2018 nyarán, emberi erőforrások miniszterévé kinevezése után nem sokkal Kásler Miklós a kórházi fertőzéseket nevezte meg az egészségügy egyik legakutabb problémájának, egyben azok visszaszorítását az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának – emlékeztet a 444, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem hogy nem történt meg, de az adatok transzparenciája és valóssága körül is számos probléma akadt.

A minisztert még azon a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”, emlékeztet a lap.

Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a Covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an. Ez javulást mutat, azonban a számok csalókák. Az arányszámokat megnézve ugyanis az jön ki, hogy:

• 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve
• hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya
• ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.

A 2019-es és 2020-as számok csak azután lettek elérhetőek, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte azokat a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK).

Az eredeti szabály szerint mindig júniusig kellene közzétenniük az előző évi kórházi fertőzési jelentést, ám a határidőt egészen novemberig tolták, és végül ezt sem tartották be. Vagyis a 2018-22-es kormányzati ciklusban egyáltalán nem volt követhető, mi történik az elvileg kiemelt témaként kezelt kórházi fertőzésekkel.

A kétévi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán. A 444 egy Angliában élő orvos forrása szerint ott az átláthatóság látványos eredményeket hozott. A betegek igyekeznek olyan kórházba menni, ahol kisebb eséllyel fertőződnek meg, és az egészségügyi dolgozók is látják személyre szabott statisztikáik alapján, hogyan teljesítenek a kollégáikhoz képest.

2016-ban az akkori Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyik munkatársa a kórházi fertőzések fő okaként a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot jelölte meg. Akkor a gyulai kórház infektológusa azt mondta, hogy nagy eredményeket lehetett elérni azzal, hogy jobban elkülönítették a fertőzötteket és az orvosokat a helyes kézmosás felé terelték.

Az aggasztó tendenciák alapján úgy tűnik, hiába van meg a recept, országosan nem sikerült átültetni a gyakorlatba, írja a portál, hozzátéve, hogy mindezek alapja a pénz hiánya is, ami nélkül nem lehet átütő eredményt elérni.

A szinte kizárólag egészségügyi intézményekben előforduló járványokat specifikus járványoknak nevezik: 2020-ban 321 ápolt kapott el ilyen betegséget, közülük 202-en haltak meg, ami nagyon magas, több mint 50 százalékos arány (a korábbi években 12-16 százalék közt alakult).

Az úgynevezett „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). A koronavírus ezek után csak rontott a helyzeten. Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől kezdve folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. A legnehezebb időszakokban akár 6-8 vagy még több beteg juthatott egy-egy ápolóra, akik hónapokon át óriási terhelés alatt dolgoztak, és emiatt emelkedett a fertőzéssel kapcsolatos esetek száma.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban 9847-en kapták el kórházban a koronavírust, közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak. A fertőzések nagy része krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, ősszel kezdődő járványhullám idején. 2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis - bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést - feltehetően más betegség okozta a halálukat.

A tűzifarendelet ellen tüntettek pénteken kora este Budapesten, az Agrárminisztérium épülete előtt. Az LMP által szervezett demonstráción több ezres - a szervezők szerint ötezres - tömeg gyűlt össze, politikusok mellett aktivisták is felszólaltak. A beszédek este hétkor értek véget, ezután az esemény házigazdája arra kérte a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre és üljenek le, egyfajta csendes tiltakozást demonstrálva.

Egy idő után megtapsolta magát a tömeg, majd azt skandálták, hogy "Nem hagyjuk!". A szervezők ezután bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, de készüljön mindenki, mert lesz folytatás. Ezt követően többen felálltak és elindultak a térről, sokan azonban továbbra is ülve maradtak.

