News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Szerbiában közzétették, melyik oltás után mennyien fertőződtek meg a delta variánssal

Finoman szólva nem a Sinopharmmal oltottak jártak jól a szomszédos ország kutatása szerint.
Fotó: Johaehn/Pixabay - szmo.hu
2021. szeptember 29.


Link másolása

hirdetés

Egy, a koronavírus delta törzséről készült friss szerbiai kutatás két tényt erősített meg. Először is azt, hogy az oltottak is megbetegszenek. Azonban, ahogyan ezt a kutatási eredményekben kifejtik, az oltottak és oltatlanok között óriási a különbség a kórházba és az intenzív osztályra kerülők számát illetően – számol be a szerb Blic alapján a Szabad Magyar Szó.

A 145 ezer megfigyelt eset messze meghaladja a reprezentativitás mércéjét, így az eredmények mérvadónak tekinthetők, Szerbia egészére vonatkozóan. A delta törzzsel fertőződött esetek vizsgálata június 1-jén kezdődött, addigra a 145 ezres mintából mintegy 25 ezren már átestek a betegségen, a fennmaradó 120 ezer emberből pedig körülbelül 75 ezren már felvették a védőoltást (65.639-en ezren két dózist, 9381-en pedig egy dózist), azaz 45 ezer oltatlan személy volt a mintában.

A kutatás során megállapították, hogy a vizsgált időszakban az újonnan fertőzöttek 33,2 százaléka volt oltott, míg 66,8 százalékuk nem vett fel védőoltást.

Arra is lett válasz, mennyien fertőződtek meg az egyes oltások után:

  • a Pfizert felvevők az összes oltottból megfertőződöttek 6,8 százalékát teszik ki,
  • az AstraZenecát kapók a 8,3 százalékát,
  • a Szputnyik V-vel oltottak a 13,6 százalékát,
  • a Sinopharm oltását kapók pedig a 71,4 százalékát

A kutatás legdrasztikusabb eredményeit kétségkívül a kórházba kerülő betegek száma szemlélteti, ugyanis míg az oltatlan és koronavírussal megfertőződött betegek 75,2 százaléka került kórházi kezelésre, addig az oltottaknál ez az arány 24,8 százalék volt.

Még szembetűnőbb az arány az intenzív osztályra és lélegeztetőgépre kerülők esetében, hiszen 2 oltott személyre 33 oltatlan jut ezek vonatkozásában.

Az oltott és kórházba került páciensek között az AstraZenecát felvevők aránya a legalacsonyabb.

hirdetés

A Kagujevaci Egészségügyi Központ kutatását a helyi orvostudományi kar professzora, Dr. Dejan Baskić vezeti, aki a Blicnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a védőoltás vitathatatlanul véd a súlyos klinikai kép kialakulásától.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere
A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni. Azonban már az első nap sem sikerült zökkenőmentesen.

Link másolása

hirdetés

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni,

ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

hirdetés
A népszámlálás zöld számát felhívva ugyanis egy robothang egyből arról tájékoztatta a telefonálókat, hogy a nagy érdeklődés miatt a népszámlálás online rendszere összeomlott.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet utolérte a spórolás: télre bezárnak a kollégiumok és az uszoda, az épületben nem lehet 18 foknál melegebb
Még a saját eszközöket sem lehet az intézmény hálózatról tölteni egy szombaton közzétett rektori utasítás szerint.

Link másolása

hirdetés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is utolérte a sporolás: télre bezárják a kollégiumokat, az uszodát, az épületekben nem lehet több 18 foknál és nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni - ez derül ki az intézmény Hallgatói Önkormányzata által szombaton közzétett rektori utasításból. A bejegyzés szerint a 35/2022. számú rektori utasítás

„nagy változásokat hoz el az egyetemi életben”.

A bejegyzés szerint december 17. és február 11. között a Diószegi Úti Kollégium és a ZMLEC kivételével bezárnak a kollégiumok. December 19. és január 9. között a Szárnyépületet kivételével minden épület bezár. December 19. és 2023. január 31. között bezár az uszoda is.

Az egyetemi épületekben – kivéve a Ludovika Aréna uszodai létesítményét és az egészségügyi ellátást biztosító helyiségeket –, így

a kollégiumokban is csak 18 fokra lehet felfűteni a helyiségeket.

