Tarr Zoltán: Mérföldkő a felvidéki magyarság jogvédelmében, egy 17 éve húzódó, méltatlan kálvária zárul le
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy Facebook-posztban számolt be egy fontos jogi győzelemről.
– kezdi bejegyzését.
Mint írja, a szlovák állam egy 1945-ös, magyarellenes rendeletre hivatkozva akarta elvenni a család tulajdonát. A mostani döntés megerősítette az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2020-as ítéletét, amely szerint a szlovák állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, amikor a legfőbb ügyész 2014-ben „mondvacsinált okokkal” támadta meg a család számára kedvező korábbi döntéseket. Tarr hozzáteszi, hogy az állami erdővállalat a perre hivatkozva eddig sem a terület használatát, sem bérleti díjat nem biztosított a családnak, de most bízik benne, hogy szabadon rendelkezhetnek a tulajdonukkal.
„A bíróság megkerülte az igazán érzékeny kérdést, és nem vizsgálta, hogy el lehet-e ma venni valakitől a földjét kompenzáció nélkül pusztán azért, mert az, akitől örökölte – a nagyapja vagy a nagyanyja – magyar volt. Kizárólag az eljárás tisztességtelensége alapján hoztak döntést, így ez a határozat sajnos önmagában nem jelent rendszerszintű áttörést” – hangsúlyozza a miniszter. Hozzátette: a Magyar Szövetség és független jogászok adatai alapján a szlovák állam 1991 óta folyamatosan vesz el földeket a magyar és német örökösöktől.
Tarr Zoltán szerint a Tisza-kormány hisz abban, hogy az emberi jogok – így a tulajdonhoz való jog is – minden embert megilletnek.
„A szomszédos országoknak kötelességük biztosítani és védeni az országukban kisebbségben élő magyarok egyenlő bánásmódját és állampolgári egyenlőségét” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szlovák állami szervek gyakorlata sérti az uniós alapjogokat és a szlovák alkotmányt is.
Végül egy másik sikerről is beszámolt:
Hétfőn számolt be a szlovákiai magyar sajtó a Bosits-ügyben hozott alkotmánybírósági döntésről. Szerdán az Európai Parlament elfogadta a Szlovákia jogállamisági helyzetéről szóló állásfoglalását, amelyben felszólította a szlovák kormányt a Beneš-dekrétumokon alapuló földelkobzások leállítására. A határozatban kritizált, a dekrétumok megkérdőjelezését büntető törvényt a szlovák alkotmánybíróság februárban csak részben függesztette fel, a felvidéki magyarságot érintő vitatott részeket a felülvizsgálat idejére hatályban hagyta.
