21 Kutatóközpont: A magyarok negyede elhiszi, hogy háborúba lépne az ország, ha a TISZA nyer
Főleg a kormánypárti szavazók fogadják el a Fidesz narratíváját, míg a TISZA-szimpatizánsok egyöntetűen elutasítják a feltételezést. A pártnélkülieket megosztja a kérdés, sokan nem tudják, mire számítsanak.
A magyarok közel negyede, 23 százaléka szerint a Tisza Párt győzelme esetén Magyarország háborúba lépne, míg 54 százalék ezt elutasítja, további 23 százalék pedig bizonytalan a kérdésben – derül ki a 21 Kutatóközpont februári, közösségi kutatásából.
A felmérés arra kereste a választ, mennyire fogékony a magyar választóközönség a kormány egyik fő üzenetére, miszerint a választás tétje a háborúból való kimaradás. A szavazótáborok szerinti bontás azt mutatja, hogy
a kormánypártiak 58 százaléka gondolja úgy, hogy egy Tisza-kormány háborúba sodorná az országot, 15 százalékuk nem ért egyet ezzel, 28 százalékuk pedig nem tudja eldönteni a kérdést. Ezzel szemben a Tisza-szavazók egyöntetűen elutasítják a feltételezést.
Az egyéb pártok szavazóinak 60 százaléka szintén idegenkedik a gondolattól, bár 18 százalékuk elhiszi a háborús forgatókönyvet. A pártnélküliek a leginkább megosztottak: 17 százalékuk látja úgy, hogy a Tisza győzelme háborút hozna, 36 százalék nem gondolja ezt, 47 százalékuk azonban nem tudja, mire számítson.
A kormányzati kommunikáció erejét mutatja, hogy az állítással egyetértő 23 százalék mellett a bizonytalanok szintén 23 százalékos tábora sem immunis az üzenetre. Ez azt jelenti, hogy a Tiszával szembeni háborús vád a teljes lakosság 46 százalékánál nem számít hihetetlen képtelenségnek.
A kormányoldal kommunikációjának központi eleme a háború és béke kérdése. Orbán Viktor miniszterelnök egy miskolci gyűlésen úgy fogalmazott: „Biztosan tudjuk, hogy csak az maradhat ki a háborúból, aki megpróbál kimaradni.”
A Tisza Párt ezzel szemben visszautasítja a háborús vádakat, és magát békepárti erőként határozza meg. Magyar Péter, a párt vezetője egy debreceni eseményen kijelentette: „Aki a Tiszára szavaz, a békére szavaz.” Ezt azzal egészítette ki, hogy „Aki a Fideszre szavaz, a háborús uszításra szavaz.”
A magyarok közel negyede, 23 százaléka szerint a Tisza Párt győzelme esetén Magyarország háborúba lépne, míg 54 százalék ezt elutasítja, további 23 százalék pedig bizonytalan a kérdésben – derül ki a 21 Kutatóközpont februári, közösségi kutatásából.
A felmérés arra kereste a választ, mennyire fogékony a magyar választóközönség a kormány egyik fő üzenetére, miszerint a választás tétje a háborúból való kimaradás. A szavazótáborok szerinti bontás azt mutatja, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András: Itt az önmerénylet. Kicsit kicsi (szerencsére), kicsit savanyú, de a mienk
Nagy erejű robbanóanyagot találtak Szerbiában a Magyarországra gázt szállító Török Áramlat vezeték közelében. A kritikus infrastruktúra elleni fenyegetés egy héttel a magyar országgyűlési választás előtt került nyilvánosságra.
Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Orbán Viktor bejelentésére, miszerint Szerbiában robbanószert találtak egy gázvezeték közelében. A képviselő posztját azzal kezdte, hogy
„Breaking. Itt az »önmerénylet«. Kicsit kicsi (szerencsére), kicsit savanyú, de a mienk”.
Jámbor András szerint az oroszok „nem tolták túl a kreativitást”.
A képviselő felidézte, hogy Orbán Viktor vasárnap délelőtti bejelentése szerint szerb partnere, Aleksandar Vučić arról tájékoztatta, hogy a Magyarországra gázt szállító vezetékeknél robbanószert és irányító eszközt találtak. Jámbor András hozzátette, hogy a nyomozás elindult, és a miniszterelnök rendkívüli védelmi tanácsot hívott össze. Azt írta, van sejtése, kit fognak felelőssé tenni, majd feltette a kérdést, kinek állhat érdekében egy ilyen támadás egy héttel a választások előtt. Szerinte „mindig a legegyszerűbb és a legpolitikaibb válasz az igaz!”
A politikus bejegyzésében arra is kitért, hogy
Rácz András Oroszország-szakértő két nappal korábban „szóról szóra megjósolta, hogy ez fog történni”.
Jámbor András szerint ez nem azért van, mert a szakértő vagy valamelyik barátja helyezte volna oda a robbanószert. A képviselő posztját azzal zárta, hogy közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult:
„Viktor, elég volt a titkosszolgálati kavarásokból! Elég volt, hogy a saját néped, a politikai ellenfeleid ellen, a saját hatalmi érdekedben használod a szolgálatokat! Elég volt a pártállamból!”
Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Orbán Viktor bejelentésére, miszerint Szerbiában robbanószert találtak egy gázvezeték közelében. A képviselő posztját azzal kezdte, hogy
„Breaking. Itt az »önmerénylet«. Kicsit kicsi (szerencsére), kicsit savanyú, de a mienk”.
Jámbor András szerint az oroszok „nem tolták túl a kreativitást”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vučić: „Hatalmas pusztító erejű robbanószert találtak” a magyar határnál
Szerb sajtóértesülések szerint a leletet a Magyarkanizsától délnyugatra fekvő Velebitnél találták meg. A helyszínen drónokat, nyomkövető kutyákat és helikoptereket is bevetnek a hatóságok.
Hatalmas pusztító erejű robbanóanyagot és a robbantáshoz szükséges gyújtószerkezeteket találtak a szerb-magyar gázvezeték közelében, a vajdasági Magyarkanizsa térségében. A vasárnap reggeli bejelentést követően nagyszabású rendőrségi és katonai akció kezdődött a helyszínen, a levegőből helikopterek is pásztázzák a területet, miközben több utat lezártak a forgalom elől, írja a hirado.hu.
A hírt Aleksandar Vučić szerb elnök közölte, aki a hirado.hu beszámolója szerint telefonon tájékoztatta Orbán Viktort. „Épp most fejeztem be a telefonbeszélgetést Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amelynek során tájékoztattam őt a szerbiai és magyarországi gázvezetékeket összekötő kritikus gázinfrastruktúrát fenyegető veszélyre vonatkozó, katonai és rendőri hatóságaink által lefolytatott nyomozás első eredményeiről” – közölte a szerb elnök.
A szerb elnök hozzátette, hogy egységeik komoly fenyegetést jelentő eszközökre bukkantak.
„Egységeink hatalmas pusztító erejű robbanószert és a robbantáshoz szükséges gyújtószerkezeteket találtak”
– fogalmazott Vučić. A Srbja Danas nevű szerb lap szerint a vizsgálat részeként eddig két, robbanóanyagokkal teli hátizsákot találtak néhány száz méterre a gázvezetéktől, a Magyarkanizsától délnyugatra fekvő Velebitnél.
A bejelentést követően a szerb hatóságok lezárták Magyarkanizsa és környékének több útját, köztük az Oromhegyes–Ilonafalu és az Ilonafalu–Velebit közötti szakaszt. A szabadkai felső ügyészség jóváhagyásával a bűnügyi rendőrség, a katonai rendészet és a hadsereg alakulatai nagyszabású terepkutatásba kezdtek. A földi egységek munkáját drónokkal, nyomkövető kutyákkal, hőkamerákkal és tűzszerész csoportokkal segítik, a műveleteket pedig helikopterekről koordinálják.
A szerb-magyar gázvezeték a Török Áramlat földgázvezeték-rendszer része, amely Oroszországból a Fekete-tenger alatt, Törökországon keresztül szállít földgázt Dél- és Közép-Európába, így Magyarország energiaellátásában is kulcsszerepet játszik. Aleksandar Vučić jelezte, folyamatosan tájékoztatja majd a magyar felet a nyomozás alakulásáról.
Hatalmas pusztító erejű robbanóanyagot és a robbantáshoz szükséges gyújtószerkezeteket találtak a szerb-magyar gázvezeték közelében, a vajdasági Magyarkanizsa térségében. A vasárnap reggeli bejelentést követően nagyszabású rendőrségi és katonai akció kezdődött a helyszínen, a levegőből helikopterek is pásztázzák a területet, miközben több utat lezártak a forgalom elől, írja a hirado.hu.
A hírt Aleksandar Vučić szerb elnök közölte, aki a hirado.hu beszámolója szerint telefonon tájékoztatta Orbán Viktort. „Épp most fejeztem be a telefonbeszélgetést Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amelynek során tájékoztattam őt a szerbiai és magyarországi gázvezetékeket összekötő kritikus gázinfrastruktúrát fenyegető veszélyre vonatkozó, katonai és rendőri hatóságaink által lefolytatott nyomozás első eredményeiről” – közölte a szerb elnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen dologtól függ, hogy 1000 forint lesz-e a benzin, és ez nem az orosz olaj
A drasztikus áremelkedés kockázata a globális olajpiacoktól, elsősorban a közel-keleti háborús helyzettől függ. Az ország ellátása az Adria-vezetéken biztosított, így az árakat a világpiac diktálja.
Bár a kormány az ukránokat teszi felelőssé a drágulásért, az ezer forintos benzin réme valójában a Hormuzi-szoros körüli háborús feszültségek miatt lebeg a magyar autósok feje felett. Az iráni háború miatt megugrott energiaárak kezelésére az Európai Unió több pénzügyminisztere uniós szintű extraprofit-adót sürget az energiavállalatokra. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa jelezte, a háború lezárulta után sem várható az alacsonyabb árszintek gyors visszatérése, ezért intézkedéscsomagot készítenek a lakosság és a vállalkozások védelmére.
A hazai üzemanyagpiaci feszültség azzal kezdődött, hogy január vége óta akadozik a kőolajszállítás a Barátság-vezetéken. A kormány ukrán zsarolásról beszél, a miniszterelnök szerint „az ukránok megtámadtak bennünket, most még csak a gazdaságunkat vették célba, hiszen ha nincs kőolaj a Barátság-vezetéken keresztül, akkor abból gazdasági káosz lesz.” A kormány válaszul részlegesen felszabadította a stratégiai kőolajtartalékot. Eközben márciusban a Mol és a horvát Janaf elindította az Adria-vezeték több hónapos kapacitástesztjét, hogy bizonyítsák, a Dunai Finomító biztonságosan ellátható a tengeri útvonalról is. A helyzetet árnyalja, hogy a százhalombattai finomító egy tavaly októberi tűz miatt eleve csökkentett kapacitással működik, a teljes helyreállítást a vállalat az év harmadik negyedévére ígéri.
Gazdasági káosz a Barátság-vezeték leállása miatt biztosan nem lesz – írta a G7. Az Adria-vezetéken keresztül ugyanis biztosítható a Dunai Finomító kőolajellátása, különösen, hogy a finomító a már említett tűzkár miatt amúgy sem tudna teljes kapacitáson működni. A stratégiai készlet felszabadítása rövid távon enyhíti a nyomást, de a készletek későbbi, vélhetően magasabb világpiaci áron történő visszatöltése drágulást hozhat.
A magyarországi üzemanyagárakat nem az orosz kőolaj ára, hanem a nemzetközi jegyzésárak határozzák meg. A Mol nem a költségei, hanem a világpiaci árak alapján áraz, így az olcsóbb orosz nyersolaj eddig elsősorban a cég profitját növelte, nem a fogyasztói árakat csökkentette.
Ha a Mol drágább, nem orosz kőolajat dolgoz fel, az a profitját csökkenti, a kútárakat viszont a világpiaci trendek, jelenleg leginkább az iráni háború miatti kockázati felár mozgatja. A Mol egyébként egy közgyűlési dokumentuma szerint elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, amelynek keretében már több mint 15 alternatív kőolajtípust teszteltek.
