HÍREK
A Rovatból

Titkosszolgálat: egymilliárddal több pénz érkezett külföldről az ellenzékhez, mint amennyiről eddig tudni lehetett

A Nemzeti Információs Központ kiderítette, hogy egy svájci alapítványtól is kapott 900 milliót egy ellenzéki portált működtető cég.

Link másolása

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) - áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak szerda reggel.

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta.

"Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti"

- olvasható a Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átiratban.

A tájékoztatás szerint az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor "a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott".

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai.

A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel - olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek "megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is".

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy "az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak". Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel - írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami - az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett - megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez "a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia". Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre - fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint "az AD külföldi háttere kapcsán - a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is - megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik".

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát. A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte "a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről" készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel "új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében" a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén. A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is - fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy "újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan" a testület honlapján. Az ellenzéki politikus az MTI-hez is eljuttatott bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hann Endre: több olyan felmérés is volt az elmúlt hetekben, amik nem kerültek nyilvánosságra
Megbolydult a közvélemény-kutatói szakma – állítja a Medián vezetője, aki arról is beszélt, hogy a TISZA Pártot nagyon különböző helyekre mérik a cégek.

Link másolása


Hann Endre, a Medián ügyvezetője a Klubrádió adásában beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben „nemcsak a politikai élet bolydult meg, hanem a közvélemény-kutatói szakma is”.

A Závecz Research felmérése szerint ugyanis jelentősen meggyengült a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget pedig erősebbre mérte, mint Magyar Péter Tisza Pártját, de az Iránytű Intézet felmérése szerint a Fidesz nem nagyon gyengült, míg a Tisza Párt pedig kiemelkedik az ellenzékiek közül.

Hann a két felmérés közti különbséget abban látja, hogy az Iránytűnél kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, míg a Závecznél ez alacsonyabb.

Hann szerint nagyon meglepő eredmények jönnek ki, és további ingerültséget vált ki az ellenzéki pártok oldaláról, ez az ingerültség pedig a közvélemény-kutatókra is átterjedhet.

„Magyar Péter megjelenése rosszul érinti az ellenzéki pártokat, noha nem mindegyiket egyformán”

– tette hozzá.

Hann nem akart neveket, cégneveket mondani, de tudomása szerint több olyan felmérés készült az elmúlt hetekben, amelyet a készítője nem, vagy csak késleltetve hozott nyilvánosságra,

A Medián egyébként most kezdi az adatfelvételt, felmérésük pedig jövő héten fog megjelenni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Csányi Sándor az OTP történetének eddigi legnagyobb bankvásárlására készül
A vezérigazgató az OTP közgyűlésén jelentette be az akvizíciót: egy Európai Unión belüli bankot vásárolhatnak meg.

Link másolása


Csütörtökön délelőtt tíz órától közgyűlést tartott az OTP, ahol a részvényesek egyebek mellett az osztalékfizetésről és saját részvényeik visszavásárlásáról is döntöttek – számol be a Portfolio,

Az eseményen beszédet mondott Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki elmondta, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban.

Az OTP vezérigazgatója, Csányi Sándor feltette a kérdést, hogy hogyan lehet az, hogy a 2023-as, 990 milliárd forintos eredmény után csak 150 milliárd forintot fizetnek osztalékként. Csányi szerint ez egyrészt azért van, mert a válság alatt is fizettek osztalékot és vettek vissza részvényeket, másrészt pedig mert

szerdán indikatív ajánlatot tett az OTP egy Európai Unión belüli bank megvásárlására, és ez a bank történetének legnagyobb akvizíciója lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Hadházy be is kaphatja” – mondta Nyírkarász fideszes polgármestere, aki korábban rávallott a térség fideszes képviselőjére
Szalmási József a rendőrség által lezárt korrupciós ügyben azt vallotta, hogy Kovács Sándor parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát.

Link másolása

Nyírkarász fideszes polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, barátja cégének kell megépítenie a település piacát, másképp nem kapják meg az elnyert uniós pénzt.

A 24.hu szerint a rendőrség mégis megszüntette a nyomozást három év után. Azért nyomoztak, mert kiderült, Kovács barátjának a cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben, és ezért Hadházy Ákos feljelentést tett.

