„Technikai landolás” közben szállt ki Orbán Pisában a hazafelé tartó honvédségi gépből a kormány szerint
Egy szakértő szerint azonban a technikai landolás során utas nem száll ki a gépből. Hadházy Ákos úgy számolt, hogy a kitérő 3-3,5 millió forintba került.
„Technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből – ezt válaszolta az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A magyar miniszterelnök február 27-én utazott el Egyiptomba, ahonnan március elsején indult vissza a Magyar Honvédség repülőgépével.
A szerdai felszállást követően azonban a gép landolt Toszkánában, ezután pedig az olaszországi Pisába és Firenzébe, majd Velencébe látogatott, ahelyett, hogy visszatért volna Budapestre.
Ezután több fotó is készült a miniszterelnökről, ahogy feleségével Lévai Anikóval sétál Firenze, majd Velence utcáin. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kitérő több mint egy órát vett igénybe, és számításai szerint Orbán programja nagyjából 3-3,5 millió forint kárral járt.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban az rtl.hu-nak azt írta, hogy a Orbán „technikai landolás” során szállt ki Pisában a gépből. Csakhogy Pető György pilóta, légiközlekedési szakértő az rtl.hu-nak azt mondta, hogy
akkor beszélhetnénk technikai leszállásról, ha nem eleve eltervezett volt az út megszakítása, illetve, ha Kairóból Budapestre szólt volna az útvonalterv, és legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren.
Ilyenkor azonban utas nem száll ki a gépből.
„A technikai landolás célja lehet például, hogy a pilóta meggyőződjön arról, hogy nincs a repülés biztonságát veszélyeztető műszaki probléma. Ha Kairótól Pisáig szólt az útvonalterv, akkor az semmiképpen nem minősül technikai leszállásnak, az egy tervezett repülés” – jelentette ki a szakértő.
„Technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből – ezt válaszolta az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A magyar miniszterelnök február 27-én utazott el Egyiptomba, ahonnan március elsején indult vissza a Magyar Honvédség repülőgépével.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megtagadta a Bors ingyenes, háborús különszámának kézbesítését egy somogyi faluban dolgozó nyugdíjas lapkihordó, így 850 példány maradt nála a kiadványból. A nő döntését egy Facebook-bejegyzésben tudatta a falu lakóival.
„Sajnálattal közlöm, egy darabot sem vagyok hajlandó kézbesíteni senkinek. Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval, aki ide jön érte, szívesen adok neki. Az sem érdekel, ha holnaptól elveszik tőlem ezt a munkát”
– írta a posztban.
A Somogyi Hírlapot terjesztő nyugdíjas nőt a szerdai posztja után kereste meg a Népszava. A nő a lapnak elmondta, nem politikai meggyőződésből cselekedett, a döntést azután hozta meg, hogy beleolvasott a kiadványba.
„Idős asszony vagyok, de van annyi eszem, ha elfajul az orosz-ukrán háború, és akárcsak az egyik NATO-országot megtámadja az orosz vagy az ukrán hadsereg, akkor a szerződés szerint minden NATO-tagnak be kell avatkoznia. Éppen ezért furcsa, bár már évek óta háborús vészhelyzet van Magyarországon, semmilyen tájékoztatás nem hangzott el, mit tegyünk, ha kitör a háború. Emlékszem rá, az »átkosban« még voltak légvédelmi oktatások a tanácsok közreműködésével, pedig nem volt háborús vészhelyzet”
– magyarázta a lapkézbesítő.
A 16 oldalas, ingyenesen terjesztett Bors-különszámot a kormányközeli Mediaworks Zrt. adja ki. A lap cikkeinek központi témája, hogy Európa vezetői és a Tisza Párt háborút akarnak, ami világháborúhoz vezethet. A kiadványt Somogy előtt már Baranya több falujában is postaládákba dobálták.
A kézbesítő elmondta, a posztja után senki sem kért tőle az újságból, és az állásával kapcsolatban sem kapott jelzést a munkáltatójától.
„Itt van mind a 850 példány. Amúgy sem értem, nem vagyok Fidesz-aktivista, amúgy tiszás sem, miért kellene nekem az egész faluban ingyen, szívességből kihordanom egy kampányterméket? Vigyék ki azok, akik milliós fizetéseket vesznek fel propagandistaként!”
– tette hozzá.
A Bors kiadója a Mediaworks, amely a kormányhoz kötődő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozik. A kormánypárti média kommunikációjában és online hirdetéseiben is hangsúlyos a „béke vagy háború” keretezés. Egy idei összesítés szerint a Bors Online a legnagyobb politikai-közéleti témájú Facebook-hirdetők között szerepelt. A Mediaworks korábban is adott ki ingyenes, erősen kormánybarát tartalmú kiadványokat, amelyeket jellemzően egyes településeken terjesztettek.
Megtagadta a Bors ingyenes, háborús különszámának kézbesítését egy somogyi faluban dolgozó nyugdíjas lapkihordó, így 850 példány maradt nála a kiadványból. A nő döntését egy Facebook-bejegyzésben tudatta a falu lakóival.
„Sajnálattal közlöm, egy darabot sem vagyok hajlandó kézbesíteni senkinek. Nem riogatok sem öreget, sem gyereket a háborúval, aki ide jön érte, szívesen adok neki. Az sem érdekel, ha holnaptól elveszik tőlem ezt a munkát”
– írta a posztban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.
A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.
A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.
A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.
Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.
„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”
– írták a Telex megkeresésére.
A szabadszállási vonalszakasz a mintegy 800 milliárd forintból épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal része, ahol nagyjából 300 kilométernyi új vágányt fektetnek le. A projektről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi, Mészáros Lőrinccel közös gépbemutatón azt mondta, hogy ez „Magyarország történetének legnagyobb kötöttpályás fejlesztése”.
A beruházás 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar önrészből valósul meg, a kivitelezési szerződéseket pedig tíz évre titkosították. A projektet kritikusai az átláthatatlanság és a kormányközeli cégek – köztük a Mészáros-csoporthoz köthető vállalatok – részvétele miatt is bírálják.
Kisiklott egy dízelmozdony a Budapest–Belgrád-vasútvonal szabadszállási szakaszán: az M40-es sorozatú mozdony tolatás közben szaladt le a sínről, négy tengelyéből mindössze egy maradt a vágányon. A balesetről a Telex számolt be elsőként, értesülésüket a MÁV is megerősítette. Tájékoztatásuk szerint az eset Szabadszállás állomásnál, vasútüzemi területen történt.
„Úgynevezett sötétüzemi méréskor az egyik mozdony szabad jelzés mellett csonkavágányra [azaz olyan vágányra, aminek egyik végét ütközőbak zárja le] kezdte meg a tolatást. A jármű nem dőlt meg, személyi sérülés nem történt, a mozdony vágányra való visszahúzását pedig a kollégák hamarosan elvégzik”
– írták a Telex megkeresésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