Mint arról beszámoltunk, tüntetést tartottak pénteken kora este az Agrárminisztérium épülete előtt a tűzifarendelet ellen. Több ezres tömeg gyűlt össze az LMP által szervezett demonstráción, amin a párt politikusai és civil szervezetek képviselői is felszólaltak. A beszédek végén a szervezők kérésére a tömeg átvonult a Kossuth térre, a Parlament elé, ahol a földön ülve csendes tiltakozásba kezdtek. Ez nagyjából húsz percig tartott, utána a szervezők bejelentették, hogy a tüntetésnek hivatalosan vége. Ezt követően a tömeg oszlani kezdett, sokan elmentek, de jó néhányan maradtak a téren.

A helyszínre nagy számban érkeztek rendőrök is, akik hangosbemondón közölték az úttesten lévőkkel, hogy szabálysértést követnek el, ezért felszólították őket, hogy menjenek fel a járdára. A Telex tudósítása szerint

Ezután az egyenruhások sorfalat álltak a hídon, a tüntetők száma pedig fogyatkozni kezdett. A Telex azt írja, néhány hídfoglalót igazoltattak is a rendőrök.

Beidézi Orbán Viktort a romániai diszkriminációellenes tanács - közölte a Transtelex-szel az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke.

Úgy véli, a magyar kormányfő diplomáciai immunitása a nyilatkozataira nem terjed ki, ugyanakkor a diplomáciai immunitás csak akkor illeti meg, ha hivatalos látogatáson tartózkodik az országban, nem magánlátogatáson, amint ez esetben történt.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt mondta,

Kijelentette, hogy a kormányfő mentelmi jogot élvez, ezért nem lehet ellene elindítani az eljárást. Hozzátette: ha lehetett volna, hivatalból ő maga indította volna el, mint minden olyan esetben tette, amikor a közérdek megkívánta, hogy a diszkriminációellenes tanács tisztázza az ügyet.

- mondta, majd azt is hozzáfűzte, hogy csodálkozik azon, hogy a liberális politikus nem ismer alapvető szabályokat, a nemzetközi jogot és az immunitásra vonatkozó szabályokat, miközben a testvére nagykövet Washingtonban.

Asztalos Csaba azt is közölte, hogy a papírformát követik azzal, hogy beidézik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt kihallgatásra, ugyanis a törvényes eljárás előírja, hogy bármilyen panasz vagy beadvány megtárgyalását a felek beidézésével és meghallgatásával kell kezdeniük. A törvény pedig ilyen tekintetben nem tesz különbséget a beadványok között.

Az idézést a nagykövetségen keresztül küldik el, adott esetben pedig meghallgatják a feleket. Amennyiben a diszkriminációellenes tanács bizottsága körében nem születik egyértelmű döntés a kérdésben, többségi szavazattal döntenek arról, hogy Orbán Viktornak valóban mentessége, immunitása van-e, ha ezt megállapítják, az ügy további kivizsgálása leáll. Ha viszont a tanácstagok többsége a jog ismeretében úgy ítélné meg, hogy a magyar kormányfő nem élvez mentességet, akkor a diszkriminációellenes tanács véleményt fog mondani és döntést fog hozni a tusványosi beszéd kifogásolt részei kapcsán is. A végeredménytől függetlenül pedig ez a döntés bírósági úton támadható lesz.

Tüntetést szervezett péntek kora estére az Agrárminisztérium épülete elé az LMP "az erdeink tarvágása ellen, és a nemzeti parkok területének eladása ellen". A Facebookon hirdették meg a demonstrációt, amelyre közel 58 ezer ember jelezte érdeklődését, 8600-an pedig a részvételüket is.

"A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül felmerült, hogy a nemzeti parkok területének egy részét is értékesíteni kívánja a kormány. Ez ellen minden eszközzel tiltakoznunk kell, mert épp most tervezik tönkretenni a gyermekeink jövőjét!" - írták a szervezők az esemény leírásában.

Facebook-oldalunkon élőben közvetítettük a tüntetés eseményeit:

Fél hatra már szép számú - pár száz fős - tömeg gyűlt össze a Kossuth térnél. Sok gyerek is volt a résztvevők között, illetve számos olyan tiltakozót lehetett látni, aki táblával érkezett. Fél hétre már több ezresre nőtt a tömeg.

