Kiderült: egy temetőre építették Hitler jobbkezének házát a Farkasodúban, ezért találtak alatta csontvázakat
A Lengyel Tudományos Akadémia régészei szerint Hermann Göring néhai náci vezető hírhedt gierłożi házát egy korábbi temető területére építették. A kutatók öt újabb csontvázat és két csontmaradvány-csoportot tártak fel, az egyik sír pedig közvetlenül az épület alapja alatt fekszik, ami egyértelmű bizonyítékot szolgáltat. A leletek alapján az építők tudhatták, hogy sírok fölé húzzák fel a náci vezető egyik legpompásabb rezidenciáját. A felfedezésről a Nauka w Polsce tudományos portál számolt be.
Jakub M. Niebylski, a feltárás egyik vezető régésze egyértelműen fogalmazott a felfedezésről:
A régész a bizonyítokról is beszélt, amelyek alátámasztják, hogy az építők tisztában voltak a helyszín múltjával. "Az egyik csontváz az épület alapja alatt található, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a házat temető területére építették. Vannak építés közben kiásott és odébb dobott maradványok is, például egy csőárokba dobták."
A kutatók szerint az építkezés előtt a területet nagyjából másfél méterrel lesüllyeszthették, ami magyarázatot ad egy két évvel ezelőtti rejtélyre is. A mostani eredmények szerint a korábban talált, sekélynek hitt sírok valójában a tereprendezés miatt kerültek mindössze 20-30 centiméterre a felszín alá.
A temető korát dendrokronológiai és radiokarbonos vizsgálatokkal próbálják majd meghatározni, de a sírokban semmilyen mellékletet nem találtak. A kapkodás is szerepet játszhatott az építkezésben. A házat 1944-ben, a háború végnapjaiban húzták fel, amikor a náci Németország már vesztésre állt. Niebylski szerint ez a sietség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem exhumálták a maradványokat. A régész bejelentette, a következő években is folytatni kívánja a kutatást a helyszínen.
A Wilczy Szaniec, vagyis a Farkasodú Adolf Hitler legfontosabb keleti főhadiszállása volt, amelyet a Szovjetunió elleni támadás, a Barbarossa-hadművelet irányítására építettek. Hitler összesen több mint 800 napot töltött a szigorúan őrzött komplexumban, és itt élt túl egy merényletkísérletet is 1944. július 20-án, amelyet Claus von Stauffenberg ezredes követett el ellene. A német légierő parancsnokához, Hermann Göringhez két épület, egy bunker és egy a pompát kedvelő birodalmi marsall ízlésének megfelelően kialakított, díszes lakóház tartozott a területen.
2024 tavaszán a Latebra nevű civil kutatócsoport önkéntesei bukkantak emberi maradványokra Göring házának padlója alatt. Akkor öt, később hatra pontosított számú csontvázat találtak, köztük felnőttekét és gyerekekét is.
Az ügyben az olsztyni ügyészség vizsgálódott, de 2024. május 7-én bizonyítottság hiányában lezárták a nyomozást. A szakértők a töredékes maradványokon nem találtak egyértelmű bűncselekményre utaló nyomokat, így a rejtély megoldatlan maradt – egészen a mostani régészeti áttörésig.
via 24.hu