Mint az mi is megírtuk: parázs vita folyt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között a Fehér Házban. Az ukrán elnök azért utazott Washingtonba, hogy országa támogatásáról tárgyaljon, és hogy megbeszélje az ukrajnai ásványkincskészlet kitermelésének részleteit. Erre végül nem került sor, mert Donald Trump – és alelnöke, JD Vance – szinte végig azzal vádolták, hogy tiszteletlenül viselkedik, Trump pedig a folyamatos egymás szavába vágás mellett azt is közölte, hogy ő mindkét fél, Oroszország és Ukrajna érdekeit is nézi a háborúban.
Az amerikai elnök viselkedését több vezető is elítélte, Orbán Viktor ugyanakkor – nem meglepő módon – Donald Trump oldalán állt a verbális összecsapás után.
Szombat hajnalban Szijjártó Péter is kommentálta a történteket.
„Tegnap mindenki számára, minden eddiginél világosabban kiderült, hogy ki akar békét és hogy ki akar háborút. Hogy ki akarja megállítani az öldöklést és hogy ki akarja folytatni azt. Hogy ki az, aki a józan ész talaján áll, s hogy kik azok, akik sem emberéleteket, sem eurómilliárdokat nem sajnálnak, csak folytatódjon a háború...” - fogalmazott posztjában a külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint
„Donald Trump elnök kiállása a béke mellett az elmúlt három év legnagyszerűbb pillanata volt”.
Szijjártó azt is hozzátette: „Reméljük, hogy Donald Trump sikerre viszi az amerikai-orosz tárgyalásokat, mert csak egy amerikai-orosz megállapodás hozhatja vissza a békét a mi szeretett Közép-Európánkba”.
Mint az mi is megírtuk: parázs vita folyt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között a Fehér Házban. Az ukrán elnök azért utazott Washingtonba, hogy országa támogatásáról tárgyaljon, és hogy megbeszélje az ukrajnai ásványkincskészlet kitermelésének részleteit. Erre végül nem került sor, mert Donald Trump – és alelnöke, JD Vance – szinte végig azzal vádolták, hogy tiszteletlenül viselkedik, Trump pedig a folyamatos egymás szavába vágás mellett azt is közölte, hogy ő mindkét fél, Oroszország és Ukrajna érdekeit is nézi a háborúban.
Az amerikai elnök viselkedését több vezető is elítélte, Orbán Viktor ugyanakkor – nem meglepő módon – Donald Trump oldalán állt a verbális összecsapás után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négy újabb helyreigazítást közölt a Magyar Nemzet Radnai Márkról
A kormánypárti lap elismerte, hogy több valótlanságot is közölt a Tisza Párt alelnökéről. A visszavont állítások között strómanok alkalmazása és fiktív számlázás is szerepelt.
Négy újabb helyreigazítás jelent meg a Magyar Nemzet címlapján kedden, amelyekben a lap ismét elismeri, hogy valótlanságokat írt a Tisza Párt alelnökéről, Radnai Márkról.
A kormánypárti lap februárban és márciusban több cikkben állította, hogy a politikus súlyos céges visszaélésekben érintett.
A most visszavont állítások között szerepel, hogy Radnai Márk hajléktalan strómanokkal íratott volna alá céges iratokat, és két stróman ügyvezetőt alkalmazott volna, akikkel rendszeresen találkozott.
A lap azt is valótlanul híresztelte, hogy fiktív számlák ellenértéke készpénzben visszajutott a politikushoz, valamint hogy megállapodott Víg Mór ügyvéddel egy stróman felkutatásáról, akinek százezer forintot adott át.
A mostani helyreigazítások egy hónappal követik a lap előző, három cikkre kiterjedő korrekciós hullámát, amely szintén Radnai Márk ügyében történt.
A Magyar Nemzetnek nem ez az első ilyen ügye, a lap évek óta sorra veszíti el a sajtópereket. 2024-ben 24 elmarasztaló ítélet született velük szemben, a legtöbb a magyar médiában.
Négy újabb helyreigazítás jelent meg a Magyar Nemzet címlapján kedden, amelyekben a lap ismét elismeri, hogy valótlanságokat írt a Tisza Párt alelnökéről, Radnai Márkról.
A kormánypárti lap februárban és márciusban több cikkben állította, hogy a politikus súlyos céges visszaélésekben érintett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újra beszélt Von der Leyen és Magyar Péter: három konkrét feladatot szabtak a befagyasztott milliárdokért
A gratuláció után a konkrét teendőké lett a főszerep Ursula von der Leyen és Magyar Péter második telefonbeszélgetésén. A jogállamisági reformokat és az európai értékekhez való igazodást nevezték meg a legsürgetőbb feladatoknak.
„Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott” – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, miután ismét telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, akit „kijelölt miniszterelnökként” szólított meg.
A beszélgetésen három azonnali, sürgős feladatot jelöltek ki:
a jogállamiság helyreállítását, a közös európai értékekhez való visszaigazodást, valamint a reformokat az uniós források felszabadításáért
A bizottsági elnök és Magyar Péter második telefonbeszélgetésén a konkrét teendőkről volt szó, amelyek egyértelműen a Magyarországtól visszatartott, mintegy 17 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási alap feloldására irányulnak. Von der Leyen X-bejegyzésében kiemelte, hogy ez a pillanat mindenekelőtt a magyar embereké:
„az ő hangjuké, a méltóságuké és a jövőjüké egy biztonságos, virágzó Magyarországon, egy erős Európán belül”.
Azt is írta: „Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott”.
A telefonbeszélgetésről Magyar Péter is posztolt kedden. A jövendőbeli miniszterelnök azt írta,
egyetértettek abban, hogy a magyar embereknek járó, de „az Orbán-kormány korrupciója miatt befagyasztott sok ezer milliárd forintos uniós források felszabadítása a legfontosabb prioritás”.
„Elnök asszony elmondta, hogy az Európai Bizottság szorosan együtt fog működni az új magyar kormánnyal, hogy a rendkívül szoros határidőn belül sikerüljön eredményeket elérni és a magyar emberek mielőbb hozzájuthassanak az őket megillető uniós fejlesztési forrásokhoz”
Ursula von der Leyen már a választás másnapján egy brüsszeli sajtótájékoztatón jelezte, hogy gyors együttműködést vár az új magyar vezetéssel. A piacok is azonnal reagáltak a politikai változásra: a választásokat követően komoly forinterősödés indult meg, amit elemzők a befagyasztott uniós források feloldásának növekvő esélyével magyaráztak.
Von der Leyen már a választás éjszakáján, az elsők között gratulált a Tisza Párt győzelméhez. Akkor egy érzelmesebb hangvételű posztban azt írta: „Európa szíve ma este erősebben ver Magyarországon. Magyarország Európát választotta. Európa mindig Magyarországot választotta”.
A brüsszeli álláspont szerint a kormányváltás lehetőséget teremt a kapcsolatok gyors újraindítására és a jogállamisági, valamint korrupcióellenes reformok végrehajtására, amelyek a pénzügyi támogatások feltételei.
„Magyarország visszatért Európa szívébe, ahová mindig is tartozott” – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, miután ismét telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, akit „kijelölt miniszterelnökként” szólított meg.
A beszélgetésen három azonnali, sürgős feladatot jelöltek ki:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Üzent a Kreml: Moszkva kész a párbeszédre az új vezetéssel
Dmitrij Peszkov kedden arról beszélt, hogy orosz részről megvan a hajlandóság a pragmatikus egyeztetésre. A szóvivő Magyar Péternek azt a kijelentését is kommentálta, hogy Oroszország és Magyarország soha nem lesznek barátok.
Oroszország kölcsönösen hajlandó a párbeszédre Magyarországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden Moszkvában.
Peszkov Magyar Péternek, Tisza párt miniszterelnök-jelöltjének arra a kijelentésére reagált, miszerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívná, válaszolna a hívásra, de ő maga nem szándékozik telefonálni, írja az MTI.
„Egyelőre megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy, amennyire értjük, van hajlandóság a pragmatikus párbeszéd folytatására. Ebben az esetben bennünk megvan erre a kölcsönös hajlandóság”
– mondta.
Magyarnak azt a kijelentését, miszerint Oroszország és Magyarország sohasem lesznek barátok, a Kreml szóvivője a Vesztyi hírszolgálatnak nyilatkozva így kommentálta:
„Különböző nyilatkozatokat hallottunk. Ő már korábban is kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni Putyinnal, de (Oroszország és Magyarország) soha nem lesznek barátok. A politikában egy dolog, amikor még nem ülsz az ország vezetői székében, és tehetsz nyilatkozatokat. Amikor beleülsz abba a székbe, ott már más, mondjuk így, pragmatikusabb megközelítések jönnek.”
A sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kreml hogyan fogadta a magyarországi választás győztesének első nyilatkozatait arról, hogy Magyarországon népszavazást tarthatnak Ukrajna uniós felvételéről, Peszkov a sajtótájékoztatón így fogalmazott: „Várjuk meg, amíg megalakul az új magyar kormány, várjuk meg az első konkrét lépéseket.”
Oroszország kölcsönösen hajlandó a párbeszédre Magyarországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden Moszkvában.
Peszkov Magyar Péternek, Tisza párt miniszterelnök-jelöltjének arra a kijelentésére reagált, miszerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívná, válaszolna a hívásra, de ő maga nem szándékozik telefonálni, írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
MCC-főigazgató: Vegyétek fel a telefont, ha csörög, végezzétek a munkát
Szalai Zoltán egy keddi állománygyűlésen nyugalomra és a munka folytatására intette a dolgozókat. A vezető a Tisza Párt kétharmados választási győzelme után beszélt arról, hogy az intézményt támadások érik.
„Arra biztatnék mindenkit, hogy vegye fel a telefont, ha csörög, végezzétek a munkátokat” – üzente a Mathias Corvinus Collegium dolgozóinak Szalai Zoltán főigazgató egy keddi állománygyűlésen, két nappal azután, hogy a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a választásokon.
A kormányközeli tehetséggondozó intézmény vezetője azért hívta össze a munkatársakat, mert a választás után sokan kérdezték tőle, folytathatják-e a munkát. Szalai Zoltán megígérte, hogy folytatják, és nem terveznek leépítéseket, de elismerte, egyelőre nem látják, mit fog tenni velük az új kormány – írja a Telex. A főigazgató arra kérte a dolgozókat, hogy ezt az üzenetet továbbítsák a diákoknak és a szülőknek is.
„Én is figyelem a közéleti események alakulását, és látjuk mi is, hogy van egy elég erőteljes agresszivitás, látszik, hogy vannak olyan törekvések, hogy ellehetetlenítsék, tönkretegyék az MCC-t”
– mondta Szalai, aki szerint az intézmény jövője nem rajtuk múlik. Arra a kérdésre, mi történhet velük az új kormány megalakulása után, úgy reagált: „Nem rajtunk múlik, erre nem tudok reagálni”.
A főigazgató külön kérte a dolgozókat, hogy „álljanak ki személyesen és a social médiában” is az intézményt ért támadások ellen, mert szerinte szükség lesz arra, hogy a közösség felemelje a szavát.
A választást megnyerő Tisza Párt programjában konkrétan szerepelt, hogy hatalomra kerülésük esetén visszavennék a Fidesz káderképzőjének tartott MCC-nek juttatott állami vagyont. Emellett megszüntetnék „az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből”.
A bizonytalanság ellenére az MCC nagy projektjei, mint az MCC Feszt, az építkezések és a konferenciák a tervek szerint folytatódnak.
A Fidesz-kormányzás alatt az MCC alapítványa hatalmas, nagyjából 500 milliárd forintos vagyont kapott, benne 10-10 százalékos Mol és Richter Gedeon részvénycsomaggal. Az alapítvány csak az osztalékokból évente több tízmilliárd forint bevételhez jut. Néhány nappal a választás előtt derült ki, hogy a Mol a 2025-ös év után fizetett osztalékából 25 milliárd forintot kap az alapítvány. Az MCC alapítványának kuratóriumát Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója vezeti.
A főigazgató keddi, nyugalomra intő hangneme jelentősen eltér a február végi, diákoknak írt levelétől. Akkor még határozottan azt írta,
a Tisza Párt „a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve […] közvetlenül a Mathias Corvinus Collegium szétverését, ellehetetlenítését tűzte ki célul”.
Hozzátette: „nem fogjuk hagyni, hogy azt, amit közösen hoztunk létre, rossz szándék vagy politikai indulat ellehetetlenítse és lerombolja”.
Szalai Zoltán a beszéd végén bejelentette, a diákokat később fogják tájékoztatni az intézmény jövőjéről.
„Arra biztatnék mindenkit, hogy vegye fel a telefont, ha csörög, végezzétek a munkátokat” – üzente a Mathias Corvinus Collegium dolgozóinak Szalai Zoltán főigazgató egy keddi állománygyűlésen, két nappal azután, hogy a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a választásokon.
A kormányközeli tehetséggondozó intézmény vezetője azért hívta össze a munkatársakat, mert a választás után sokan kérdezték tőle, folytathatják-e a munkát. Szalai Zoltán megígérte, hogy folytatják, és nem terveznek leépítéseket, de elismerte, egyelőre nem látják, mit fog tenni velük az új kormány – írja a Telex. A főigazgató arra kérte a dolgozókat, hogy ezt az üzenetet továbbítsák a diákoknak és a szülőknek is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