A lezárás ilyen megállapítások dacára történt:

„A közbeszerzési dokumentumokból megállapítást nyert, hogy egy behatárolt földrajzi körzetben elhelyezkedő hét település önkormányzata és az egyesület (a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület, amit ma is Kovács Sándor felesége vezet) beruházásaik megvalósítására kevés kivétellel ugyanazon hat gazdasági társaságot választották ki és kérték fel ajánlattételre, melyek közül kivétel nélkül a többnyire egyedül pályázó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ajánlata került ki győztesként,

mely tények egyidejű és együttes fennállása a gazdasági szereplők összehangolt magatartására utalhat, illetve versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját keltheti”.

A nyomozás során lehallgattak telefonokat, tanúkat is kihallgattak, köztük volt Szalmási József is, aki egyébként idén is a Fidesz jelöltjeként indul az önkormányzati választáson.

Külön érdekes, hogy a polgármester rávallott Kovácsra a rendőröknél, azt mondta, hogy

a parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát. A falu végül 50,5 millió forint uniós forrást kapott.

A rendőrség azt is kimondta, hogy a bűncselekmény megvalósulását „a foganatosított eljárási cselekmények egy részének eredménye” nem zárja ki, ám „ezek a pályázatok készítésére, a beruházásokat kivitelező vállalkozások kiválasztására irányuló összehangolt magatartás vagy irányítottság mértékét, mélységét, az abban résztvevő személyeket illetően nem kellően egzaktak, cselekményre, illetve személyre mutatóak, és ilyen adatokat az eljárás során nem lehetett beszerezni, még a kiterjedt bizonyítás és a leplezett eszköz alkalmazás ellenére sem”.

Hadházy szerint így még ebben a lezáró határozatban is olyan bizonyítékok vannak, amik miatt „Kovács Sándor fideszes képviselőnek már régen a börtönben kéne ülnie”.

A 24.hu nak most nyilatkozott röviden Szalmási József, aki ezt mondta:

„Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja.”

Kovács Sándorral amúgy szerinte ma is jóban vannak, a rendőrségen tett állításairól pedig most azt mondta: „Lehet, piás voltam akkor.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egymilliárd forintba is kerülhetett Orbán konzervatív konferenciája – állami támogatásból
A Fidesz kampányát támogató rendezvénynek tűnő ultrakonzervatív CPAC szervezője az Alapjogokért Központ az Átlátszó által kikért iratok szerint 1,15 milliárd forintot költhet idén. Más rendezvényük viszont alig van.

Link másolása

Az idén a Millenáris parkban rendezték meg a CPAC Hungaryt, és erre az Alapjogokért Központnak 1,15 milliárd forintos kerete állt rendelkezésre az állami támogatásból.

Az USA-ból importált ultrakonzervatív keresztény, nemzeti konzervatív konferencia fő témája a „békepártiság, a woke-ellenesség és a szuverenitás”, a rendezvény vezérszónoka csütörtök délelőtt Orbán Viktor volt.

Orbánt pénteken videóüzenetben dicsérte a volt amerikai elnök, Donald Trump is.

Az Átlátszó viszont megírta, hogy több mint egymilliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a CPAC, ami egyre inkább Orbán Viktor kampányát támogató rendezvénynek néz ki.

Az Átlátszó ugyanis közérdekű adatigénylés útján betekinthetett az állami támogatásokat besöprő Batthyány Lajos Alapítvány és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közti legújabb támogatási iratokba.

Megállapították a tényfeltárók, hogy az Alapjogokért Központ a 2024-re összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.

Az iratokból az pontosan nem derül ki, hogy mennyibe került a CPAC, és természetesen ezt az Alapjogokért Központ sem árulta el az Átlátszónak.

A portál által kikért dokumentumok szerint a rendezvényekre elkülöníthető 1,15 milliárd forintból az Alapjogokért Központ 2024-es fő rendezvénye a budapesti CPAC, ezen kívül néhány kisebb összejövetelt – workshopot, sajtóreggelit – szerveznek minsössze.


Link másolása
KÖVESS MINKET: