Egybehangzó vasárnapi brit sajtóértesülések szerint
titokban összeházasodott Boris Johnson brit miniszterelnök és Carrie Symonds, akit a kormányfő 2019 decemberében jegyzett el.
A két legnagyobb vasárnapi brit bulvárlap, a The Sun on Sunday és a Mail on Sunday beszámolói szerint
az esküvőt szombaton tartották meg a Westminster-székesegyházban, az angol-walesi katolikus közösség londoni főtemplomában.
A lapok szerint a ceremónia előkészületei fél évig tartottak, de a tervezést olyan titkolózás övezte, hogy a miniszterelnök és jegyese leendő esküvőjéről még a londoni miniszterelnöki hivatal magas beosztású munkatársai sem tudtak.
Az esküvőn a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozásoknak megfelelően csak 30 meghívott vendég vehetett részt, de Boris Johnson és Carrie Symonds nekik is csak a ceremónia előtt hat nappal küldte ki a meghívókat.
A The Sun beszámolója szerint a templom látogatóit a ceremónia előtt néhány perccel kérték meg a távozásra, azzal az indokkal, hogy az épületet "lezárják".
Carrie Symonds limuzinnal érkezett a székesegyházhoz, és hosszú, hófehér ruhát viselt, fátyol nélkül.
Az 56 éves Boris Johnson harmadszor nősült meg, 33 esztendős feleségének viszont ez az első házassága.
Johnson 199 év óta első olyan brit miniszterelnök, aki hivatali ideje alatt házasságot kötött: legutóbb Robert Banks Jenkinson, azaz Lord Liverpool nősült meg Nagy-Britannia hivatalban lévő miniszterelnökeként 1822-ben.
A Downing Street tavaly február 29-én jelentette be, hogy Johnson néhány héttel korábban eljegyezte élettársát. A kormányfői hivatal szóvivője ezzel egy időben tudatta azt is, hogy Carrie Symonds gyermeket vár.
A pár első közös gyermeke tavaly április 29-én született a University College London egyetem kórházában, és a Wilfred Lawrie Nicholas Johnson nevet kapta.
Carrie Symonds annak idején Instagram-oldalán felfedte: a Wilfred névvel Boris Johnson egyik nagyapjáról, a Lawrie keresztnévvel az ő egyik nagypapájáról emlékeztek meg, a Nicholas névvel pedig két orvos, Nick Price és Nick Hart előtt tisztelegtek, mivel "ők mentették meg Boris életét".
Carrie Symonds ezzel arra utalt, hogy Boris Johnson tavaly áprilisban átesett az új koronavírus okozta Covid-19 betegségen, egy hétig ápolták a londoni St. Thomas kórházban, és három napig intenzív kezelésre is szorult.
Kiderült, miért vásárol földet Orbán Ráhel 320 millióért Somogyban
A miniszterelnök legidősebb lánya összesen 120 hektárnyi területet vásárolna meg. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Most viszont az is kiderült, hogy miért vásárol földeket a miniszterelnök legidősebb lánya.
„A Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve – a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően – a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez”
- közölte BDPST Koncept.
Orbán Ráhelt egyébként 2021-ben jegyezték be földművesként, ami lehetővé teszi számára a földvásárlást. Ugyanakkor mivel budapesti lakos, a helyi gazdák elővásárlási joggal élhetnek. A kifüggesztés szerint erre 2025. június 10-ig van lehetőségük.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen szóval reagált az Állami Számvevőszék Matolcsy videójára
A volt jegybankelnök egy YouTube-videóban azt mondta, hogy az ÁSZ-jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
A videó után a Telex az Állami Számvevőszéket is megkereste.
„Az Állami Számvevőszék az MNB volt elnökének szavaival kapcsolatosan ennyit kíván reagálni: Ugyan....!”
– válaszolta a lap kérdésére az Állami Számvevőszék Kommunikációs osztálya.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem gyűjthet majd 1%-ot, minden támogatóját nyilatkoztatnia kell azoknak, akiket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek talál - itt a tavaszi nagytakarítós törvényjavaslat
Benyújtották a törvényjavaslatot, ami szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik.
A törvényjavaslat szerint
minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, még akkor is, ha transzparens pályázaton nyerték el.
Ide tartoznak az uniós pályázatok is, amelyeken uniós tagországban működő szervezetek vesznek részt.
A javaslat alapján a listára került szervezetek vezetőinek, alapítóinak, valamint a felügyelő- és ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és ezek a személyek kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a hivatal helyszíni ellenőrzést tartson. Ilyenkor a hivatal munkatársai belenézhetnek az iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, és ezekről másolatot is készíthetnek. Ehhez rendőri segítséget is kérhetnek.
A javaslatban szerepel, hogy
a szuverenitást olyan tevékenységek veszélyeztetik, amelyek a közvélemény befolyásolására alkalmasak. Ide sorolnak minden olyan cselekvést, ami hatással lehet a választói akaratra vagy a demokratikus vitára.