A bejegyzésben megosztott rektori utasításból az is kiderül még többek között, hogy

  • nemcsak az uszoda zár be december második felétől, hanem a vívóterem és a lövészklub is,
  • az egyetemi épületek díszkivilágítását este 9 órakor lekapcsolják,
  • a kézszárítók és a világítótestek felét le kell kapcsolni,
  • nem lehet többé „a saját használatú eszközöket” az egyetemi hálózatról tölteni,
  • és havi 40 ezer forintban korlátozzák a személyi használatra is adott céges kocsik tankolását.

    Az oktatási kérdésekben is születtek rendelkezések. Így ahol azt a tantervek lehetővé teszik, preferálni kell a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban (a továbbiakban: TVSZ) meghatározottak szerinti jegymegajánlást és az évközi értékelést. A vizsgaidőszakban a TVSZ szerinti távolléti vizsgáztatás rendelkezéseit kell alkalmazni,

    hirdetés
    a tavaszi félév pedig szükség szerint távolléti oktatásban indul majd.

    „Ezek a szabályok számos kérdést vetnek fel, amelyeket összegyűjtve a HÖK egyeztetéseket kezdeményez az Egyetem vezetésével, hogy a lehető leggyorsabban egyértelműsítsük a tanulmányi kötelezettségeket” - írta a bejegyzésben a Hallgatói Önkormányzat.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • hirdetés
    HÍREK
    Kiderült, melyik postahivatalok zárnak be Budapesten, a soroksári fiókot petícióval mentené meg a polgármester
    35 alacsonyforgalmú postahivatalt fognak bezárni. Bese Ferenc azonban nem tartja elfogadhatónak az újtelepi fiók megszűnését.

    Link másolása

    hirdetés

    Kiderült, melyek lesznek azok a budapesti postahivatalok, amelyeket október 8-tól bezárnak - írja a Telex.

    A Magyar Posta pénteken közölte, hogy

    35 alacsony forgalmú budapesti postát bezárnak, mert így akarnak takarékoskodni.

    Eddig azonban az nem derült, melyik postahivatalok húzzák le a végleg a rolót október 7-én este. A Telex szombaton szúrta ki, hogy az eredeti sajtóközlemény végén megjelent egy lista, amelyben felsorolták a bezárásra ítélt postákat.

    Az egyik ilyen hivatal a soroksári Újtelepen található. A kerület polgármestere, Bese Ferenc szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy tavasszal találkoztak a Magyar Posta egyik vezetőjével és lobbiztak - a lakossági igényekre való tekintettel - az újtelepi posta bővítéséért.

    Bese azt elismerte, hogy „azóta Európa és benne Magyarország helyzete nagymértékben megváltozott a háború és az annak következményeképpen fellépett energiaválság miatt”, és a posta is energiatakarékossági intézkedéseket vezet be.

    hirdetés
    „Ennek ellenére nem tartjuk elfogadhatónak az újtelepi posta bezárását, valamint elvártuk volna az intézkedést megelőző tájékoztatást”

    - írta a városvezető, aki később azt is bejelentette: petíciót indítanak az újtelepi posta bezárása ellen.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    HÍREK
    Megszűnt a szivárgás az Északi Áramlat-2 gázvezetéken
    Vagy teljesen kiürült a vezeték, vagy a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

    Link másolása

    hirdetés

    Megszűnt a szivárgás a megrongálódott Északi Áramlat-2 gázvezetéken, már nem ömlik a gáz a Balti-tengerbe - írja a Reuters.

    A vezetéket üzemeltető vállalat szóvivője, Ulrich Lissek azt mondta, hogy

    erre két lehetséges magyarázat van: vagy teljesen kiürült már a vezeték, vagy pedig a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

    A Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után hirtelen nyomáscsökkenést tapasztaltak. Dán és svéd szeizmológusok később azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél,

    a német szövetségi kormány szakértői szerint pedig "célzott támadás" okozhatta szivárgást.

    A CNN később hírszerző források alapján azt írta, hogy orosz hadihajókat figyeltek meg hétfőn ott, ahol aztán felrobbant a gázvezeték.

    A vezetékeken keletkezett négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található. Szombaton Mette Frederiksen dán kormányfő is arról beszélt, hogy nem baleset okozta a gázömlést, hanem "egy kulcsfontosságú infrastruktúra elleni szabotázs történt".

    hirdetés

    A szintén megsérült Északi Áramlat 1-ről most nem közöltek információt.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: