A legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány a tartalékokhoz nyúlt, és több tételben csoportosított át pénzt a Központi Maradványelszámolási Alapból, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló keretből, vette észre az Economx.
A Belügyminisztériumon keresztül az Országos Kórházi Főigazgatóság 4 milliárd forintot kap beruházásokra, a határidő jövő június vége. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 3,997 milliárd forintot kap kormányzati kommunikációs és konzultációs feladatokra.
Egy másik döntés 8,5 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról szól a Belügyminisztérium felé, szintén a Központi Maradványelszámolási Alap terhére.
A határozatok összesítve azt jelentik, hogy több milliárd forint jut kórházi fejlesztésekre és a nemzeti konzultációval összefüggő költésekre.
A legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány a tartalékokhoz nyúlt, és több tételben csoportosított át pénzt a Központi Maradványelszámolási Alapból, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló keretből, vette észre az Economx.
A Belügyminisztériumon keresztül az Országos Kórházi Főigazgatóság 4 milliárd forintot kap beruházásokra, a határidő jövő június vége. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 3,997 milliárd forintot kap kormányzati kommunikációs és konzultációs feladatokra.
Egy másik döntés 8,5 milliárd forint azonnali átcsoportosításáról szól a Belügyminisztérium felé, szintén a Központi Maradványelszámolási Alap terhére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Legfőbb Ügyészség péntek délelőtt közölte, hogy ügyészi hatáskörbe vonja a Szőlő utcai javítóintézet ügyének nyomozását. A folytatásról a Központi Nyomozó Főügyészség gondoskodik, soron kívül, nyomozócsoport felállításával.
Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a HVG-nek arról beszélt, hogy általánosságban nem tartja szerencsésnek, ha elvesznek egy feladatot attól a szervtől, amelyik arra hivatott. Úgy látja, itt nem az ügy előrébb vitele a fő szempont, más megfontolások is szerepet kaphatnak.
Szerinte ez a típusú eljárás nem igényel különös szakismeretet, „csak függetlenséget igényel”, és az áthelyezést az magyarázhatja, hogy az ügy politikai botránnyá vált.
Az intézmény volt igazgatóját, Juhász Péter Pált és élettársát májusban vették őrizetbe. Emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés a gyanú.
A területi gyermekvédelem korábbi vezetője, Kuslits Gábor szeptemberben – szóbeszédekre hivatkozva – politikusi falazást emlegetett, és „szállított” fiúkról, lányokról beszélt. Később egy névtelen forrás az expolitikus Juhász Péter podcastjában egy hasonló pedofilügyről mesélt, egy Ózd környéki gyermekotthonhoz köthető történetről. A pletykák szerint a sztori egyik szereplője egy fontos politikus, „Zsolt bácsi”, aki „fiúkhoz ment be”.
A történtek a parlamentben is előkerültek. Arató Gergely a Demokratikus Koalíciótól felvetette a javítóintézet ügyét, és azt állította, hogy onnan gyermekeket vittek kormánypárti politikusokhoz. Semjén Zsolt ezt határozottan kikérte magának.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott: „a pletykálkodás rendben van, de a legsúlyosabb bűncselekménnyel való vád nincsen rendben. A kormány minden tagja ártatlan. Ennek súlyos jogkövetkezményei lesznek”.
A Legfőbb Ügyészség péntek délelőtt közölte, hogy ügyészi hatáskörbe vonja a Szőlő utcai javítóintézet ügyének nyomozását. A folytatásról a Központi Nyomozó Főügyészség gondoskodik, soron kívül, nyomozócsoport felállításával.
Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a HVG-nek arról beszélt, hogy általánosságban nem tartja szerencsésnek, ha elvesznek egy feladatot attól a szervtől, amelyik arra hivatott. Úgy látja, itt nem az ügy előrébb vitele a fő szempont, más megfontolások is szerepet kaphatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az X-en arról írt, hogy egyeztetett a katonai vezetéssel, és utasította a hadsereget: ellenőrizzék a rendelkezésre álló információkat, és minden rögzített incidensről sürgősen készítsenek jelentést, írja cikkében az Euronews. A bejegyzés szerint megbeszélést tartott a hadsereg főparancsnokával, Andrii Hnatov vezérkari főnökkel, Denisz Smihal védelmi miniszterrel és Pavlo Palisával, az elnöki hivatal védelmi ügyekért felelős helyettes vezetőjével.
„A főparancsnok beszámolt az ukrán–magyar határ mentén történt legutóbbi drónincidensekről. Az ukrán erők a felderítő drónoknak köszönhetően légtérsértéseket rögzítettek, amelyek valószínűleg magyar származásúak. Az előzetes értékelések szerint ezek a drónok valószínűleg Ukrajna határvidékének ipari létesítményeit kutatták. Utasítást adtam, hogy minden rendelkezésre álló információt ellenőrizzenek, és hogy minden rögzített incidensről sürgősen készítsenek jelentést”
– írta Zelenszkij.
