Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet, miután a miniszterelnök kritizálta Orbán Viktort
A külügyminiszter szerint egy ország vezetője sem engedheti meg magának, hogy oroszbarátsággal vádolja Magyarországot. Úgy véli, csak annyi történt, hogy az uniós liberálisok nem örülnek a grúz konzervatívok győzelmének.
A külügyminisztérium bekérette Svédország nagykövetét Ulf Kristersson svéd miniszterelnök grúziai választásokkal kapcsolatos megjegyzései miatt – jelentette be Szijjártó Péter. Kristersson a választásokat követően úgy fogalmazott: „minden jel arra utal, hogy a grúziai választásokat nem megfelelően bonyolították le”, mivel „nyílt csalás történt”, ezért az eredmény nem megbízható. A svéd kormányfő külön is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy „orosz befolyás alatt álló kormány mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a közeledést Európához”. Kristersson Orbán Viktor kijelentésére is reagált, amely szerint a grúz választások „szabadak és demokratikusak” voltak: szerinte Orbán „talán inkább Oroszország nevében” beszél, de nem az európai országokéban és nem is Svédországéban.
Szijjártó Péter a szerdai kormányülés szünetében reagált a svéd kormányfő kijelentéseire:
„Ez olyan állítás, amelyet a lehető leghatározottabban ki kell kérni magunknak, s a leghatározottabban vissza kell utasítani. Senkitől nem viseljük el, nem nézzük és nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezze, hogy mi a saját érdekünket, a magyar nemzeti érdeket, a magyar álláspontot képviseljük.”
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy „a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni, hogy nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, és bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg, ezúttal ismételten több mint 50 százalékos támogatással.”
Szijjártó közölte, hogy a kormány világossá kívánta tenni álláspontját, ezért előző nap délután bekérették Svédország magyarországi nagykövetét, és felhívták a figyelmét arra, hogy a svéd vezetők a jövőben tartózkodjanak az ehhez hasonló kijelentésektől.
Orbán Viktor annak ellenére látogatott szinte azonnal Georgiába (Grúziába), hogy a Grúz Álom nevű, erősen oroszbarát-gyanús párt vitatható eredménnyel nyerte a vasárnapi választást. Az eredmény még nem végleges, mivel a grúz ügyészség is vizsgálatot indított feltételezett választási családok miatt.
A külügyminisztérium bekérette Svédország nagykövetét Ulf Kristersson svéd miniszterelnök grúziai választásokkal kapcsolatos megjegyzései miatt – jelentette be Szijjártó Péter. Kristersson a választásokat követően úgy fogalmazott: „minden jel arra utal, hogy a grúziai választásokat nem megfelelően bonyolították le”, mivel „nyílt csalás történt”, ezért az eredmény nem megbízható. A svéd kormányfő külön is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy „orosz befolyás alatt álló kormány mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a közeledést Európához”. Kristersson Orbán Viktor kijelentésére is reagált, amely szerint a grúz választások „szabadak és demokratikusak” voltak: szerinte Orbán „talán inkább Oroszország nevében” beszél, de nem az európai országokéban és nem is Svédországéban.
Szijjártó Péter a szerdai kormányülés szünetében reagált a svéd kormányfő kijelentéseire:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.
A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.
A támadás különösen a Solomjanszkij, a Sevcsenkivszkij és a Darnyickij kerületeket érintette. A hatósági jelentések szerint törmelék csapódott egy 14 emeletes házba a Sevcsenkivszkij kerületben, ahol a harmadik és negyedik szinten tűz keletkezett, amit a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk. Egy 25 emeletes solomjanszki lakóház homlokzata az alsó szinteken leomlott, az udvaron parkoló több autó megrongálódott, egy 17 emeletes épület tetejét pedig szintén találat érte. A holttestet egy tűzben megrongálódott lakóház romjai közül emelték ki. Az állami katasztrófavédelem közlése szerint a mentők legalább négy embert mentettek ki az égő épületekből, köztük egy gyermeket és egy mozgásában korlátozott személyt. A kombinált csapás idején a főváros nyugati részén áramszünet volt, a szolgáltatók megkezdték a helyreállítást.
