Tarr Zoltán: Újra elérhetők a Fidesz által letiltott ukrán hírportálok
A miniszter bejelentette, hogy a kormány feloldotta a 12 ukrán hírportál, köztük az Ukrainszka Pravda magyarországi blokkolását. A tiltást a Fidesz-kormány még 2025-ben vezette be, tükörintézkedésként az Origo és a Demokrata ukrajnai blokkolására.
Tarr Zoltánbejelentette, hogy a Külügyminisztériummal közösen feloldották a Fidesz által korábban blokkolt ukrán sajtótermékek tiltását.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a korábbi kormány döntéséről azt írta, „2025-ben a Fidesz önkényesen tiltott ki ukrán lapokat Magyarországról arra válaszolva, hogy Ukrajna blokkolta azon magyar lapokat, amelyek a sajtóetikát nem tartották be, helyette orosz propagandát, harmadik világháborús riogatásokat terjesztettek.”
Az országos elérésű lapok közül a Demokratát és az Origót blokkolták az ukrán hatóságok. A magyar kormány 2025. szeptember 29-én 12 ukrán hírportált – köztük az European Pravdát és az Ukrainszka Pravdát – tiltott le „tükörintézkedésként”.
„Nem lehet összemosni az orosz propagandát terjesztő orgánumokat a valódi, független sajtóval sem Magyarországon belül, sem nemzetközi szinten” – írta.
Tarr szerint a „bukott kormány” folyamatosan az árkok ásásán ügyködött, és a blokkolás sem szolgált más célt. Ezzel szemben a jelenlegi feladat a jó szomszédi viszony kiépítése, ami a külhoni magyarok helyzetét is segíti, és ez „közös nemzeti ügy.”
Hozzátette: „Ezen az úton haladva korábbi, történelmi megállapodásunkkal pár hét alatt többet értünk el, mint a leváltott kormány 16 év alatt.”
Azt is közölte, hogy a feloldásról Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószólóval egyeztettek, akinek a kezdeményezésére született a döntés. A szószóló jelezte, hogy az ukrán nemzetiségi közösség és az itt élő menekültek számára is sokat jelent, hogy anyanyelvükön tájékozódhatnak az országukat érintő hírekről.
Tarr Zoltánbejelentette, hogy a Külügyminisztériummal közösen feloldották a Fidesz által korábban blokkolt ukrán sajtótermékek tiltását.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a korábbi kormány döntéséről azt írta, „2025-ben a Fidesz önkényesen tiltott ki ukrán lapokat Magyarországról arra válaszolva, hogy Ukrajna blokkolta azon magyar lapokat, amelyek a sajtóetikát nem tartották be, helyette orosz propagandát, harmadik világháborús riogatásokat terjesztettek.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán-Szendrei Cecília 20 millióért árul egy apró szőlőt Tihanyban
A most eladásra kínált rész egy nagyobb birtokhoz tartozik, amelynek háromnegyedét tavaly 125 millióért vette meg. Az ügylet a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt nyilvános.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Az üzletasszony tavaly 125 millió forintért vásárolta meg egy szomszédos, bő 2000 négyzetméteres ingatlan háromnegyedét, amivel gyakorlatilag megduplázta a víz felé a már meglévő nyaralótelkét.
A most eladásra kínált 200 négyzetméteres darab ennek a tavaly megszerzett, nagyobb birtoknak a része.
Az ingatlan körül korábban voltak vitás ügyek. Az eredeti házat 2022-ben bontották le, az új építkezésről pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be többször is. A politikus szerint a munkálatokat paravánnal próbálták eltakarni.
A kormányhivatal 2022-ben örökségvédelmi bírságot szabott ki és leállította a kivitelezést, de a tiltást később feloldották.
Később a képviselő egy olyan tűzivíztározóról is posztolt, ami szerinte feltűnően hasonlít egy medencére.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Az M1-es autópálya lezárása ebben a formában nem találkozik a közérdekkel
A közlekedési miniszter szerint a korábbi kormányzat feloldott egy korlátozást, ami lehetővé tette a koncesszornak a szokásosnál jóval hosszabb útszakaszok lezárását. Szerinte ez a lépés a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cég magánérdekeit szolgálja ki a közérdek helyett.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
az M1-es esetében nem állami beruházás zajlik, mivel az autópályákat 35 évre koncesszióba adták, így a lezárásokról, a forgalmi rendről és a munkálatok ütemezéséről nem a magyar állam, hanem a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő cég dönt.
Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”
„Ez nem az államnak lesz olcsóbb, hiszen az állam koncesziós díja előre meg van határozva, ez a koncesszornak lesz ettől olcsóbb” – mutatott rá a miniszter.
Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.
„Ez a lezárás ebben a formában azt gondolom, hogy nem találkozik a közérdekkel.
Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”
A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.
„Igyekszünk visszatérni ahhoz a rendhez, hogy a közérdeket szolgáljuk és ne a magánérdeket, és csökkentsük az egyszerre lezárható szakaszokhoz az M1-es autópályán, de ezt egyik napról a másikra nem tudjuk megtenni.”
Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.
Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új vízdíjrendszer jöhet Budapesten, sávos rendszer bevezetését javasolja a városvezetés
Budapest vezetése egy sávos vízdíjrendszer bevezetését javasolja, amelynek része egy ingyenes alapmennyiség. A cél a fenntartható működés biztosítása, a változás egy átlagos háztartásnak havi pár száz forint emelkedést jelentene.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
A díjstruktúra átalakítása mellett a főváros a szociális védőhálót is megerősítené: a már működő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.
A főváros közlése szerint egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig ezt az összeget csupán néhány száz forinttal növelné.
A reformcsomag intézményi oldalon is változást sürget: visszaadnák a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát. A főváros a szubszidiaritás elvére hivatkozva azzal érvel, hogy annak a szereplőnek kell döntenie, amely a szolgáltatásért felel. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani.
A javaslat politikai hátterét Karácsony Gergely főpolgármester úgy vázolta fel, hogy a vízmegtartás fontosságában részleges egyetértés látszik az új, Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, ugyanakkor a jelenlegi, 2013-ban befagyasztott díjrendszer számos ponton korrekcióra szorul. A vita lényege, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal, és nem áldozza-e fel a vízkérdést a politikai populizmus oltárán.
A főváros érvelését konkrét számokkal is alátámasztja: egy köbméter víz Budapesten jelenleg 219 forintba kerül, miközben állításuk szerint Varsóban ennek nagyjából a duplája, Pozsonyban a háromszorosa, Bécsben a négyszerese, Prágában pedig az ötszöröse.
Bár a fővárosban a közlésük szerint 10–12 százalékos hálózati vízveszteség országos szinten viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez, amire a jelenlegi díjszinten nincs fedezet. A Duna vízállásának jövőbeli bizonytalansága pedig további ellátásbiztonsági kockázatot jelent.
Az év elejétől országosan egységesítették a nem lakossági, azaz a vállalkozók vízdíja rendszerét, és bevezettek egy átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. A lépés sok cégnél sokkszerű áremelkedést okozott, és rávilágított a rendszer finanszírozási anomáliáira. A vita ekkor fordult rá élesen a díjszámítások átláthatóságára, miután egy bírósági döntés a számítások kiadására kötelezte a hatóságot, amire válaszul felmerült, hogy a kormány titkosítaná a vízdíjadatokat.
A fővárosban az utóbbi időben megszaporodtak a csőtörések, ami ismét ráirányította a figyelmet a siralmas állapotban lévő vízhálózat problémájára, a Fővárosi Vízműveknél pedig több tízmilliárdos hiány keletkezett.
Az új környezetvédelmi tárca felállásával a vízmegtartás kormányzati prioritássá vált, a főváros pedig erre is hivatkozva terjesztette elő a sávos díjmodell javaslatát. A vita azóta sem csitult, június közepén egy újabb, a nem lakossági díjakat érintő, nagyjából 4,4 százalékos emelési tervezet is napirendre került.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hankó Balázs az egyetlen fideszes, aki nulla forintot költött a kampányára
A volt miniszter kampányelszámolásában minden pénzügyi soron nulla forint szerepel a Hivatalos Értesítő szerint. Ezzel ő az egyetlen a Fidesz–KDNP jelöltjei közül, aki nem használta fel a több mint 1,7 milliós állami támogatást.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
A közzétett táblázat szerint korábban már 76 kormánypárti jelölt elszámolását közölték, és további öt politikusnál még hiányzik a végső határozat.
Az egyéni jelöltek a kampányra fejenként 1 724 402 forintos állami támogatást kaptak kincstári kártyán, amelynek felhasználásáról tételesen be kellett számolniuk.
A beszámolókban a személyi kiadások összege kivétel nélkül mindenkinél nulla forint volt.
A hivatalos elszámolások ugyanakkor csak a kincstári kártyán keresztül mozgó tételeket mutatják. A kormánypárti értelmezés szerint a rendszer a számlafegyelem miatt átlátható, a civil és ellenzéki szereplők szerint viszont ezek a kimutatások nem fedik le a teljes kampányt, mivel a pártközponti kommunikációs költések vagy a harmadik szereplőkön keresztüli finanszírozás nem jelenik meg bennük.
Kiderült, hogy Mága Zoltán hegedűművész körei egy olyan félmilliárdos támogatásért folyamodtak, amelynek célja a pályázat szerint is a „nemzeti oldal” választási sikerének segítése volt.
Hankó Balázs neve az elmúlt hetekben többször is felmerült a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányokban. Egy bennfentes vádjai szerint a minisztériumban felső utasításra igyekeztek eltitkolni egy 17 milliárdos támogatási keret részleteit. A korábban említett, Mága Zoltán köreinek szánt félmilliárdos támogatás odaítélését a botrány kirobbanása után visszavonták.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