Zelenszkij szerint a katonai vezetők beszámoltak a frontvonalak állapotáról és a határ menti helyzetről, valamint arról is, hogy lelőttek egy orosz Su–34-es repülőgépet a Zaporizzsja régióban.
I held a military briefing.
Commander-in-Chief Oleksandr Syrskyi, Chief of the General Staff Andrii Hnatov, Ukraine’s Minister of Defense Denys Shmyhal, and Deputy Head of the Presidential Office for defense matters Pavlo Palisa were present. Reports were delivered on the front… pic.twitter.com/IgYLR16aj4
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 26, 2025
Nem sokkal később a Honvédelmi Minisztérium cáfolta az ukrán elnök állításait:
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az X-en arról írt, hogy egyeztetett a katonai vezetéssel, és utasította a hadsereget: ellenőrizzék a rendelkezésre álló információkat, és minden rögzített incidensről sürgősen készítsenek jelentést, írja cikkében az Euronews. A bejegyzés szerint megbeszélést tartott a hadsereg főparancsnokával, Andrii Hnatov vezérkari főnökkel, Denisz Smihal védelmi miniszterrel és Pavlo Palisával, az elnöki hivatal védelmi ügyekért felelős helyettes vezetőjével.
„A főparancsnok beszámolt az ukrán–magyar határ mentén történt legutóbbi drónincidensekről. Az ukrán erők a felderítő drónoknak köszönhetően légtérsértéseket rögzítettek, amelyek valószínűleg magyar származásúak. Az előzetes értékelések szerint ezek a drónok valószínűleg Ukrajna határvidékének ipari létesítményeit kutatták. Utasítást adtam, hogy minden rendelkezésre álló információt ellenőrizzenek, és hogy minden rögzített incidensről sürgősen készítsenek jelentést”
– írta Zelenszkij.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János: Remélem, hogy a magyar rendőrség nem olyan gyönge, hogy egy újságcikk miatt egy vezető öngyilkos lesz
A miniszter szerint a hódmezővásárhelyi portál lejárató anyaga nem járulhatott hozzá Szabó Zsolt halálához. A Semjén körüli botrányt pedig állami szintű intézmények elleni akciónak minősítette.
Lázár János a 444-nek adott videóinterjúban azt mondta, szerinte egy újságcikk önmagában nem vezethet tragédiához a rendőrségnél.
„Remélem, hogy a magyar rendőrség nem olyan gyönge, hogy egy újságcikk miatt egy vezető öngyilkos lesz”
– fogalmazott a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány halálával kapcsolatban.
A miniszter kizártnak tartja, hogy a hódmezővásárhelyi fideszes portál, a Promenad24 cikke hozzájárult volna Szabó Zsolt halálához. Ezt azzal indokolta, hogy hivatalos tájékoztatást kapott az ügyről, és úgy véli, nem neveznek ki olyan rendőrkapitányt, aki egy cikk miatt öngyilkosságot követne el. A miniszter egyben határozottan tagadta, hogy köze lenne a Promenad24-hez.
Felidézték azt is, hogy a portál több alkalommal Lázár személyes érdekeit látszott képviselni. Példaként említették a Navracsics Tibor ellen indított lejárató kampányt, amikor a miniszter Hódmezővásárhelyen találkozott Márki-Zay Péterrel.
A beszélgetésben szóba kerültek a Semjén Zsoltot érő vádak is. Lázár ezeket keményebben bírálta, és úgy fogalmazott, itt nem egy politikus személyéről, hanem a hivatalról, sőt, az államról szóló, szervezett támadásról van szó.
A telexes Simor Dániel kérdéseire válaszolva Lázár relativizálással vádolta meg az újságírót. Simor azt vetette fel, hogy a mostani, Semjénnel szembeni, alaptalannak tűnő vádak talán nem kapnának ekkora visszhangot, ha korábban nem zajlottak volna hasonló kampányok a Fidesz részéről. Lázár szerint nem ez a helyes megközelítés, most az adott ügyben kell feltárni a tényeket.
A miniszter hozzátette: lát esélyt rá, hogy ennek a történetnek a következményeként „megváltozzon a politikában használt módszerek katalógusa”.
Dobrev Klára: A Fidesz bukása után hatalmas nagy feladat vár majd a DK-ra, új országot kell építeni
A DK elnöke újpesti fórumán délelőtt, egy nagyjából száz fős teremben sorolta a terveket a gyermekvédelem megerősítésétől az Alaptörvény érvénytelenségének kimondásáig és a vagyonelkobzásig.
Dobrev Klára nehéz helyzetből próbálja új pályára állítani a DK-t. Miközben Orbán Viktor és Magyar Péter az október 23-i rendezvényeikre készülnek, neki a párt mély válságát kell kezelnie. Gyurcsány Ferenc visszavonult, a támogatottság a parlamenti küszöb alá esett, a választásig nagyjából fél év van, írja a 444.
A pártelnök „programbemutató országjárással” járja az országot. Pénteken Újpesten tartott fórumot, ahol megtelt egy körülbelül száz fős terem. A közönség többsége nyugdíjas volt, az időpont is erre utalt: a kezdés fél 12-kor volt. A teremben DK-s politikusok, újságírók és technikusok is jelen voltak.
A rózsaszín fényekkel megvilágított, magas tükrökkel díszített teremben Varju László konferálta fel a pártelnököt, aki nagy tapsot kapott. Dobrev azzal kezdte, hogy
az Orbán-rendszer össze fog omlani, és a Fidesz bukása után „hatalmas nagy feladat” vár a DK-ra. Új országot kell építeni – fogalmazott.
Elsőként a gyermekvédelemről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy mindig voltak szörnyek és gazemberek, az állam dolga az, hogy megvédje az árva gyerekeket. „A magyar állam azonban cserben hagyta a gyerekeket, és pedofil bűnözőknek szolgáltatta ki őket.” A DK ezért kormányváltás után megerősítené a gyermekvédelmi szolgálatokat.
Röviden kitért a Szőlő utcai javítóintézet és Semjén Zsolt körül kibontakozó ügyre is. Felidézte, hogy 5-5 millió forintot ajánlottak fel a nyomravezetőknek, és elmondta:
sok információ érkezett az esetleg érintett politikusokról, ezeket most feldolgozzák.
Ezt követte az alkotmányosság kérdése. Dobrev megismételte: kormányra kerülés esetén kimondanák az Alaptörvény közjogi érvénytelenségét, mert szerinte „Magyarországnak ma nincs alkotmánya”. Új választójogi törvényt ígért, visszahoznák a Magyar Köztársaság nevet, és törölnék a „műfeudális elnevezéseket”, például a főispánt és a vármegyét. A kivetítőn az is szerepelt, hogy elvennék a határon túli magyarok szavazati jogát, erről Dobrev nem beszélt.
A közvagyon témájánál határozott ígéretet tett: nem megadóztatnák, hanem elkoboznák a korrupt módon szerzett vagyont. A választás után egy évre korrupciós veszélyhelyzetet hirdetnének, és megszüntetnék a fideszes alapítványokat, például az MCC-t.
Szociális és oktatási vállalásokat is felsorolt. Vegyes indexálású nyugdíjrendszert vezetnének be:
a 150 ezer forint alatti nyugdíjak 50 százalékkal, a 150–250 ezer forint közöttiek átlagosan 25 százalékkal emelkednének. Emelnék a családi pótlékot, az első egyetemi diploma ingyenes lenne, és évente 10 ezer önkormányzati bérlakást építenének.
Az aktív korúaknak szóló pontokban szerepelt az európai minimálbér, egymillió közszférában dolgozó fizetésének emelése, a minimálbér adómentessé tétele, valamint a társadalom felső 1 százalékának adójának megduplázása: a havi 2,5 millió forint feletti jövedelem és az évi 30 millió forintot meghaladó osztalék vagy tőkejövedelem után 30 százalékos SZJA-t fizetnének.
A hosszú, adatokkal teli prezentáció sok témát érintett, a végére a taps is ritkult. Dobrev további terveket sorolt: panelfelújítási programmal csökkentenék a rezsit, második Vásárhelyi-tervvel küzdenének az ország kiszáradása ellen, és hazahoznák a befagyasztott uniós forrásokat.
Az EU-s pénzekről azt mondta, a felszabadítás nem automatikus. „Ha csak a fejet cserélik ki, de a rendszer marad, nem jönnek majd a források.” Szerinte az elvárások között lehet a választójogi törvény reformja is. Ezzel Magyar Péter korábbi nyilatkozatára utalt, amely szerint a választójogi reform nincs az ötven legfontosabb kérdés között.
A finanszírozásról is beszélt. A 2026-os költségvetésben 2000 milliárd forintot csoportosítanának át:
kevesebb pénzt adna az állam a propaganda médiának, leállítanák Paks 2-t, és csökkentenék az egyházi támogatásokat. A fennmaradó tervek megvalósítását a hazahozott uniós forrásokra alapoznák.
Úgy fogalmazott, a 7000 milliárd forintos keret jelentős része még megmenthető.
A rendezvény bő egy óra után ért véget. A közönség megtapsolta, majd a pártelnök a Hír TV stábjának adott interjút. Zárásként ezt mondta: „ha mi nem tudjuk az Orbán-rendszer után rendbe hozni az országot, akkor senki.”
Dobrev Klára nehéz helyzetből próbálja új pályára állítani a DK-t. Miközben Orbán Viktor és Magyar Péter az október 23-i rendezvényeikre készülnek, neki a párt mély válságát kell kezelnie. Gyurcsány Ferenc visszavonult, a támogatottság a parlamenti küszöb alá esett, a választásig nagyjából fél év van, írja a 444.
A pártelnök „programbemutató országjárással” járja az országot. Pénteken Újpesten tartott fórumot, ahol megtelt egy körülbelül száz fős terem. A közönség többsége nyugdíjas volt, az időpont is erre utalt: a kezdés fél 12-kor volt. A teremben DK-s politikusok, újságírók és technikusok is jelen voltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