De a javaslat szerint szerint veszélyezteti az ország szuverenitását bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét, a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést, az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A törvény az elfogadása utáni harmadik napon lépne hatályba.
Az 1 százalékos felajánlások gyűjtését viszont csak a következő adóévtől tiltanák meg a listára kerülő szervezeteknek.
A javaslat viszont nem tartalmaz konkrét határidőt arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mikor tegyen javaslatot a kormánynak arról, kiket vegyenek fel a jegyzékbe.
Halász János egyébként azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A javaslat indoklásában a nemzeti konzultációk eredményeire is hivatkozik.
Orbán Viktor március 15-i beszédében a kritikus civileket, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő bírókat, az ellenzéki politikusokat és a független sajtót is támadta. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy: Az ÁSZ-jelentés 80 százalékát hamisnak, 20 százalékát igaztalannak tartom
A volt jegybankelnök videósorozatot indított a YouTube-on, hogy elmagyarázza az elmúlt 15 év gazdasági lépéseit és fejlődését. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
Matolcsy György, a jegybank volt elnöke váratlan lépésre szánta el magát: saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. A sorozat célja szerinte az, hogy elmagyarázza az elmúlt 15 év gazdasági lépéseit és fejlődését.
Az első videóban rögtön az elején egy afrikai közmondást is idézett: „Amíg egy Oroszlán nem tanul meg írni, addig minden történet a vadász dicsőségéről és dicséretéről szól.” Ezután hozzátette, hogy az Oroszlán már tud írni és beszélni is, és kiáll az igazáért.
Az első részben főként a 2020 és 2025 közti időszakot tárgyalta. Azt mondta, 2020 elejéig nagyon jól ment a magyar gazdaság. 2020 és 2025 között azonban sok támadás érte az MNB-t, de szerinte ezekre mindig választ tudtak adni.
„Nagyon sokaknak nem tetszett, hogy a Nemzeti Bank megvédi az országot”
– jegyezte meg, de konkrétumokat nem mondott.
Példaként viszont megemlítette, hogy 2022 októberében is leszerelték a legkomolyabb forint elleni támadást.
„2022. október 14-én megállítottuk azt a pénzügyi, életveszélyes támadást”, amely ha sikeresnek bizonyul, akkor „az egész évtizedet kisöpri”
- fogalmazott Matolcsy, aki úgy véli, enélkül akár 30–40 százalékos infláció is bekövetkezhetett volna, de az MNB kamatemelésének köszönhetően az ország gazdasága működőképes maradt.
Az árfolyamválságot úgy fékezték meg, hogy 18 százalékra emelték az irányadó kamatot. Matolcsy szerint, ha ez nem történik meg, az euró árfolyama a 500 és 700 forintos sávba ugrott volna fel, és az infláció 2030-ig két számjegyű maradhatott volna. Arra is utalt, hogy a spekulánsok jelentette fenyegetés részleteibe még a kormányt sem avathatták be.
A volt elnök az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált. A jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja, „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Külön kitért arra is, hogy Windisch László, az ÁSZ elnöke szerinte nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy Matolcsy bevallotta: „a jegybank alapítványa pénzügyileg bajban van”.
„Na most ez úgy, ahogy van nem igaz. Részben nem volt bajban. A jegybank alapítványa kiválóan gazdálkodott. A vagyon lényegesen több, nemcsak, hogy megvan, hanem lényegesen több, mint a 266,4 milliárdos alapítói vagyon. 500 milliárd forint feletti a vagyonértéke”
- fogalmazott, Matolcsy, aki szerint ő soha nem mondta, írta vagy gondolta, hogy bajban lenne az alapítvány, márpedig Windisch László, az ÁSZ-elnök már többedszerre is ezt állítja.
Matolcsy szerint nemcsak, hogy példátlanul hosszú és furcsa vizsgálatot végzett az állam egyik intézménye az állam másik intézményével szemben, hanem, „megalapozatlan, hamis, nem helytálló állításokat tesz”.
„Hamis, igazságtalan, igaztalan, és szinte érthetetlen az egész folyamat. De hát ennek mindjárt, remélem, vége lesz, mindjárt kiderül az igazság”
- fogalmazott.
Matolcsy Györgynek idén március 1-jén járt le a megbízatása, ekkor távozott az MNB éléről. Miután nyilvánosságra kerültek az ÁSZ súlyos megállapításokat tartalmazó jelentései, hűtlen kezelés miatt nyomozás indult az MNB alapítványa és annak cégei ügyében.
Matolcsy György, a jegybank volt elnöke váratlan lépésre szánta el magát: saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. A sorozat célja szerinte az, hogy elmagyarázza az elmúlt 15 év gazdasági lépéseit és fejlődését.
Az első videóban rögtön az elején egy afrikai közmondást is idézett: „Amíg egy Oroszlán nem tanul meg írni, addig minden történet a vadász dicsőségéről és dicséretéről szól.” Ezután hozzátette, hogy az Oroszlán már tud írni és beszélni is, és kiáll az igazáért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
