A CNN műsorvezetője, Richard Quest ismét interjút készített Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, ezúttal is élő adásban. A beszélgetés során több aktuális témát is érintettek, többek között az ukrajnai háborút, Donald Trumpot, a vámháborút, valamint az LMBTQ-jogokat. A teljes, nagyjából nyolcperces beszélgetést a Külügyminisztérium magyar felirattal tette közzé a miniszter Facebook-oldalán, írta a 444.
A korábbi évekhez hasonlóan most is előkerült az LMBTQ-téma. Richard Quest ezúttal kevésbé provokatívan tette fel kérdéseit, mint 2021-ben, amikor egy korábbi interjúban a homofób törvény egy példányával a kezében kezdte a beszélgetést, és azzal indított, hogy „miután ő meleg (mármint Quest), őt is pedofilnak tartja-e Szijjártó”.
A mostani adásban Quest a gyülekezési törvény módosítását említette, és felvetette: „valószínűleg a Pride-ot be kell tiltani, mert az kifejezése a homoszexuális szerelemnek”. Ezután arra kérdezett rá, hogy ha ez így van, akkor hogyan egyeztethető össze azzal, amit Szijjártó korábban mondott: hogy mindenki azt szerethet, akit akar Magyarországon.
A műsorvezető így fogalmazott: „Én és a férjem nem foghatjuk meg egymás kezét Budapesten, ugye? Mert az a homoszexualitás nyilvános kifejezése lehetne, és akkor megbüntethetnek minket, nem igaz?”
A külügyminiszter erre reagálva arról beszélt, hogy „a Pride és az, ami körülötte történt nagyon-nagyon egyértelműen bebizonyította, hogy a szerelem teljesen szabad Magyarországon”. Ezen a ponton Quest közbevágott: „Ne, ugyan már, Péter!”
Szijjártó azonban folytatta: „Egy dolgot kérünk, Richard. Egy dolgot kérünk. Ne viselkedj provokatív, kínos, udvariatlan módon a nyilvános utcán (…) Gyerekek vannak az utcán, gyerekek nézik a tévét, ezért az oda nem való, zavarba ejtő viselkedés a nyilvános helyeken elfogadhatatlan.”
Quest ezután megjegyezte, hogy a Pride-felvonulást – amelyről egy képet is bevágtak az adásba – csak azért lehetett megtartani, mert az emberek nem tartották be a tilalmat.
A beszélgetés végén a műsorvezető újra feltette a kérdést, hogy ha ő és a férje kéz a kézben sétálnának Budapesten, letartóztathatják-e őket. Szijjártó válasza így hangzott: „Nem, ugyan már! Miért mondja ezt? Nem, egyáltalán nem. Szívesen látjuk Önöket. Jöjjön el a férjével Budapestre, tetszeni fog!” Quest erre azt mondta: „Úgy lesz, köszönjük, sőt, meghívjuk Önt vacsorára egy utcai kávézóba Budapesten, mert ez így helyes.”
A CNN műsorvezetője, Richard Quest ismét interjút készített Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, ezúttal is élő adásban. A beszélgetés során több aktuális témát is érintettek, többek között az ukrajnai háborút, Donald Trumpot, a vámháborút, valamint az LMBTQ-jogokat. A teljes, nagyjából nyolcperces beszélgetést a Külügyminisztérium magyar felirattal tette közzé a miniszter Facebook-oldalán, írta a 444.
A korábbi évekhez hasonlóan most is előkerült az LMBTQ-téma. Richard Quest ezúttal kevésbé provokatívan tette fel kérdéseit, mint 2021-ben, amikor egy korábbi interjúban a homofób törvény egy példányával a kezében kezdte a beszélgetést, és azzal indított, hogy „miután ő meleg (mármint Quest), őt is pedofilnak tartja-e Szijjártó”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Előmászott egy generáció a mamahotelből" – Bayer Zsolt a mocskos fideszezőknek és Majkának is üzent
A kormánypárti publicista elmélkedett generációs különbségekről, lázadásról, „mai fiatalokról”. Aki szerinte még lázadni sem tudnak normálisan és tisztességesen.
Továbbra sem hagyja szó nélkül Bayer ZsoltMajka hétvégi performanszát és az idei nyári slágereken újra és újra felcsendülő Mocskos Fidesz!-ezést. A kormánypárti publicista egyszer már beszólt az ózdi rappernek és a fiataloknak is, miután Bindzsisztán miniszterelnökét a hétvégégi, Campus fesztiválos koncertjén a Csurran, cseppen című, kormánykritikus élű szám előadása közben egy színpadi statiszta „lelőtte” egy mikrofonnal. Bayer akkor azt mondta a fesztiválozókról: „ócskák, pitiánerek, ostobák, aljasok, becstelenek, vagyis majkák meg azahriahok meg krúbik”.
Szerda este a Patrióta YouTube-csatorna vendégeként a publicista megint nem fogta vissza magát. Bohár Dánielnek Bayer kifejtette, hogy „a Homo Sapiens ismert történelmében ekkora szakadék két generáció között, mint ma, még sosem volt.” Azt elismerte, hogy a fiatalok mindig lázadnak a szüleik ellen, ebben, állítása szerint, az ő generációja sem volt más. „De e mellett, ezzel párhuzamosan azért mindig ott volt, hogy de őnélkülük mi lenne, semmi.”
„Előmászott egy generáció, akinek tényleg életében az volt a legnagyobb nehézsége, hogy hétvégén melyik koncertre menjen, meg hogy 'hol fogok tanulni: Berlinbe menjek vagy Amszterdamba?' Meg hogy micsoda mocskos diktatúra van itthon. Hát már kábítószerezni sem lehet, mert a szemét, mocskos Orbán-kormány üldözi a dílereket – ez volt életük legnagyobb baja”
– fogalmazott Bayer Zsolt.
Hozzátette: „Van egy előttük járó, idős generáció, és büszkén vállalják, hogy ők ezeket megvetik, leszarják, kiröhögik jó esetben, és hogy semmi közük semmihez, mert majd ők csinálnak egy új világot. Tényleg? Tényleg, baszki, kijössz a mamahotelből és éhen döglesz! Milyen új világot akarsz te csinálni? Életedben nem csináltál semmit, tisztelet a kivételnek.”
Továbbra sem hagyja szó nélkül Bayer ZsoltMajka hétvégi performanszát és az idei nyári slágereken újra és újra felcsendülő Mocskos Fidesz!-ezést. A kormánypárti publicista egyszer már beszólt az ózdi rappernek és a fiataloknak is, miután Bindzsisztán miniszterelnökét a hétvégégi, Campus fesztiválos koncertjén a Csurran, cseppen című, kormánykritikus élű szám előadása közben egy színpadi statiszta „lelőtte” egy mikrofonnal. Bayer akkor azt mondta a fesztiválozókról: „ócskák, pitiánerek, ostobák, aljasok, becstelenek, vagyis majkák meg azahriahok meg krúbik”.
Szerda este a Patrióta YouTube-csatorna vendégeként a publicista megint nem fogta vissza magát. Bohár Dánielnek Bayer kifejtette, hogy „a Homo Sapiens ismert történelmében ekkora szakadék két generáció között, mint ma, még sosem volt.” Azt elismerte, hogy a fiatalok mindig lázadnak a szüleik ellen, ebben, állítása szerint, az ő generációja sem volt más. „De e mellett, ezzel párhuzamosan azért mindig ott volt, hogy de őnélkülük mi lenne, semmi.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke éles hangvételű bejegyzésben bírálta a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Úszó Szövetséget a Facebookon. A bejegyzésében azt írta, szerinte nyilvánvaló bűnpártolás zajlik a Széchy Tamás-ügyben, mégsem történik semmi.
A volt sportvezető felidézte, hogy Széchy Tamás, a 2004-ben elhunyt mesteredző ügye nyilvános.
Áldozatok és tanúk is megszólaltak, akik arról számoltak be, hogy Széchy évtizedeken keresztül fizikailag bántalmazott gyerekeket, és rendszeresen, hatalmi helyzetével visszaélve szexuális visszaéléseket követett el.
Kulcsár szerint a sportért felelős államtitkár és a Magyar Úszó Szövetség elnöke sem szólal meg az ügyben, mert „inkább az ügy elkenése, a maszatolás az érdeke”. A posztban azt is kifogásolta, hogy nincs bocsánatkérés és nem látni a múlt feltárására irányuló szándékot.
„A kormány, akinek a gyermekvédelemhez való hozzáállását mutatja a bicskei pedofil bűnrészesnek adott kegyelmi ügy, most is lapít. Ugyan, nincs itt semmi látnivaló, párnapos ügy, majd lecseng úgyis!”
– írta.
Nemrég Hosszú Katinka is megszólalt az ügyben. A sokszoros olimpiai és világbajnok úszó szerint a Magyar Úszó Szövetség nem képes ellátni a fiatal sportolók védelmét szolgáló feladatait. Hosszú korábban már nyilvánosan is elmondta, hogy a pedofíliának semmilyen formában nincs helye a sportban, sem az edzői pályán, sem a vezetésben, sem a háttérben.
Szintén megszólalt az edző egyik korábbi tanítványa, a most 57 éves Füzesy Tamás is, aki nyilvánosság előtt beszélt a vele történt visszaélésekről.
Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke éles hangvételű bejegyzésben bírálta a Magyar Olimpiai Bizottságot és a Magyar Úszó Szövetséget a Facebookon. A bejegyzésében azt írta, szerinte nyilvánvaló bűnpártolás zajlik a Széchy Tamás-ügyben, mégsem történik semmi.
A volt sportvezető felidézte, hogy Széchy Tamás, a 2004-ben elhunyt mesteredző ügye nyilvános.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felvételi: alaposan összezavarhatta a diákokat az állami helyek körül kialakult számháború, és a pontszámítás sem ment simán
Januárban még az állami férőhelyek radikális csökkenéséről szóltak a hírek, szerda este Hankó Balázs miniszter már a tavalyinál több állami ösztöndíjasról és az elmúlt 15 év legsikeresebb felvételijéről beszélt. Közben sok felvételiző a pontszámításra panaszkodik.
Hankó Balázs szerint „az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije” volt az idei, majdnem 96 ezer diákot vettek fel, és tízből nyolcan államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A kultúráért és innovációért felelős miniszter Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján arról beszélt, hogy
a tavalyihoz képest mintegy 2500-zal több állami ösztöndíjast vettek fel idén.
Pedig januárban az Oktatási Hivatal adatai alapján még arról szóltak a hírek, hogy idén 32 egyetemen csökkentették a keretszámokat. Például a Debreceni Egyetemen 800 fővel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen pedig 629-cel. A legnagyobb vesztesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem tűnt.
A bölcsészettudományi, társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a jogi képzésektől vették el a legtöbb állami férőhelyet. Az informatika és a pedagógusképzés területén viszont nőtt keretszám, és jól járt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, akik 10 százalékkal több állami hellyel számolhattak idén.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkenése egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar állam – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.
Péter László fizikai kémikus, az MTA doktora a Qubit-nak akkor arról beszélt, a felsőoktatásért felelős kormányzati emberekkel már a tényekben sem értenek egyet. „A magyar középiskolás diákok számára jó néhány éve már elérhető lehetőség a külföldi felsőfokú képzés. Azt látjuk, hogy minél magasabbra rangsorolt középiskolába jár egy diák, annál nagyobb az esély, hogy külföldön kezdje meg a felsőfokú tanulmányait. Hiszen ha már fizetni kell, akkor inkább a külföldre megy, ahol nincs például röghöz kötés. Minőségi felsőoktatást viszont nehéz úgy csinálni, hogy egyre kevésbé van meg hozzá a hazai diákbázis" - fogalmazott. Szerinte „ami most történik, jól láthatóan illeszkedik a kormány értelmiségellenes intézkedéseihez."
A Felvi.hu januári adatai alapján az Akadémiai Dolgozók Fóruma is úgy számolt, hogy a férőhelycsökkentése legnagyobb vesztese a Corvinus lehet, ahol 48 százalékos a csökkentés, valamint az ELTE, ahol 19 százalék.
A Corvinus azonban jelezte, hogy a 2020-as modellváltás miatt náluk már nem állami forrásból finanszírozzák a térítésmentes helyeket, hanem az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramon keresztül. Azt írták, ennek eredményeképp a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatók pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat.
Az ELTE-n más a helyzet, hiszen ott nem volt modellváltás, mégis 19 százalékos csökkentést terveztek. Gazdasági képzésterületen például kevesebb mint a felére, 1100 főre esett volna az állami helyekre felvehetők száma a tavalyi 2283 főről, míg a bölcsészképzéseken 2489 főre csökkent 3021 főről.
Ezzel kapcsolatban Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Infórádióban korábban arról beszélt, hogy a januárban meghatározott szám minden esetben csak egy terv, akkor határozzák meg a végleges keretszámokat, amikor már látják a jelentkezők eredményeit. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a kereszám-terveket egyeztették az egyetemekkel, és az az ELTÉ-n is a tavalyi felvettek, illetve az érdeklődők, a trendek alapján hatátozták meg a számokat.
Ha így volt, akkor alaposan elszámította magát a minisztérium, ugyanis idén is az ELTE volt a diákok körében legnépszerűbb felsőoktatási intézmény.
A keretszámok ennek megfelelően valóban módosulhattak, ugyanis az Eduline szerint az ELTE friss közleménye már arról számol be, hogy idén rekordszámú, több mint 12 és félezer diák kezdheti meg náluk a tanulmányait, akiknek 82%-a állami ösztöndíjasként kerül be. Ez 10.268 államilag finanszírozott helyre felvett diákot jelent. Ugyanakkor tavaly 10.820-an tanulhattak az ELTÉ-n, tehát
több mint félezer hallgatóval így is csökkent az állami finanszírozással oda felvehetők száma. Ez ugyan nem 19%-os csökkenés, de 5%-kal így is kevesebb helyet jelent.
És ez a tendencia már évek óta tart, Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagja a Telexnek azt mondta, két év alatt 30 százalékkal csökkentették ott az államilag finanszírozott helyek számát.
Az, hogy ilyen mértékben változik menet közben az államilag finanszírozott helyek várható száma, könnyen megzavarhatja a diákokat, sokan lehetnek olyanok, akik a radikális férőhelycsökkentés hírére inkább más egyetemre adták be a jelentkezésüket, attól tartva, hogy nekik nem jut majd ösztöndíjas hely.
Talán az is volt a kormány egyik célja, hogy az által preferált képzések és egyetemek felé terelje a felvételizőket. Ugyanis továbbra is azokra a területekre koncentrálnak, amelyek szerintük „gazdasági-társadalmi szempontból kiemelten fontosak”. Hankó Balázs miniszter Veszprémben arról beszélt, tízből hatan kifejezetten ilyen területeken kezdik meg a tanulmányaikat. Mérnök-informatika területre csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel, ezt követi, kicsivel 20 ezer alatti létszámmal a gazdaságtudományi terület, majd a pedagógusok és az orvos-egészségtudományok.
Ami a ponthatárokat illeti, az idei év meglepetését a Dunaújvárosi Egyetem jelentette, ahová gazdálkodási és menedzsment szakra állami ösztöndíjasként, levelezőre csak a maximális, 500 ponttal lehetett bekerülni.
Magasak voltak a pontok az ELTÉ-n is, az osztatlan, állami ösztöndíjas nappali tagozatos jogász szakhoz 479 pont kellett, míg pszichológia alapszakon 457 pontot vártak el.
A Corvinus a tavalyihot képest többnyira stagnáltak a ponthatárok, de az angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás képzésére állami ösztöndíjasként, nappali tagozatra így is minimum 478 ponttal lehetett bekerülni.
A Semmelweisen egyetemen tavalyi csökkenés után idén néhány ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat. Az osztatlan általános orvosi képzés állami ösztöndíjas helyére a tavalyinál 3 ponttal több, 427 pont kellett.
A BME-n jelentősen emelkedett a ponthatár az építészmérnöki szakon, ahol a tavalyi 398 pont után idén már 424 pont kellett ahhoz, hogy valaki bejusson az államilag finanszírozott nappali képzésre.
Az Eduline szerint a pontszámítás sem ment zökkenőmentesen.
Nem reprezentatív felmérésük szerint a felvételizők mintegy negyedénél jelentkezett valamilyen hiba.
Volt, akinél hiányosnak jelölték a középiskolai bizonyítványt, pedig feltöltötték, másnál az érettségi átlagot nem számították be valamilyen adminisztratív hiba miatt, és az oktatási portál szerint olyanra is akadt példa, hogy egyes technikumból egyetemre jelentkezők esetében a szakmai vizsgát nem emelt szintű érettségiként vették figyelembe. Ha valaki hibás számítást tapasztal, az Oktatási Hivatalhoz fordulhat.
Hankó Balázs szerint „az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije” volt az idei, majdnem 96 ezer diákot vettek fel, és tízből nyolcan államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A kultúráért és innovációért felelős miniszter Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján arról beszélt, hogy
a tavalyihoz képest mintegy 2500-zal több állami ösztöndíjast vettek fel idén.
Pedig januárban az Oktatási Hivatal adatai alapján még arról szóltak a hírek, hogy idén 32 egyetemen csökkentették a keretszámokat. Például a Debreceni Egyetemen 800 fővel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen pedig 629-cel. A legnagyobb vesztesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem tűnt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elárasztották a netet a Magyar Pétert és Zelenszkijt összemosó hirdetések, egyetlen hónap alatt legalább 125 milliót költött online hirdetésekre egy rejtélyes kft.
Az RTL-nek nyilatkozó kampányszakértő szerint a kormány régóta kiszervezi a provokatívabb kampányokat. így nem kell felelősséget vállalni az ott elhangzottak miatt.
Minden második óriásplakáton Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij látható a Budaörsi úton. A két tojás kampányt a Nemzeti Ellenállás Mozgalom indította. A mozgalom mögött egy cég áll, az Ellenállás Mozgalom Non-profit Kft., amelyet tavaly novemberben jegyezték be, tulajdonosa pedig Apáti Bence, a Megafon influenszere.
A cég legújabb videóját, amit mesterséges intelligencia készített, az állami tévé híradója is leadta, mintha egy riport lenne. De aki nem nézi ezt a csatornát, az is találkozhatott vele.
Apáti cége ugyanis a Google-ön 61 és fél, a Metán – azaz a Fecabookon és az Instagramon – 63 és fél, vagyis összesen 125 millió forintot költött hirdetésre az elmúlt egy hónapban.
Az RTL Híradó kereste Apáti Bencét, aki telefonon azt mondta, szabadságon van, ezért a Kft. ügyeiben a szintén Megafonos Szűcs Gábor tud nyilatkozni. A Megafonnál visszahívást ígértek, de ez azóta sem történt meg. A Nemzeti Ellenállás Mozgalom Kft. székhelye egyébként megegyezik annak az ügyvédi irodának a székhelyével, amelyik Orbán Viktort képviselte több sajtóperben is.
A miniszterelnök politikai igazgatója a Tusványosi Szabadegyetemen elismerte az RTL-nek, hogy ismeri Apáti Bence szervezetét, de nem tud arról, hogy Apáti Bence kap-e kormányzati pénzt a cég működtetésére.
„Hát, ők egy olyan civil szervezet, akik az én meglátásom szerint támogatják a kormány elképzeléseit”
– mondta, majd hozzátette: szerinte a cég szabadon, a saját logikája szerint működik. Orbán Balázs azt is elmondta, hogy személyesen nem tudott a mozgalom indulásáról, de ismeri a szereplőket. „Magyarország egy kicsi ország, Budapest egy kicsi város, úgyhogy sok mindenről tudok” – fogalmazott.
Az RTL-nek nyilatkozó kampányszakértő szerint a kormány régóta kiszervezi a provokatívabb kampányokat.
„Nem köthetőek konkrétan a kormányhoz. Így felelősséget nem kell vállalniuk érte, ugyanakkor a céljaik megvalósításában mégis segíti őket. Tehát ez egy külső csatolt része a kormánynak úgymond. Ez egész biztos, hogy az ő közreműködésükkel valósult meg, nincsenek ilyen véletlenek a politikában” – mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont politológusa.
A Political Capital friss gyűjtése szerint idén eddig már több mint másfél milliárdot költöttek Magyarországon politikai hirdetésekre csak a Facebookon és az Instagramon.
A pénz 82 százalékát a kormány vagy az ahhoz köthető politikai és civil szervezetek fizették. A maradék 18 százalékon osztozik az összes ellenzéki párt, civil szervezet és médium.
„Ezek a propagandisták, a Megafon propagandistái, meg a CÖF és hasonlók ezek mind a mi pénzünkből a kormányzaton és alapítványokon keresztül kapják a forrásaikat. Ez önmagában szerintem hűtlen kezelés meg költségvetési pénzekkel való visszaélés” – mondta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
Minden második óriásplakáton Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij látható a Budaörsi úton. A két tojás kampányt a Nemzeti Ellenállás Mozgalom indította. A mozgalom mögött egy cég áll, az Ellenállás Mozgalom Non-profit Kft., amelyet tavaly novemberben jegyezték be, tulajdonosa pedig Apáti Bence, a Megafon influenszere.
A cég legújabb videóját, amit mesterséges intelligencia készített, az állami tévé híradója is leadta, mintha egy riport lenne. De aki nem nézi ezt a csatornát, az is találkozhatott vele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