A demonstráció házigazdája 6 órakor szólt először a tömeghez. Elmondta: "Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a fákat, mert mi a Fidesszel szemben pontosan tudjuk, hogy a fák jelentik a jövőt". Kijelentette azt is: megüzenik a kormánynak, hogy harcolni fognak, hogy megakadályozzák az erdőirtást "békésen, de minden eszközzel".

Az első felszólaló Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere volt, aki azzal indított, hogy valószínűleg a kormány sem számított széles körű ellenállásra, amikor rendeletet hozott "az erdeink kiirtásáról".

- jelentette ki Baranyi, aki többször is "Tarvágó Viktornak" nevezte a miniszterelnököt.

Közölte, hogy Ferencvárosban folytatják azt a munkát, hogy minden lehetséges helyen fát ültetnek, zöldfelületeket teremtenek, és befektetnek a közintézmények energetikai korszerűsítésébe. Emellett megemelik a szociális támogatási rendszerükben a támogatási összegeket. Arra biztatta a településvezetőket, hogy tegyenek hasonló lépéseket: szánjanak több pénzt zöldítésre és segítsék az embereket, hogy "ne kelljen választaniuk a fűtés és az étkezés között".

- szólított fel.

Másodjára Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke lépett a mikrofon elé, aki arról beszélt, hogy a kormány rendelete nem megoldás a téli fűtésre, ráadásul ez a klímacélok elérését sem segíti elő. Elmondta, hogy jelenleg kétmillió hektár erdő van Magyarországon, ez pedig csak a hatoda annak, amihez a klímasemlegességhez szükségünk lenne.

Az LMP társelnöke után Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája szólt a tüntetőkhöz. A 20 éves fiú arról beszélt, hogy a kormány nem tesz semmit az ökológiai és klímakatasztrófa elkerüléséért, és nem érdekli őket az, hogy a fiataloknak milyen jövője lesz így, csak azzal törődnek, hogy minél több pénzt kiszivattyúzzanak a természetből és a társadalomból. Szerinte a radikális változásokhoz nem elég tüntetéseket szervezni, ezért arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak mozgalmakhoz, láncolják magukat fákhoz, akadályozzák meg, hogy tavakat betonozzanak le.

Beszéde végén mindenkit meghívott a természetvédelmi civil szervezetek jövő szerdai tüntetésére.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője következett a színpadon, aki nemzetárulónak nevezte a kormányt a tűzifarendelet miatt.

- jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy már a fideszes polgármesterek is szembemennek a kormány intézkedésével.

Ha pedig a kormány nem látja, miképp kell cselekedni, "akkor nekünk kell kikényszeríteni ezeket a lépéseket" - közölte. Beszéde végén nemzeti mozgalom szervezésére biztatott a környezetvédelem érdekében.

Az utolsó felszólaló Ungár Péter, az LMP politikusa volt, aki Orbán Viktor 2020-as évértékelőjén elhangzott szavaival indított. A miniszterelnök akkor kijelentette: "Az alkotmányunk is azt mondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért kell megóvnunk a Kárpát-medence csodálatos élővilágát. Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk". Ungár erre azt mondta, hogy Orbán valószínűleg nem gondolta komolyan ezt, és bár a klímaváltozás nem az ő hibája, az igen, hogy a kormány nem készül fel a klímaváltozás hatásaira. Kijelentette, hogy ők meg fogják akadályozni ezt a természetrombolást, a küzdelem pedig most kezdődik. Az LMP célja az, hogy csoportokat, riadóláncokat alapítsanak, hogy az ország minden pontján ott tudjanak lenni, ha ki akarják vágni az erdőket.

- jelentette ki beszéde végén.

Ezután a szervezők arra kérték a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, ott pedig üljenek le. Ekkor csendes tiltakozás kezdődött a Parlament épülete előtt, ami nagyjából 20 percig tartott. Fél nyolckor aztán a szervezők bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, ezt követően a tömeg oszlani kezdett, de jó néhányan ülve maradtak a téren.