Szingliország – a svédek fele egyedül él, 18 évesen már sokan különköltöznek
A "mamahotel-generációról", más néven a millenialokról (akik az ezredforduló után nőttek fel, tehát most járnak a húszas éveik végén, kora harmincas éveik elején) világszerte sok riport, elemzés születik. Munkatársunk a magyarországi "mamahoteles" fiatalokkal is készített riportot, de a téma mindenütt foglalkoztatja a közvéleményt.
Egy amerikai felmérés szerint az Egyesült Államokban ma sokkal több fiatal él együtt a szüleivel, mint az 1940-es évek óta bármikor.
Egy 2019-es, tehát teljesen friss, brit kutatás pedig azt mutatja, hogy az angol 23 évesek 49 százaléka él még a családi fészekben, ellentétben az 1998-as 37 százalékkal.
Ám Svédországban érdekes módon épp ellenkező a tendencia. Az Eurostat adatai szerint a svéd 18-19 évesek többsége már elköltözik otthonról, míg az európai "önállósulási" átlagéletkor ennél sokkal magasabb, 26 év.
A BBC idézi a Stockholmban élő Ida Staberget, aki 19 évesen repült ki a családi fészekből.
"Mindig is el akartam költözni otthonról, teljesen készen álltam rá. Jó érzés tudni, hogy képes vagyok fenntartani magam, önálló életet élni, amibe sem a családom, sem semmilyen más rokon nem szól bele. Nem kell senkihez alkalmazkodnom" - sorolja életvitele előnyeit a lány, aki egy 30 négyzetméteres kis lakást bérel a svéd fővárosban.
Tegyük hozzá, hogy a lakás egyhavi bérleti díja átszámolva 300 ezer forint, és ezt egy svéd fiatal a pályakezdő fizetéséből kényelmesen meg is engedheti magának.
A szakértők szerint egyértelműen belejátszik a jólét abba, hogy Svédország valóságos "szingliparadicsom". A háztartások fele egy fős, a 18-25 évesek legalább egyötöde külön él a szüleitől, túlnyomó részt ők is egyedül, tehát senkivel nem osztják meg az albérletüket.
A további adatokért, és a svédek "magányosság-indexéért" kérjük, lapozz.