„Ez lakóövezeti infrastruktúra – toronyházak és otthonok. Vannak sérültek” – mondta az Ukrainska Pravda szerint Tümür Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
„Az egyiküket kórházba vitték. A többieket a helyszínen látták el” – nyilatkozta Vitalij Klicsko a Reutersnek.
A mostani csapás négy napon belül a második volt a főváros ellen. November 25-én, kedden nagy erejű kombinált támadás érte Kijevet, akkor 7 halottról és 21 sérültről számoltak be a hatóságok, a támadás akkor is komoly károkat okozott az energia-infrastruktúrában.
Mindeközben a Kreml pénteken közölte, hogy megkapta az Egyesült Államok és Ukrajna által finomított békevázlatot, és jövő héten Moszkvában megtárgyalja az elképzeléseket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a részleteket átadták, Vlagyimir Putyin korábban pedig úgy fogalmazott, a javaslat „kiindulási alap” lehet, de ha nem fogadható el, Oroszország folytatja a hadműveleteket.
Szombat hajnalban ismét robbanások hallatszottak Kijevben, miközben orosz drónok és rakéták csapódtak be a főváros több lakóövezetébe.
A helyi hatóságok legfrissebb összesítése szerint egy ember meghalt, legalább tizenegyen megsérültek, köztük egy gyermek.
A becsapódások és a lehulló roncsok több helyen okoztak tüzeket lakóépületekben. A hatóságok szerint legalább hat különböző helyszínen keletkezett kár többlakásos házakban és egyéb lakóingatlanokban. Hajnal után nem sokkal újabb légiriadót rendeltek el a fővárosban, a mentés és a romeltakarítás ezzel párhuzamosan zajlott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült november 24. és 26. között – írja a Telex.
A Nézőpont úgy értelmezi az eredményeket, hogy a kormányoldal megkezdte „győzelmi terve” végrehajtását,
aminek keretében meghirdette az Otthon Start-programot, a 14. havi nyugdíjat, a vállalkozói terheket csökkentő csomagot, valamint fegyverpénzt fizetett és elengedte a háromgyermekes anyák jövedelemadóját. Az intézet szerint ezek, valamint a Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal való találkozók hírei is kedvezően hatottak a kormány megítélésére.
Ezzel szemben úgy látják, a Tisza Párt nem tudott a napirendet meghatározó témával előállni, és a támogatottságuk plafonba ütközött: a nyár eleji 39 és a nyár végi 38 százalék után most 40 százalékon áll. A Nézőpont augusztusi mérésében a biztos szavazóknál még 46-38 arányú Fidesz-előnyt mértek.
Ezzel a képpel éles ellentétben állnak más kutatóintézetek friss adatai. A Medián szerdán közzétett felmérése szerint 50 százalékon áll a Tisza Párt, és 40 százalékon a Fidesz.
Ugyanakkor a kutató a Tisza népszerűségének enyhe csökkenését mérte szeptember elejéhez képest. Néhány nappal korábban a Publicus is a Tisza Párt előnyét mutatta ki a Fidesszel szemben a biztos szavazó pártválasztóknál, 48-39 arányban. Szerintük az előző hónaphoz képest mind a választani tudók, mind a biztos szavazást ígérők csoportjában erősödött a Tisza Párt támogatottsága.
Lényegében két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó képet festenek a legfrissebb közvélemény-kutatások a pártok támogatottságáról.
A kormányközeli Nézőpont Intézet szombaton közölt adatai szerint ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Fidesz a szavazatok 47 százalékát szerezné meg a biztos szavazók körében, míg a Tisza Párt 40 százalékot érne el.
A Mi Hazánk Mozgalom 7, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Demokratikus Koalíció pedig 3-3 százalékot kapna. A teljes népesség körében a Fidesz 42, a Tisza Párt pedig 33 százalékos támogatottsággal bír a Nézőpont szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán-Magyar párharc: szombaton Nyíregyházán folytatódik a „közös” országjárás
Délelőtt a Fidesz zárt térben gyűlésezik, délután a Tisza Párt a Búza téren. A miniszterelnök frissen érkezik a moszkvai tárgyalásról, ellenfele pedig a nyílt utcán várja.
Két színpad, egy város, egy nap: Nyíregyházán folytatódik az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.
Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz tartja a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését” Rákay Philip és Szabó Zsófi vezetésével, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal, délután kettőtől pedig Magyar Péter lép színpadra a Búza téren.
Magyar Péter tudatosan rászervezi a saját megmozdulásait Orbán Viktor októberben meghirdetett országjárására, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”
– írta a Telex. Két hete Győrben Orbán Viktor zárt körben, a sajtótól elzárva beszélt, míg Magyar a nyílt utcán állt ki az emberek elé.
A miniszterelnök győri fellépése mégis feszültté vált, miután Váczi Gergő, a TV2 műsorvezetője több váratlanul kritikus kérdést is nekiszegezett. Rákérdezett például, hogy a kivetített „aki békét akar, velünk tart” felirat azt jelenti-e, hogy aki nem a kormánypártokkal van, az nem akar békét, illetve hogy „nincs az az érzése, hogy a béke szó kisajátításra került?”. Amikor pedig a Donald Trumppal kötött szankciómentesség időtartamáról kérdezték, a miniszterelnök annyit felelt: „Nem mindegy?”. Orbán Viktor egy ponton meg is elégelte a helyzetet, és félbeszakította a párbeszédet:
„abban maradtunk, hogy majd egy élő és izgalmas, oda-vissza válaszokból álló beszélgetést próbálunk összehozni, de ha ilyeneket kérdez, akkor ez nem fog menni,
mert egy-két dolgot mélyebben is meg kell világítanom”.
Győrben a miniszterelnök ugyanakkor meglepően békülékeny hangot is megütött az ellenzékkel szemben. Azt mondta, szerinte a baloldalon is biztosan sokan vannak, akikkel a béke ügyében nincs vitájuk. „Az lenne jó, ha ők is velünk tartanának. Nem a Fidesszel, hanem mondjuk a magyarokkal vagy a békeszerető magyarokkal” – fogalmazott. A nyíregyházi eseményre Orbán Viktor egy gyors pénteki moszkvai kitérő után érkezik, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az energiaellátásról.
A DPK helyszínválasztásait Nagy János, a miniszterelnök titkára és a körök koordinátora korábban azzal indokolta, hogy „ezeken a helyeken számos és sokfajta digitális polgári kör található. Ráadásul ezeken a településeken vannak olyan modern, multifunkcionális csarnokok, amelyekben egy-egy ilyen eseményt meg tudunk rendezni”.
A Tisza Párt eközben a nyílt utcai jelenlétre épít, eseményüknek pedig különös apropót ad, hogy péntek este bemutatták a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.
A teljes lista azonban még nem állt össze: a két nyíregyházi központú választókerület egyikében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-esben családi és egészségügyi okok miatt néhány héttel elhalasztották a jelöltállítást.
Nyíregyháza politikailag is fontos helyszín: a tavalyi európai parlamenti választáson a Tisza Pártra többen szavaztak a városban, mint a Fideszre, 38,94 százalékot kaptak a kormánypárt 37,28 százalékával szemben.
Az előző országgyűlési választáson az 1-es választókerületben a fideszes Szabó Tünde mindössze 1400 szavazattal kapott többet az összellenzéki jelöltnél.
A párhuzamos Fidesz-Tisza események sora decemberben is folytatódik: a DPK december 6-án Kecskemétre, 13-án Mohácsra, 20-án pedig Szegedre látogat, és ahogy eddig, a Tisza Párt is követi őket.
