Száz embernek van 100 millió dollár feletti pénzügyi vagyona Magyarországon
A Boston Consulting szerint Magyarországon a személyes pénzügyi vagyon két százalékkal nőtt tavaly, ami kiugró Közép-Kelet-Európában, ahol átlagosan egy százalékkal csökkent.
Magyarországon mintegy száz embernek van 100 millió dollárt meghaladó pénzügyi vagyona, ők ezzel globálisan is az ultramagas pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyek közé tartoznak - közölte a Boston Consulting Group (BCG) stratégiai menedzsment tanácsadó cég, Global Wealth Report 2023 című jelentése alapján.
Az összefoglaló szerint 20 millió és 100 millió dollár közötti pénzügyi vagyona további 500 magyarnak volt tavaly. Mintegy 15 000 magyar állampolgárnak van 1 millió és 20 millió dollár közötti pénzügyi vagyona, és 52 700 magyar rendelkezik 250 ezer és egymillió dollár közötti vagyonnal.
A Magyarországot is magában foglaló globális felméréshez a BCG a nemzeti számlák globális rendszerén (SNA) alapuló, központi bankoktól és kereskedelmi bankoktól származó adatokat használta fel.
A jelentés szerint a globális pénzügyi vagyon 2022-ben 15 év után először csökkent, négy százalékkal 255 ezer milliárd dollárra. Ezzel szemben Magyarországon a személyes pénzügyi vagyon 2 százalékkal nőtt tavaly, ami kiugró Közép-Kelet-Európában, ahol átlagosan 1 százalékkal csökkent. A nettó személyes pénzügyi vagyon Magyarországon 2022 végére 200 milliárd dollárra emelkedett.
A pénzügyi vagyontól eltérően a más befektetési eszközökben tartott vagyon, mint az ingatlan, a tartós fogyasztási cikk, a művészeti alkotások, a nemesfémek értéke világszerte 5,5 százalékkal 261 billió dollárra nőtt 2022-ben. Magyarországon tavaly a nem pénzügyi vagyon ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt, 16 százalékkal 300 milliárd dollárra ugrott, meghaladva az elmúlt öt év 14 százalékos növekedési ütemét is.
A teljes abszolút globális vagyon 516 ezer milliárd dollárra emelkedett tavaly, ami 1 százalékos növekedés 2021-hez képest.
A közleményben Horváth Krisztián, a BCG vagyonkezelési témákért felelős partnere és társigazgatója kifejtette: kétpólusú képet mutat a pénzügyi vagyon magyarországi megoszlása. A teljes pénzügyi vagyon mintegy 47 százaléka Magyarországon a kevésbé vagyonos, 250 ezer dollárnál kevesebbet birtokló emberek kezében van, míg ez globálisan csak 32 százalék. Ugyanakkor a 100 millió dollár feletti pénzügyi vagyonnal rendelkező magyar ultragazdagok a teljes hazai pénzügyi vagyon 15 százalékával rendelkeznek, ami meghaladja a 13 százalékos világátlagot.
Magyarországon mintegy száz embernek van 100 millió dollárt meghaladó pénzügyi vagyona, ők ezzel globálisan is az ultramagas pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyek közé tartoznak - közölte a Boston Consulting Group (BCG) stratégiai menedzsment tanácsadó cég, Global Wealth Report 2023 című jelentése alapján.
Az összefoglaló szerint 20 millió és 100 millió dollár közötti pénzügyi vagyona további 500 magyarnak volt tavaly. Mintegy 15 000 magyar állampolgárnak van 1 millió és 20 millió dollár közötti pénzügyi vagyona, és 52 700 magyar rendelkezik 250 ezer és egymillió dollár közötti vagyonnal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem akarunk Magyarország lenni” – negyedmillióan vonultak utcára Prágában az Orbánnal szövetséges új cseh kormány ellen
Andrej Babis populista pártja decemberben tért vissza a hatalomba egy jobboldali-szélsőjobboldali koalíció élén. A kabinet - a kritikusok szerint magyar mintára - a közmédia finanszírozását és a civil szervezetek szabályozását is átalakítaná.
A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.
A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.
„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.
A szombaton eredetileg a budapesti CPAC Hungary-n szereplő Babis pénteken félútról fordult haza a pardubicei fegyvergyár felgyújtása miatt. A hatóságok vizsgálják, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, de az akciót egy izraeli fegyverek ellen tiltakozó csoport magára vállalta. A tűz egy dróntechnológiával is foglalkozó cég raktáránál keletkezett, a hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomoznak.
Orbán Viktor támogatását és együttérzését fejezte ki a cseh kollégájának, egyben azt is bejelentette, hogy „a csehországi terrortámadásért felelős nemzetközi csoportot terrorszervezetté nyilvánítottuk. Ha bármelyik tagja Magyarországra lép, azonnal elfogjuk.” A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy „az energetikai létesítmények után a védelmi ipari gyáraknál is meg kellett erősítenünk a védelmet.”
Babis és populista ANO pártja négy év ellenzéki időszak után decemberben tért vissza a hatalomba, egy jobboldali és szélsőjobboldali pártokból álló kormányt alkotva. Februárban már volt egy hasonló, mintegy 90 ezer fős tüntetés, akkor a résztvevők Petr Pavel köztársasági elnök mellett álltak ki, aki miniszteri jelölésekkel és a védelmi kiadásokkal kapcsolatban összetűzésbe keveredett az új kormánnyal.
A kabinet tervei között szerepel a védelmi kiadások csökkentése, a közszolgálati televízió finanszírozásának megváltoztatása, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó közzétételi szabályok szigorítása.
Az ellenzők szerint ezek a lépések sértik a közmédia függetlenségét és a civil szféra mozgásterét.
A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.
A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.
„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tíz napja egy centit sem mozdul a Balaton, a nyárra jósolt 40 centis apadás a hajózást is megbéníthatja
A siófoki vízmérce szerint a tó vízszintje 90 centiméter, ami messze elmarad az optimális 110-115 centis tavaszi értéktől. A vízhiány a turizmus mellett a tó ökológiai egyensúlyát is veszélyezteti.
A Balaton vízszintje tíz napja 90 centiméteren stagnál a siófoki vízmérce szerint, ami aggasztóan alacsony a tavaszi időszakban. A szakértők szerint a nyári hónapokban a természetes párolgás további 30–40 centimétert is csökkenthet a vízszinten, ami azt jelenti, hogy a vízállás őszre akár az 50–60 centiméteres tartományba is süllyedhet – írja az Időkép.
Ez a szint már nemcsak az ökológiai egyensúlyt veszélyezteti, hanem komoly korlátozásokat tehet szükségessé a balatoni hajózásban és a vitorlázásban is.
A mostani 90 centiméteres szint jelentősen elmarad az ilyenkor optimálisnak tartott 110–115 centiméteres tartománytól, és az elmúlt évtizedben nem fordult elő, hogy a tó vízállása ilyen alacsony lett volna tavasszal.
A Balaton vízszintje egyre szélsőségesebb ingadozásokat mutat: míg két évvel ezelőtt a magas vízállás miatt a parti sétányokat öntötte el a víz, idén több strandon már most homokpadok váltak láthatóvá.
Ez a drasztikus változás a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, amely a hidrológiai rendszerekben is egyre nagyobb kihívásokat okoz.
A vízügyi szakemberek az elmúlt években a maximális szabályozási szintet 110-ről 120 centiméterre emelték, hogy a tavaszi időszakban több vizet tudjanak visszatartani a nyári párolgási veszteségek ellensúlyozására.
Az idei 90 centiméteres kiinduló állapot azonban messze elmarad ettől a céltól, és komoly kihívást jelent a vízkészlet-gazdálkodás számára.
A jelenlegi helyzet tehát nemcsak a turizmusra, hanem a tó környezetére és élővilágára is jelentős hatással lehet, különösen akkor, ha a tavaszi csapadékmennyiség nem pótolja a hiányzó vízmennyiséget. A Balaton vízszintjének alakulása így nemcsak helyi, hanem országos szinten is figyelmet érdemel, hiszen a tó állapota hosszú távon is meghatározza a régió gazdasági és ökológiai stabilitását.
A Balaton vízszintje tíz napja 90 centiméteren stagnál a siófoki vízmérce szerint, ami aggasztóan alacsony a tavaszi időszakban. A szakértők szerint a nyári hónapokban a természetes párolgás további 30–40 centimétert is csökkenthet a vízszinten, ami azt jelenti, hogy a vízállás őszre akár az 50–60 centiméteres tartományba is süllyedhet – írja az Időkép.
Ez a szint már nemcsak az ökológiai egyensúlyt veszélyezteti, hanem komoly korlátozásokat tehet szükségessé a balatoni hajózásban és a vitorlázásban is.
A mostani 90 centiméteres szint jelentősen elmarad az ilyenkor optimálisnak tartott 110–115 centiméteres tartománytól, és az elmúlt évtizedben nem fordult elő, hogy a tó vízállása ilyen alacsony lett volna tavasszal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márki-Zay Péter szombat este a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, hogy „fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz szimpatizáns”.
A politikus a posztban köszönetet mondott a rendőrségnek, „aki azonnal közbelépett, lefegyverezte és elszállították az elkövetőt.”
A polgármester azt is írta, hogy az esemény egy Alpár Györggyel, a „Hírekahogyénlátom” csatorna készítőjével közösen rendezett „Orbánbúcsúztató” volt.
Márki-Zay Péter később azt írta, fegyvernek látszó tárgy volt az illetőnél.
„Ilyet nem tervez az ember egy közéleti eseményen, és nem is szabadna, hogy az erőszakosság a mindennapjaink része legyen”– írta a politikus.
A Telex megkeresésére Márki-Zay azt mondta: arcról ismerte a szerinte közismerten fideszes férfit, többször is találkoztak már a városban.
A hírek szerint véget ért az esemény, amikor az egyik utcából feltűnt a támadó, és Márki-Zay szerint előhúzott egy pisztolynak látszó tárgyat. A politikus hozzátette: az egészet csak onnan vették észre, hogy
a rendezvényüket felügyelő civil ruhás rendőrök azonnal a falhoz szorították a férfit, akit később egyenruhások vittek el a helyszínről.
A polgármester nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy valóban fegyver volt-e az elkövetőnél, és indult-e ellene eljárás.
Márki-Zay Péter szombat este a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, hogy „fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz szimpatizáns”.
A politikus a posztban köszönetet mondott a rendőrségnek, „aki azonnal közbelépett, lefegyverezte és elszállították az elkövetőt.”
A polgármester azt is írta, hogy az esemény egy Alpár Györggyel, a „Hírekahogyénlátom” csatorna készítőjével közösen rendezett „Orbánbúcsúztató” volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A választás arról is szól, hogy Orbán háborús őrületét választják-e a magyarok, vagy a biztonságot és a kiszámíthatóságot a Tiszával
A Tisza Párt elnöke soproni fórumán bírálta Gulyás Gergely Hormuzi-szorosra vonatkozó kijelentését. Szerinte a miniszter ezzel hiteltelenítette a kormány háborúellenes kampányát.
„Tik-tak, tik-tak, tik-tak. Az idő nekünk dolgozik, és a magyar nép 22 nap múlva ítéletet mond. Kedves elvtársak, rövidesen üt az ítélet órája” – kezdte szombat esti fórumát Magyar Péter Sopronban, ahol újabb kísérletet tett a Fidesz fő kampányüzenetének átfordítására. Úgy fogalmazott, hogy
a Tisza Párt jelenti a békét és a biztonságot Orbán Viktor „háborús pszichózisával” szemben.
Magyar szerint a Békemenetnek nevezett „végemenet” óta az látszik, hogy a Fidesz már nemcsak kormányozni, hanem kampányolni sem tud, csak vergődik. Azt állította, a „Fidesz-travellel” hurcolják az országban a közmunkásokat Orbán Viktor fórumaira. „Nemcsak árad a Tisza, hanem szerte az országban ki is öntött. Itt körülbelül ötször annyi ember van, mint a vándorcirkusz mai, miskolci állomásán.”
Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor március 15-én „gyerekek mögé bújt”, és velük vitette el a piszkos munkát, amikor ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt Nemzeti Menetén. Az akciót több jel szerint a Fidesz kampányát segítő Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség munkatársai koordinálták. Magyar szerint hasonló történt Salgótarjánban és Miskolcon is, ahol a Tisza Párt helyi jelöltjének plakátja alá „Zelenszkij jelöltje” feliratot tettek ki.
„Azt javaslom nektek, hogy mi, tiszások; mi, magyarok inkább maradjunk a magyar lobogónál. […] Az ukrán zászlót meghagyjuk a Fidesznek.”
Ennél is megdöbbentőbb volt Magyar szerint, amikor Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón azt válaszolta a 444 kérdésére, hogy a kormány megfontolná, ha Donald Trump katonai segítséget kérne a Hormuzi-szoros felszabadításához.
„Ezzel az egy mondattal semmisítette meg a békepropagandát Gulyás Gergely”
– fogalmazott Magyar, aki szerint a honvédelmi és a külügyminiszter sem tagadta ezt. A Tisza-vezér ezután a soproniakkal együtt skandálta, hogy nem akarnak háborút. „A magyar emberek békét akarnak. A magyar emberek nemcsak Facebook-posztokban ítélik el a háborút, hanem a valóságban is.”
A választás szerinte arról is szól, hogy „Orbán háborús pszichózisát, háborús őrületét választják-e a magyarok, vagy a biztonságot, a békét, a kiszámíthatóságot és a fejlődést a Tiszával.”
Szégyenletesnek nevezte, hogy Kádár János után Orbán Viktor is behívta az oroszokat, majd a tömeggel együtt azt skandálta, hogy „Ruszkik haza”.
Ismét hazaárulással vádolta meg Szijjártó Pétert, aki a Washington Post hírszerzési információi szerint az EU-s találkozók szüneteiben rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval. Üzent Orbán Viktornak is:
„Minket nem fenyegethet senki. Se az orosz elnök, se az ukrán elnök, de főleg nem a még regnáló, leköszönés előtt álló magyar miniszterelnök.”
Magyar a helyi viszonyokról szólva elmondta, a párt közvélemény-kutatása szerint jelöltjük, Hallerné Nagy Anikó vezet a soproni központú választókerületben, amelyet 2022-ben a fideszes Barcza Attila a szavazatok 57,35 százalékával nyert meg. „Ezt a választókerületet is a Tisza meg fogja nyerni” – jelentette ki.
A Tisza Párt helyi jelöltje a Fertő tavi beruházást bírálta.
„A Fertő tó tragédiája a NER mintapéldája.
Egyéni, gazdasági és politikai érdekeket kiszolgálva vették el tőlünk a tavat, mindezt azért, hogy további milliárdokkal gazdagodjanak” – mondta Hallerné Nagy Anikó. Szerinte a beígért luxus helyett betontömbök, megcsonkított természet és elpazarolt közpénz maradt, a kiirtott nádas pedig a hatalom szakmai és erkölcsi csődjének szimbóluma lett. Azt ígérte, egy Tisza-kormány felülvizsgálná a terület ökológiai állapotát és garantálná a vízparthoz való szabad hozzáférést. „Visszavesszük, ami a miénk, mert a Fertő-tó mindenkié.”
„Tik-tak, tik-tak, tik-tak. Az idő nekünk dolgozik, és a magyar nép 22 nap múlva ítéletet mond. Kedves elvtársak, rövidesen üt az ítélet órája” – kezdte szombat esti fórumát Magyar Péter Sopronban, ahol újabb kísérletet tett a Fidesz fő kampányüzenetének átfordítására. Úgy fogalmazott, hogy
a Tisza Párt jelenti a békét és a biztonságot Orbán Viktor „háborús pszichózisával” szemben.
Magyar szerint a Békemenetnek nevezett „végemenet” óta az látszik, hogy a Fidesz már nemcsak kormányozni, hanem kampányolni sem tud, csak vergődik. Azt állította, a „Fidesz-travellel” hurcolják az országban a közmunkásokat Orbán Viktor fórumaira. „Nemcsak árad a Tisza, hanem szerte az országban ki is öntött. Itt körülbelül ötször annyi ember van, mint a vándorcirkusz mai, miskolci állomásán.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
