Vitézy nyilvánosságra hozta a Lázárék által titkolt iratokat a 451 milliárdos mohácsi hídról
A kormány oldalán tették közzé a mohácsi Duna-híd megvalósíthatósági és forgalmi tanulmányait. A dokumentumok szerint sem a 2x2 sávos híd, sem a csatlakozó utak bővítése nem volt szakmailag indokolt.
„Ahogy korábban ígértük, nyilvánosan elérhetővé tesszük a mohácsi híd beruházása előtt, valamint a projekt idei 76 milliárd forintos bővítését megelőzően készült megvalósíthatósági és forgalmi tanulmányokat” – írta Facebook-bejegyzésében a közlekedési és beruházási miniszter. Hozzátette, a dokumentumokat évek óta titkolta Lázár János minisztériuma, de szerinte most már érthető, miért.
Vitézy szerint ugyanis „a tanulmányokból világosan kiderül, hogy sem a híd 2×2 sávos megvalósítása, sem a környező utak idei 2×2 sávos bővítése nem indokolt és nem alátámasztható a forgalmi adatok és a prognózisok alapján.”
Ennek ellenére a leköszönt kormány és Lázár János az építés mellett döntött, majd „az adatokat eltitkolta a magyar emberek elől” – írja Vitézy, aki szerint „a 451 milliárd forintba kerülő beruházás teljesen túlméretezett”.
A miniszter megosztotta azt a linket, ahol meg lehet nézni a két tanulmányt, ide kattintva megtaláljátok.
A miniszter kedden egy videóban már beszélt arról, hogy a projekt keretét a választások előtt 76 milliárddal emelték meg, a kivitelezőnek pedig 98 százalékos előleget engedélyeztek. A tárca szerint április 10-én 94,3 milliárd forintot utaltak is a cégnek. A kormány csütörtökön kormányhatározatban elrendelte a mohácsi Duna-híd beruházásának teljes felülvizsgálatát és az érintett kivitelezési munkák felfüggesztését, vizsgálva a 2×1 sávos kialakítás lehetőségét is.
„Ahogy korábban ígértük, nyilvánosan elérhetővé tesszük a mohácsi híd beruházása előtt, valamint a projekt idei 76 milliárd forintos bővítését megelőzően készült megvalósíthatósági és forgalmi tanulmányokat” – írta Facebook-bejegyzésében a közlekedési és beruházási miniszter. Hozzátette, a dokumentumokat évek óta titkolta Lázár János minisztériuma, de szerinte most már érthető, miért.
Vitézy szerint ugyanis „a tanulmányokból világosan kiderül, hogy sem a híd 2×2 sávos megvalósítása, sem a környező utak idei 2×2 sávos bővítése nem indokolt és nem alátámasztható a forgalmi adatok és a prognózisok alapján.”
Ennek ellenére a leköszönt kormány és Lázár János az építés mellett döntött, majd „az adatokat eltitkolta a magyar emberek elől” – írja Vitézy, aki szerint „a 451 milliárd forintba kerülő beruházás teljesen túlméretezett”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ferencz Orsolya nem erre számított a Fidesz-kongresszuson: Akik a kormányzás vagy a kampány során hozzájárultak a vereséghez, nem tudják hitelesen vezetni a megújulás folyamatát
A fideszes politikus a közösségi oldalán bírálta pártja tisztújító kongresszusát, amiért az nem adott módot érdemi vitára. Szerinte a vezetés nem érti, hogy a választók a 16 év kormányzás irritáló jelenségei miatt fordultak el a Fidesztől.
Ferencz Orsolya fideszes politikus Facebook-posztban bírálta élesen pártja tisztújító kongresszusát és a választási vereség óta eltelt időszakot. A bejegyzést azzal a mondattal kezdte: „Nem erre vártunk.”
Ezt követően emlékeztetett, hogy a választások óta „számos alkalommal hangsúlyoztam az őszinte szembenézés fontosságát és a választási vereségért felelős politikai vezetők és holdudvar háttérbe vonulásának szükségességét.”
A politikus kifogásolta a kongresszus lebonyolítását, mivel a küldöttek csak órákkal a kezdés előtt kapták meg a lényegesen átírt alapszabály-tervezetet.
„Maga a kongresszus sem nyújtott érdemi vitára módot, az elhangzott hozzászólások is jórészt válaszok nélkül maradtak” – írta, példaként említve Stumpf István felszólalását.
Ferencz szerint a pártelnök által a kongresszus reggelén kiadott „Küldetés – röpirat” érdemi megvitatására sem nyílt lehetőség. Úgy látja, sem ez a dokumentum, sem
a korábban megküldött értékelések nem tartalmazzák azokat a gondolatokat, amelyek közelebb vinnék a jobboldalt a vereség megértéséhez.
Szerinte a kudarcért nem a rossz kampány vagy a külső tényezők okolhatók elsősorban.
„A választók többségének kizárólag egy cél lebegett a szeme előtt: a Fidesz 16 évének legyen vége. Mindegy volt, hogy kivel, mindegy volt, hogy milyen áron.” Hozzátette, a magyar emberek „azon jelenségek és személyek ellen szavaztak, amiket és akiket nem akartak tovább a hatalomban látni.”
Ferencz szerint a 16 évnyi kormányzásból, különösen az utolsó ciklusból sok olyan jelenség volt, ami irritáló és elfogadhatatlan volt a társadalom számára.
„Az erényeink tartópillérei összeroskadtak a hibáink és bűneink súlya alatt” – fogalmazott.
Kijelentette, hogy azok,
akik a kormányzás vagy a kampány során hozzájárultak a vereséghez, nem tudják hitelesen vezetni a megújulás folyamatát.
Ezt követően egy korábbi, április 12-én éjszaka tett nyilatkozatát idézte:
„Ez a vereség azoknak szól, akik úgy gondolták, hogy a kereszténységet, az erkölcsöt, a tehetséget és a hazaszeretetet helyettesíteni lehet pénzzel és képmutatással. Ez a vereség azoknak szól, akik a szakmaiságot kidobták és helyette választották az erőszakoskodást és az üres szólamokat… Amire nincs igény, az a megmagyarázhatatlan mesés gazdagodás, a nepotizmus, a kontraszelektált megélhetési karrierjobboldaliak tucatjai, falkái. Tőlük igenis el kell végre búcsúznunk.”
Ferencz a közvélemény-kutatásokra hivatkozva azt írta, a választók úgy látják, a Fidesz nem értette meg, mi történt. Szerinte rengeteg tehetséges és hiteles ember van a közösségükben, akik tudják, hogy a politikai mandátum kemény munkával és érdemi viták árán születik meg.
„Ideje végre megszabadulnunk az árnyékoktól, kinyitnunk az ablakot és beengedni a friss levegőt, visszatérve azokhoz az örök morális alapokhoz, amiket egy pillanatra sem lett volna szabad elhagynunk.” A posztot azzal a kérdéssel zárta, hogy milyen módon és kik tudják a polgári értékeket hitelesen képviselni.
Ferencz Orsolya fideszes politikus Facebook-posztban bírálta élesen pártja tisztújító kongresszusát és a választási vereség óta eltelt időszakot. A bejegyzést azzal a mondattal kezdte: „Nem erre vártunk.”
Ezt követően emlékeztetett, hogy a választások óta „számos alkalommal hangsúlyoztam az őszinte szembenézés fontosságát és a választási vereségért felelős politikai vezetők és holdudvar háttérbe vonulásának szükségességét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A piros riasztás is benne van a pakliban: szupercella és 100 km/órás szél is érkezhet vasárnap délután
A HungaroMet narancs (másodfokú) figyelmeztetést adott ki kilenc vármegyére a vasárnap érkező hidegfront miatt. A leghevesebb zivatarok akár nagyobb méretű jeget és 90–100 km/órás kifutószelet is hozhatnak.
Heves zivatarokat, 90–100 km/órás széllökéseket és nagy méretű jeget hozhat a vasárnap átvonuló hidegfront, a HungaroMet már narancs, de akár piros riasztást is kiadhat a nap folyamán. Vasárnap reggel kilenc vármegye – Zala, Veszprém, Fejér, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés – kapott másodfokú, narancs figyelmeztetést.
A legfrissebb modellek szerint a leghevesebb események a Dunántúl középső és keleti részén, valamint az Alföld déli régióiban várhatók.
Lokálisan 20–30 milliméter, hirtelen lezúduló csapadékra, nagyobb szemű jégre és viharos kifutószélre kell számítani – írta az Időkép.
A viharok királyaként számontartott, igen heves szupercellák is kialakulhatnak.
A szupercella egy forgó feláramlással létrejövő, általában hosszú életű zivatar, amelyhez gyakran társul felhőszakadás, jégeső, viharos szél, és a legtöbb tornádó kialakulása is hozzá köthető.
Az Időkép szerint
a helyzet gyorsan változhat, ezért különösen fontos a folyamatos tájékozódás.
„A nap folyamán azonban az események függvényében akár a legmagasabb, piros riasztás is kiadásra kerülhet, mindenképpen érdemes lesz figyelni az aktuális információkat” – írják.
Aki kirándulás közben kerül viharba, menjen távol a magányos fáktól és fémkerítésektől, guggoljon le, a táskáját pedig tartsa a feje fölé a jég ellen.
A legbiztonságosabb menedék az autó, de azzal sem érdemes fák alá parkolni.
Ha a látótávolság nullára csökken, húzódjunk le az út szélére, kapcsoljuk be a vészvillogót, és maradjunk a járműben, írták.
Heves zivatarokat, 90–100 km/órás széllökéseket és nagy méretű jeget hozhat a vasárnap átvonuló hidegfront, a HungaroMet már narancs, de akár piros riasztást is kiadhat a nap folyamán. Vasárnap reggel kilenc vármegye – Zala, Veszprém, Fejér, Somogy, Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés – kapott másodfokú, narancs figyelmeztetést.
A legfrissebb modellek szerint a leghevesebb események a Dunántúl középső és keleti részén, valamint az Alföld déli régióiban várhatók.
Lokálisan 20–30 milliméter, hirtelen lezúduló csapadékra, nagyobb szemű jégre és viharos kifutószélre kell számítani – írta az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Feldarabolhatják a TEK-et, a terrorfelderítés az NNI-hez kerülhet
A lap értesülései szerint a kormányzat a Terrorelhárítási Központ átszervezését tervezi, amelynek során a szervezet legfontosabb feladatai máshová kerülnének. A Belügyminisztérium megerősítette, hogy zajlanak a szakmai egyeztetések.
A rendvédelmi szervek működését érintő végleges jogszabály-módosítási tervezet még nem készült el, a szakmai egyeztetések folyamatosan zajlanak – ezt írta a Belügyminisztérium a Telex érdeklődésére. A lap ugyanakkor több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy
a jövőben feldarabolhatják a Terrorelhárítási Központot, amely így a jelenlegi formájában megszűnne létezni.
A minisztérium közlése szerint a kormány célja egy hatékonyabb és átláthatóbb rendszer kialakítása.
A BM úgy fogalmazott: „a kormány célja minden esetben az, hogy az állami szervezetrendszer egészében, így a rendvédelmi szervek működésében is igazságos, átlátható, hatékony és a közpénzekkel felelősen gazdálkodó rendszer működjön.”
Az értesülések alapján a szervezet legfontosabb feladata, a terrorfelderítés a Nemzeti Nyomozó Irodához kerülhetne át.
A másik két fő tevékenységi kör közül az elfogásokat, vagyis a műveleti feladatokat végző egységeket összevonnák más, hasonló rendőri egységekkel, míg a személyvédelem jövője egyelőre nyitott kérdés.
A források szerint az is valószínű, hogy ha a szervezet meg is marad valamilyen formában, a nevét mindenképpen megváltoztatják, mivel azt „politikailag terheltnek” tartják.
A tervek szerint további változás is jöhet: a Nemzeti Nyomozó Iroda kikerülhet a Készenléti Rendőrség alárendeltségéből. Az országos horderejű bűnügyekkel foglalkozó szervezetet 2012-ben vonta a Készenléti Rendőrség irányítása alá. A kormány ezt hatékonysági okokkal indokolta, a sajtóban pedig megjelentek olyan értelmezések, hogy a döntés összefügghet a rendőrségi korrupciós ügyekkel is.
A rendvédelmi szervek átalakítását már több személycsere is megelőzte: új országos és budapesti rendőrfőkapitányt neveztek ki, pénteken leváltották a titkosszolgálatok vezetőit, és május végén felmentették a Terrorelhárítási Központot 2010 óta vezető Hajdu Jánost is.
A rendvédelmi szervek működését érintő végleges jogszabály-módosítási tervezet még nem készült el, a szakmai egyeztetések folyamatosan zajlanak – ezt írta a Belügyminisztérium a Telex érdeklődésére. A lap ugyanakkor több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy
a jövőben feldarabolhatják a Terrorelhárítási Központot, amely így a jelenlegi formájában megszűnne létezni.
A minisztérium közlése szerint a kormány célja egy hatékonyabb és átláthatóbb rendszer kialakítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump bejelentette az iráni békét, vasárnap megnyílhat a világ legfontosabb olajútvonala
Az amerikai elnök egy közösségi médiás bejegyzésben közölte, hogy vasárnapra tervezik aláírni az Iránnal kötött megállapodást. A pakisztáni közvetítő szerint a véglegesítés 24 órán belül megtörténhet, és már az elektronikus aláírásra készülnek.
Vasárnap digitálisan is aláírhatják azt a megállapodást, amely lezárhatja az Egyesült Államok és Irán közötti háborút, legalábbis Donald Trump amerikai elnök szerint, aki azt ígérte, az egyezség után azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros. Teherán ugyanakkor óvatosabban fogalmazott, jelezve, hogy az aláírásra nem holnap kerül sor – írja a BBC.
Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán tette egyértelművé az amerikai álláspontot.
„A megállapodás aláírását vasárnapra ütemeztük, és amint aláírják, a Hormuzi-szoros MINDENKI SZÁMÁRA MEGNYÍLIK” – írta bejegyzésében.
A folyamat egyik kulcsközvetítője, Pakisztán is megerősítette a feszített tempót. Shehbaz Sharif miniszterelnök szerint 24 órán belül véglegesíthetik a megállapodást, és már készülnek az elektronikus aláírásra, amit jövő héten technikai szintű egyeztetések követnek. „Közelebb állunk a békemegállapodáshoz, mint valaha” – fogalmazott a pakisztáni kormányfő.
Ezzel szemben Iránból visszafogottabb nyilatkozat érkezett. Esmaeil Baghaei külügyminisztériumi szóvivő szerint várni kell a pontos dátummal.
„Meg kell várnunk, és meglátjuk az együttműködési megállapodás aláírásának pontos dátumát, bár az nem holnap lesz” – mondta.
A készülő egyezség legfontosabb eleme a tűzszünet meghosszabbítása és a Hormuzi-szoros újranyitása lenne. Az iráni kikötőket sújtó amerikai blokádot feloldanák, a nukleáris programról szóló tárgyalásokat pedig egy későbbi időpontban kezdenék meg. Amerikai tisztviselők jelezték, hogy az Iránnak járó gazdasági előnyök attól függnek majd, hogy Teherán teljesíti-e a vállalt kötelezettségeit.
Trump emellett kemény üzeneteket is megfogalmazott.
Utalt Irán dúsított uránkészleteire, mondván, „a megfelelő időben, amikor minden nyugodt, bemegyünk és megszerezzük a nukleáris port”, amit később megsemmisítenek. Figyelmeztetett arra is, hogy ha a dolgok nem alakulnak „gyorsan, könnyen és zökkenőmentesen”, Washingtonnak megvan „a végső alternatívája, remélhetőleg soha többé nem kell használni!”.
A mostani konfliktus február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, amire Teherán válaszul megtámadta a térségbeli amerikai szövetségeseket és lezárta a Hormuzi-szorost. Áprilisban ugyan egy törékeny tűzszünet lépett életbe, de azóta a felek többször is váltottak ki kölcsönös csapásokat.
Vasárnap digitálisan is aláírhatják azt a megállapodást, amely lezárhatja az Egyesült Államok és Irán közötti háborút, legalábbis Donald Trump amerikai elnök szerint, aki azt ígérte, az egyezség után azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros. Teherán ugyanakkor óvatosabban fogalmazott, jelezve, hogy az aláírásra nem holnap kerül sor – írja a BBC.
Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán tette egyértelművé az amerikai álláspontot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