Két színpad, egy város, egy nap: Nyíregyházán folytatódik az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.
Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz tartja a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését” Rákay Philip és Szabó Zsófi vezetésével, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólal, délután kettőtől pedig Magyar Péter lép színpadra a Búza téren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva üzenet a védelmi miniszertől: Öljétek meg mindet! – Kiszivárgott Pete Hegseth parancsa
A Washington Post szerint az amerikai hadsereg narkoterroristákra csapott le a Karib-térségben. A Fehér Ház szerint a második csapás csak a roncs elsüllyesztésére szolgált.
„Öljétek meg mindet!” – a Washington Post szerint lényegében ez a parancs hangzott el Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nevében egy feltételezett drogfutárhajó elleni támadásnál.
A lap szerint az eset még szeptemberben történt Trinidad partjainál, és ez volt az első olyan rajtaütés, amelyek azóta gyakorivá váltak a térségben.
A támadást a tengerészgyalogság elitcsapata, a SEAL Team 6 hajtotta végre a Különleges Műveleti Parancsnokság irányításával.
A parancsnokok videón követték, ahogy a hajót rakétákkal eltalálják, majd az égő roncsoknál két túlélő kapaszkodik a vízben. A források szerint ekkor érkezett a parancs egy második csapásra, amely végzett velük is.
A támadást irányító admirális azzal indokolta a lépést, hogy a túlélők továbbra is veszélyt jelentenek, mert segítséget hívhatnak, hogy kimentsék a drogszállítmányt.
A Pentagon vezető szóvivője szerint „ez az egész narratíva teljes mértékben hamis”.
A Fehér Ház később arról tájékoztatott, hogy a második csapás a hajó elsüllyesztésére és a vízi útvonal kockázatmentesítésére szolgált, arról azonban hallgattak, hogy a támadásnak voltak túlélői. Maga Hegseth miniszter a közösségi médiában „halálos, kinetikus csapásoknak” nevezte a bevetéseket, és egy másik bejegyzésben hozzátette: „Még csak most kezdtük el ölni a narkoterroristákat.”
Az eljárás éles kritikát váltott ki jogi szakértőkből és politikusokból. Todd Huntley, a Georgetown Law nemzetbiztonsági jogi programjának igazgatója szerint a túlélők megölése „gyilkosságnak minősül”, ha nincs fegyveres konfliktus. Hozzátette, egy ilyen parancs „lényegében azt jelentené, hogy nem adnak kegyelmet, ami háborús bűncselekmény lenne”. Seth Moulton demokrata képviselő, egykori tengerészgyalogos szerint „az az ötlet, hogy egy kis hajó roncsa a hatalmas óceánon veszélyt jelent a tengeri forgalomra, nyilvánvalóan abszurd, a túlélők megölése pedig kirívóan illegális.”
Az ügyben a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottságának republikánus és demokrata vezetői is kétpárti vizsgálatot helyeztek kilátásba. A botrány nemzetközi visszhangot is keltett: Trinidad és Tobago sajtója több cikkben firtatta, hogy az áldozatok valóban csempészek voltak-e, miközben az Airwars nevű, fegyveres konfliktusokat megfigyelő szervezet gyűjti az incidensekről szóló jelentéseket. A Trump-kormányzat azzal érvel, hogy a drogkartelleket „kijelölt terrorista szervezetként” kezeli, és az Egyesült Államok „nem nemzetközi fegyveres konfliktusban” áll velük, ami szerintük jogalapot teremt a katonai csapásokra.
„Öljétek meg mindet!” – a Washington Post szerint lényegében ez a parancs hangzott el Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nevében egy feltételezett drogfutárhajó elleni támadásnál.
A lap szerint az eset még szeptemberben történt Trinidad partjainál, és ez volt az első olyan rajtaütés, amelyek azóta gyakorivá váltak a térségben.
A támadást a tengerészgyalogság elitcsapata, a SEAL Team 6 hajtotta végre a Különleges Műveleti Parancsnokság irányításával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
