Szijjártó Péter: Az ukránok berendelték az ügyvivő nagykövetünket, és bevallották, hogy kizárólag politikai okokból nem indul újra a szállítás

Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója lehet a Tisza Párt oktatási minisztere – írta csütörtökön a Telex több, egymástól független forrásra hivatkozva.

Az érintett telefonon annyit közölt, hogy mivel az új kormány még nem állt fel, nem akarja kommentálni az értesülést. A Tisza Párt egyelőre nem erősítette meg.

1988-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakon diplomát, később ösztöndíjjal a párizsi Sorbonne egyetemen is tanult.

Korábban hat éven át tanított a második kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumban és a Kodály Zoltán Kórusiskolában, valamint egy évtizedig tagja volt a Rigó utcai nyelvvizsgabizottságnak. Tizenkét éven át volt a Katolikus Tanárok Európai Egyesületének alelnöke, és távoktatási referensként dolgozott az Európai Uniónak Brüsszelben.

Zsuffa szerint Rubovszky nagy szakmai tudással bír, tapasztalt oktatási vezető, aki „tanárként, intézményvezetőként és fenntartói oldalon is pontosan ismeri az iskola világát, a diákok, a pedagógusok és az intézmények valós problémáit”. A szóvivő hozzátette, hogy Rubovszky nemcsak szakmailag felkészült, de emberileg is hiteles, a katolikus közegben nagy tiszteletnek örvend.

A Tisza Párt oktatási szakértői köréről eddig keveset lehetett tudni. A párt listájának 19. helyén szerepelt Szűcs Dóra, mint az oktatásért felelős kabinettag. Egy tavaly nyári kongresszuson Jakab Zsuzsanna pedagógus és Trembeczki Csaba matematikatanár részvételével beszéltek az oktatás problémáiról.

A párt programjában radikális reformokat ígér, terveik szerint a Klebelsberg Központot a jelenlegi formájában megszüntetik. A programjukban emellett az iskolák autonómiájának helyreállítását, a tanárok és az iskolák szabadságának visszaadását ígérik, és önálló oktatási minisztériumot hoznának létre.

Nyíltan megtagadta a szolidaritási hozzájárulás szerdai befizetését több nagyváros vezetése is – számolt be róla az ATV.hu.

Ezzel szemben Szeged a csaknem 2,1 milliárd forintos kötelezettségének eleget tett.

Ha egy önkormányzat nem fizet, a Magyar Államkincstár néhány napon belül hatósági átutalással, vagyis inkasszóval is beszedheti az összeget. Ez komoly pénzügyi gondokat okozhat az érintett városoknak.

Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere szerint „ne a leköszönő kormány döntsön a felhasználásáról”.

Orosháza vezetője, Raffai János pedig kijelentette: „Orosháza nemet mond! Bízunk benne, hogy az új kormány visszaadja az önkormányzatok szabadságát”.

A legradikálisabb álláspontot Szolnok polgármestere fogalmazta meg. Györfi Mihály közölte:

Szeged ezzel szemben a jogkövetést választotta, éppen az inkasszó elkerülése miatt. „Ezt az összeget, ha ma mi önként nem fizettük volna be, akkor jövő hét hétfőn, az Államkincstár elvette volna tőlünk. Szeged egyébként fölkészült ennek az összegnek a befizetésére, a pénz rendelkezésünkre áll” – magyarázta a döntést Kovács Tamás gazdasági alpolgármester.

A szolidaritási hozzájárulás miatti inkasszó nem új keletű fenyegetés, korábban a fővárosi önkormányzatot is ezzel szorították fizetésre.

Szolnok polgármestere, Györfi Mihály pedig épp a napokban fenyegetőzött azzal

Tanács Zoltán, a Tisza Párt kormányzati programalkotásért és kormányzásra való felkészüléséért felelős vezetője szerint „a NER az utolsó milliárdokat is ki akarja söpörni az államkasszából”. Erről egy Facebook-bejegyzésében írt csütörtökön.

Szerinte már az utolsó hetekben is látszott a NER vége, a választás pedig megmutatta a társadalom akaratát.

Első példaként azt a 390 milliárd forintos informatikai közbeszerzést említette, melyről mi is beszámoltunk. A Digitális Kormányzati Ügynökség által még korábban kiírt, szerverek és tárolók szállításáról szóló tender eredménye két nappal a választás után jelent meg. A 390 milliárd forint egy több évre szóló keretösszeg, nem pedig azonnali megrendelés. A tényleges költések az egyes állami intézmények igényei alapján, úgynevezett minitendereken, vagyis a kereten belüli versenyújranyitásokon dőlnek majd el. A most lezárult eljárás még 2025 tavaszán indult, az új keretmegállapodásokat pedig idén március 12-én írták alá a felek.

Tanács Zoltán felidézi, hogy az Integritás Hatóság jogorvoslatot kezdeményezett, mert problémásnak találták a kiírást, többek között a „versenykorlátozó referenciákat, aránytalan alkalmassági feltételeket és vitatható értékelési mechanizmust”. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a beadványt.

Második pontként szintén a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. egy másik, tízmilliárdos nagyságrendű projektjét hozza fel, amely az „ESR112 hívásfogadó rendszer megújítása” címet viseli, és amelyre szerinte gyanúsan rövid határidővel kértek ajánlatot.

A problémák között említi az „elavult technológiákat, rendezetlen szerződéses hátteret, teljes kiszolgáltatotttságot a külső szállítónak”. Ezzel szembeállítja a modern lehetőségeket: „Manapság, a korszerű IT-fejlesztési eszközökkel, AI-támogatással milliárdos, évekig tartó gigaprojektek helyett napok-hetek alatt lehet korszerű, felhasználóbarát IT-alkalmazásokat fejleszteni.”

Tanács Zoltán a közigazgatásban és az állami vállalatoknál dolgozókhoz fordulva azt kéri:

Bejegyzését így zárja: „Még néhány nap, kitartás!”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál Tiborcz István testvére, Tiborcz Péter Sándor volt annak a bírálóbizottságnak az elnöke, amely a Microsoft-licencek szabálytalannak bizonyult beszerzéseinél eljárt – tudta meg a HVG.

A közbeszerzési törvény értelmében a bírálóbizottságoknak az a feladatuk, hogy írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készítsenek a végső döntéshozó számára, de a pályázatról szóló döntést maguk nem hozhatják meg. Tiborcz Péter a lapnak nyilatkozva szintén erre hivatkozott, és hangsúlyozta, hogy tanúként hallgatták meg az ügyben.

A botrány lényege, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet szerint a Microsoft magyarországi partnerei jelentős kedvezményeket kaptak a szoftvergyártótól, de ezeket nem adták tovább teljes egészében a magyar állami szerveknek, például a NAV-nak, a Belügyminisztériumnak vagy az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A közvetítőcégeknél maradt extraprofitot az amerikai hatóságok szerint korrupciós célokra fordították.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata után Magyarországnak a kifogásolt beszerzések miatt összesen 3,3 milliárd forintnyi uniós támogatást kellett visszafizetnie. A Központi Nyomozó Főügyészség csaknem hét éve nyomoz az ügyben, vádemelés eddig nem történt.

Korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az ügyben érintett egyik cég jogutódja, a 4iG belső vizsgálata is azt állapította meg, hogy nem történt szabálysértés. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón az ügyet firtató kérdésre azt mondta, nem ismeri a nyomozás állását, de hozzátette: „önmagában, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához”.