosabb következménye: a kihirdetését követő napon megszűnhet Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása is.

A folyamatot Sulyok Tamás köztársasági elnök indította el, aki szombaton aláírta a saját menesztését is tartalmazó jogszabályt. Hende Csaba 2002 és 2025 között, 23 éven át volt parlamenti képviselő, alkotmánybírói tisztségét 2025. június 1-je óta tölti be.

A helyzetet két jogszabályi rendelkezés összekapcsolódása idézte elő.

Ezzel párhuzamosan az Alkotmánybíróságról szóló törvény 15. §-a rögzíti, hogy az alkotmánybírói tagság megszűnik, „ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható.” A két szabály együttes hatása vezethet Hende Csaba mandátumának azonnali megszűnéséhez.

A testület összetétele Hende távozása nélkül is jelentősen átalakul. A módosítás ugyanis visszaállította a 70 éves kötelező nyugdíjkorhatárt, ezért szeptember 1-jén négy másik tagnak is megszűnik a megbízatása. Távozik Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is.

A Hende Csaba mandátumát is érintő jogszabály elfogadását heves politikai csata előzte meg. A 17. alaptörvény-módosítás legfőbb célja Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása volt, aki megpróbált ellenállni, és a Velencei Bizottsághoz fordult volna, de a parlament nem várt a testület véleményére. A Fidesz-frakció bojkottálta a szavazást, képviselőik pedig egy sajtótájékoztatón fekete ruhában tiltakoztak.

Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken egy a Facebook-oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy aláírja a hivatalából való elmozdítását célzó alaptörvény-módosítást, egyúttal élesen bírálta a politikai hatalmat, és a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam megszűnéséről beszélt. Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nép minden küzdelmében biztos pillérekre támaszkodhatott, melyek egyike az ezeréves jogfejlődés. Kiemelte, hogy a jog szeretete és tisztelete határozta meg az életét minden szakaszában, és számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.

„A jogállamiság mindenek előtt a jogtiszteletét jelenti, azaz a joguralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett. Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jogkorlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – mondta.

Szerinte ennek egyik alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri. Úgy fogalmazott, az Országgyűlés által megszavazott Alaptörvény 17. módosítása egyetlen mondattal szünteti meg a megbízatását.

Azt állította, a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülése útján kívánja elérni céljait. Hozzátette, a lemondását követelő és elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend védelme egyetlen utat hagyott számára: a hivatalban maradást.

Az államfő szerint az Alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában, és olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebeket ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság értékein. Kifejtette, hogy köztársasági elnökként a törvényhozóval szemben védelmezheti az alkotmányos rendet, az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban erre sem neki, sem az alkotmánybíróságnak nincs jogosítványa.

„Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom így szabadon dönt a magyar alkotmány az alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról, vagy azok elutasításáról is” – magyarázta a helyzetet.

Súlyos dilemmaként vázolta fel a helyzetét, miszerint két út áll előtte: vagy eleget tesz alkotmányos kötelességének és aláírja a módosítást, vagy ezt megtagadva jogsértést követ el. Kijelentette, a hatályos alaptörvény értelmében nincs alkotmányos eszköze a módosítással szemben.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított, teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta, majd hozzátette, ez egyúttal annak a jele, hogy az alaptörvényt mindvégig megtartotta.

A felelősséget ezért kizárólag az alkotmánymódosító hatalomra hárította.

Sulyok Tamás drámai szavakkal zárta gondolatait, kijelentve, hogy a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. „Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is” – mondta. Szerinte Magyarország következő államfője egy alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni.

Azt is hozzátette, hogy az intézmény ezzel „megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni”. Beszédét azzal fejezte be, hogy aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra.

„Hiszem, hogy embernek és emberségesnek önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket. Szeressük Magyarországot!” – zárta a videót.