HÍREK
A Rovatból

Tényleg léteznek a titkos biológiai fegyvereket fejlesztő ukrán laboratóriumok?

Évtizedek óta finanszírozza a szovjet utódállamokban a tudományos munkát az Egyesült Államok. Mára azonban a fókusz a közegészségügy lett a hadviselés helyett.


Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén vitatták meg Moszkva állításait arról, hogy az Egyesült Államok „katonai biológiai tevékenységeket” finanszíroz Ukrajnában. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet „biológiai anyagok Ukrajnából történő ellenőrizetlen terjedésére” figyelmeztetett, míg az amerikai kollégája szerint Oroszország követelése csak ürügy lehet egy saját biológiai támadás indítására, írja a The Guardian.

Hogyan lett a biolabor az ukrajnai információs háború legújabb frontja?

Még múllt vasárnap vádolta meg az orosz külügyminisztérium egy tweetben az Egyesült Államok és Ukrajna kormányát azzal, hogy titkos „katonai-biológiai programot” folytatnak. Moszkva állítása szerint a megszálló erők bizonyítékot is találtak harkivi és poltavai laboratóriumokban, melyek közzé is tettek:

Az ENSZ BT pénteki ülésén Kína az oroszok mellé állt, miközben a közösségi médiában egyre jobban felkapják az elméletről szóló #usbiolabs hashtag alatt megjelenő tartalmakat.

Hogyan reagált az Egyesült Államok és Ukrajna kormánya?

A két ország határozottan cáfolta, hogy bármilyen biológiai fegyvert fejlesztenének Ukrajnában. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint valójában Oroszország tart fenn hosszú ideje óta a nemzetközi joggal ellentétes biológiai fegyverprogramot.

Mit mondanak a független világszervezetek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte: nincs tudomása arról, hogy Ukrajna bármilyen nemzetközi szerződést megsértene, beleértve a biológiai fegyverek tilalmát is. Hasonlóképpen nyilatkozott az ENSZ fegyverzet-leszerelési biztosa is.

Léteznek egyáltalán Amerika támogatásával biolaborok Ukrajnában?

Igen, de ez eddig sem volt titok. Vannak olyan ukrán biológiai laboratóriumok, melyek amerikai támogatást kapnak. Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes a héten egy szenátusi meghallgatáson megerősítette: Ukrajnának vannak biológiai kutatási létesítményei, melyek felett az irányítást megpróbálják megkaparintani az oroszok. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a kutatási anyagok ne kerüljenek orosz kézre.

Valójában ezeket a laboratóriumokat a Szovjetunió összeomlása óta finanszírozza az Egyesült Államok, és nem csak Ukrajnában. Céljuk az volt, hogy a szovjet utódállamokban egyáltalán talpon maradhassanak a tudományos kutatások, melyeket azonban a hadi kutatásoktól egyre inkább a közegészségügy felé tereltek.

A szóban forgó ukrán laborok munkája napjainkban már az embereket és állatokat veszélyeztető betegségek kutatására irányult. Az ilyen létesítmények segítségével adtak ki a tudósok riasztást a régióban pusztító afrikai sertéspestisre.

Tárolnak az ukrán laboratóriumok veszélyes biológiai anyagokat?

Úgy tűnik, hogy igen. A betegségek kutatásához nélkülözhetetlen, hogy veszélyes kórokozókat is tanulmányozzanak a szakemberek. Az Egyesült államok és a WHO ezért is sürgeti az ukránokat, hogy minden anyagot semmisítenek meg, mielőtt olyan támadás érne egy ilyen létesítményt, melynek következtében katasztrofális járvány szabadulna el.

Akkor nincs miért aggódni?

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Moszkva továbbra is fenntartja biológiai fegyverprogramját annak ellenére, hogy aláírta az ezt tiltó egyezményt.

A hét elején Jen Psaki azzal vádolta a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot, hogy „hosszú és jól dokumentált múltja van” vegyi fegyverek használatában. A Fehér Ház szóvivője példaként hozta fel Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezését, valamint a vegyi fegyverek bevetését Szíriában. Psaki figyelmeztetett, hogy Moszkva vádjai az állítólagos ukrajnai biológiai fegyverekről valójában csak előkészítése lehet az orosz biológiai vagy vegyi fegyverek bevetésének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk