Felvételi: alaposan összezavarhatta a diákokat az állami helyek körül kialakult számháború, és a pontszámítás sem ment simán
Hankó Balázs szerint „az elmúlt másfél évtized legsikeresebb felvételije” volt az idei, majdnem 96 ezer diákot vettek fel, és tízből nyolcan államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg a tanulmányaikat. A kultúráért és innovációért felelős miniszter Veszprémben, a Pannon Egyetem Pont Ott Partiján arról beszélt, hogy
Pedig januárban az Oktatási Hivatal adatai alapján még arról szóltak a hírek, hogy idén 32 egyetemen csökkentették a keretszámokat. Például a Debreceni Egyetemen 800 fővel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen pedig 629-cel. A legnagyobb vesztesnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem tűnt.
A bölcsészettudományi, társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a jogi képzésektől vették el a legtöbb állami férőhelyet. Az informatika és a pedagógusképzés területén viszont nőtt keretszám, és jól járt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, akik 10 százalékkal több állami hellyel számolhattak idén.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkenése egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar állam – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.
Péter László fizikai kémikus, az MTA doktora a Qubit-nak akkor arról beszélt, a felsőoktatásért felelős kormányzati emberekkel már a tényekben sem értenek egyet. „A magyar középiskolás diákok számára jó néhány éve már elérhető lehetőség a külföldi felsőfokú képzés. Azt látjuk, hogy minél magasabbra rangsorolt középiskolába jár egy diák, annál nagyobb az esély, hogy külföldön kezdje meg a felsőfokú tanulmányait. Hiszen ha már fizetni kell, akkor inkább a külföldre megy, ahol nincs például röghöz kötés. Minőségi felsőoktatást viszont nehéz úgy csinálni, hogy egyre kevésbé van meg hozzá a hazai diákbázis" - fogalmazott. Szerinte „ami most történik, jól láthatóan illeszkedik a kormány értelmiségellenes intézkedéseihez."
A Corvinus azonban jelezte, hogy a 2020-as modellváltás miatt náluk már nem állami forrásból finanszírozzák a térítésmentes helyeket, hanem az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramon keresztül. Azt írták, ennek eredményeképp a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatók pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat.
Az ELTE-n más a helyzet, hiszen ott nem volt modellváltás, mégis 19 százalékos csökkentést terveztek. Gazdasági képzésterületen például kevesebb mint a felére, 1100 főre esett volna az állami helyekre felvehetők száma a tavalyi 2283 főről, míg a bölcsészképzéseken 2489 főre csökkent 3021 főről.
Ezzel kapcsolatban Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Infórádióban korábban arról beszélt, hogy a januárban meghatározott szám minden esetben csak egy terv, akkor határozzák meg a végleges keretszámokat, amikor már látják a jelentkezők eredményeit. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a kereszám-terveket egyeztették az egyetemekkel, és az az ELTÉ-n is a tavalyi felvettek, illetve az érdeklődők, a trendek alapján hatátozták meg a számokat.
A keretszámok ennek megfelelően valóban módosulhattak, ugyanis az Eduline szerint az ELTE friss közleménye már arról számol be, hogy idén rekordszámú, több mint 12 és félezer diák kezdheti meg náluk a tanulmányait, akiknek 82%-a állami ösztöndíjasként kerül be. Ez 10.268 államilag finanszírozott helyre felvett diákot jelent. Ugyanakkor tavaly 10.820-an tanulhattak az ELTÉ-n, tehát
És ez a tendencia már évek óta tart, Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagja a Telexnek azt mondta, két év alatt 30 százalékkal csökkentették ott az államilag finanszírozott helyek számát.
Az, hogy ilyen mértékben változik menet közben az államilag finanszírozott helyek várható száma, könnyen megzavarhatja a diákokat, sokan lehetnek olyanok, akik a radikális férőhelycsökkentés hírére inkább más egyetemre adták be a jelentkezésüket, attól tartva, hogy nekik nem jut majd ösztöndíjas hely.
Talán az is volt a kormány egyik célja, hogy az által preferált képzések és egyetemek felé terelje a felvételizőket. Ugyanis továbbra is azokra a területekre koncentrálnak, amelyek szerintük „gazdasági-társadalmi szempontból kiemelten fontosak”. Hankó Balázs miniszter Veszprémben arról beszélt, tízből hatan kifejezetten ilyen területeken kezdik meg a tanulmányaikat. Mérnök-informatika területre csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel, ezt követi, kicsivel 20 ezer alatti létszámmal a gazdaságtudományi terület, majd a pedagógusok és az orvos-egészségtudományok.
Ami a ponthatárokat illeti, az idei év meglepetését a Dunaújvárosi Egyetem jelentette, ahová gazdálkodási és menedzsment szakra állami ösztöndíjasként, levelezőre csak a maximális, 500 ponttal lehetett bekerülni.
A Corvinuson a tavalyihoz képest többnyire stagnáltak a ponthatárok, de az angol nyelvű, nemzetközi gazdálkodás képzésére állami ösztöndíjasként, nappali tagozatra így is minimum 478 ponttal lehetett bekerülni.
A Semmelweisen egyetemen tavalyi csökkenés után idén néhány ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat. Az osztatlan általános orvosi képzés állami ösztöndíjas helyére a tavalyinál 3 ponttal több, 427 pont kellett.
A BME-n jelentősen emelkedett a ponthatár az építészmérnöki szakon, ahol a tavalyi 398 pont után idén már 424 pont kellett ahhoz, hogy valaki bejusson az államilag finanszírozott nappali képzésre.
Az Eduline szerint a pontszámítás sem ment zökkenőmentesen.
Volt, akinél hiányosnak jelölték a középiskolai bizonyítványt, pedig feltöltötték, másnál az érettségi átlagot nem számították be valamilyen adminisztratív hiba miatt, és az oktatási portál szerint olyanra is akadt példa, hogy egyes technikumból egyetemre jelentkezők esetében a szakmai vizsgát nem emelt szintű érettségiként vették figyelembe. Ha valaki hibás számítást tapasztal, az Oktatási Hivatalhoz fordulhat.
