Tedd a számlát a kirakatba akció Rómában: az üzletek és éttermek a rezsiszámlákkal tiltakoznak az energia drágulása ellen

Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.

Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.

Központilag összeállított, a Tisza Párt álláspontjának ellentmondó kérdéssorral keresi a közmédia a párt előválasztási jelöltjeit – írta meg a Telex. Az ügyre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált, egyúttal több szakpolitikai kérdésben is állást foglalt.

Magyar Péter szerint „A »köz«média elkezdte elárasztani a TISZA postafiókját a Rogánék által megírt, korábban kiszivárgott hazug kérdéseivel”.

A jelölteket nemcsak a közmédia, hanem a megafonos influenszer, Bohár Dániel is kereste. „Ők, mióta bejelentették, hogy képviselő jelölt-jelöltek lettek, már nem magánemberek. Hanem közszereplők. Ezt vállalták. És az embereknek joguk van tudni, mire számíthatnak tőlük. Ezért hívtam fel őket. És meg tudom ígérni: folytatom” – írta Bohár.

A HVG által megszerzett belső levelezés szerint az M1 csatornaigazgatóság hírterületi kiemelt szerkesztője azt írta a munkatársainak, hogy

A levél így folytatódott: „Egyeztetve a csatornaigazgatóval és a vidékszerkesztőkkel arra kérlek Titeket, hogy a lenti táblázat alapján holnaptól egyesével keressétek fel a Tisza-jelölteket”.

egyetértenek-e a migránsok beengedésével Simonovits András tiszás nyugdíjszakértő felvetése nyomán; támogatják-e Ukrajna azonnali uniós csatlakozását; vagy egyetértenek-e a sorkatonaság visszaállításával Ruszin-Szendi Romulusz egy mondata alapján. Emellett érdeklődniük kellett arról is, olvasták-e Bódis Krisztina „Csipkejózsika” című művét, illetve milyen konkrét terveik vannak Tarr Zoltán „választást kell nyerni, utána mindent lehet” kijelentése fényében.

A párt ismert tervei között egyébként szerepel a korrupcióellenes intézkedések elfogadása, az uniós pénzek hazahozatala, az állami egészségügy és az oktatás fejlesztése, a MÁV megmentése, a kis- és középvállalkozások támogatása, az önkormányzatok hatáskörének visszaadása és az orbáni megélhetési válság megszüntetése.

Újabb fejezettel bővült Szalay-Bobrovniczky Kristóf fapados utazásának története, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken egy fotót tett közzé a honvédelmi miniszterről, amint egy Louis Vuitton bőrönddel áll sorba. Hadházy Facebook-bejegyzése szerint a tárcavezető bőröndje újonnan 1 145 400 forintba kerül – írta a 24.hu.

– fogalmazott posztjában Hadházy. A képviselő kiemelte, hogy egy gyermekvédelemben dolgozónak körülbelül 8 hónapot kellene ezért az összegért dolgoznia.

„egy snassz, százezer forintos kézitáskát szorongatva az ölében”.

Szalay-Bobrovniczky a kormány egyik leggazdagabb emberének számít, az egykori századvéges vezető tulajdonában volt (legalábbis névleg) többek között a Magyar Vagongyár, egy cseh repülőgépgyár, és a kaszinókoncessziót is ő kapta meg Andy Vajna halála után. Ezeket azonban miniszteri kinevezése után átadta más NER-közeli üzletembereknek.