A kormány a helyzetet politikai nyomásgyakorlásra használja: Orbán Viktor jelezte, Magyarország addig nem hajlandó továbblépni uniós döntésekben, amíg garanciákat nem kap arra, hogy hasonló helyzet a jövőben nem fordulhat elő. „Újabb fenyegető levelet kaptunk az Európai Bizottságtól. A brüsszeliek most azt követelik, hogy ne adjuk olcsóbban az üzemanyagot a magyaroknak, mint a külföldieknek” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Szakértői elemzések szerint ugyanakkor a magas hazai üzemanyagárak mögött nem az orosz olaj hiánya, hanem a nemzetközi jegyzésárak követése, a magas árrés és az adótartalom áll.
Hosszabb távon az orosz energiától való függés amúgy is megszűnik, egy érvényes uniós rendelet szerint 2027 őszétől már a hosszú távú szerződések alapján sem lehet orosz földgázt importálni az EU-ba.
Az ezer forintos benzinár tehát nem az orosz olaj esetleges hiánya, hanem egy súlyosbodó közel-keleti konfliktus esetén válhat valósággá.
Az ellátásbiztonságot a csökkentett kapacitáson működő Dunai Finomító helyreállítása és az Adria-vezeték jelenti, az árakat pedig a világpiac, nem pedig a Barátság-vezeték állapota diktálja.
Bár a kormány az ukránokat teszi felelőssé a drágulásért, az ezer forintos benzin réme valójában a Hormuzi-szoros körüli háborús feszültségek miatt lebeg a magyar autósok feje felett. Az iráni háború miatt megugrott energiaárak kezelésére az Európai Unió több pénzügyminisztere uniós szintű extraprofit-adót sürget az energiavállalatokra. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa jelezte, a háború lezárulta után sem várható az alacsonyabb árszintek gyors visszatérése, ezért intézkedéscsomagot készítenek a lakosság és a vállalkozások védelmére.
A hazai üzemanyagpiaci feszültség azzal kezdődött, hogy január vége óta akadozik a kőolajszállítás a Barátság-vezetéken. A kormány ukrán zsarolásról beszél, a miniszterelnök szerint „az ukránok megtámadtak bennünket, most még csak a gazdaságunkat vették célba, hiszen ha nincs kőolaj a Barátság-vezetéken keresztül, akkor abból gazdasági káosz lesz.” A kormány válaszul részlegesen felszabadította a stratégiai kőolajtartalékot. Eközben márciusban a Mol és a horvát Janaf elindította az Adria-vezeték több hónapos kapacitástesztjét, hogy bizonyítsák, a Dunai Finomító biztonságosan ellátható a tengeri útvonalról is. A helyzetet árnyalja, hogy a százhalombattai finomító egy tavaly októberi tűz miatt eleve csökkentett kapacitással működik, a teljes helyreállítást a vállalat az év harmadik negyedévére ígéri.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán rendkívüli védelmi tanácsülést hívott össze a robbanóanyag miatt, amit a magyar határ közelében találtak
Orbán Viktor megerősítette, hogy a szerb hatóságok a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.
"Most tettem le a telefont Aleksandar Vučić szerb elnökkel. A szerb hatóságok a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak. A nyomozás folyamatban van.
"Ma délutánra rendkívüli védelmi tanácsot hívtam össze" - írta ki Facebook-oldalára a miniszterelnök.
„Egységeink hatalmas pusztító erejű robbanószert és a robbantáshoz szükséges gyújtószerkezeteket találtak” – fogalmazott nem sokkal korábban Vučić. Sajtóinformációk szerint két, robbanóanyagokkal teli hátizsákot találtak néhány száz méterre a gázvezetéktől, a Magyarkanizsától délnyugatra fekvő Velebitnél.
A bejelentést követően a szerb hatóságok lezárták Magyarkanizsa és környékének több útját, köztük az Oromhegyes–Ilonafalu és az Ilonafalu–Velebit közötti szakaszt. A szabadkai felső ügyészség jóváhagyásával a bűnügyi rendőrség, a katonai rendészet és a hadsereg alakulatai nagyszabású terepkutatásba kezdtek.
"Most tettem le a telefont Aleksandar Vučić szerb elnökkel. A szerb hatóságok a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak. A nyomozás folyamatban van.
"Ma délutánra rendkívüli védelmi tanácsot hívtam össze" - írta ki Facebook-oldalára a miniszterelnök.
„Egységeink hatalmas pusztító erejű robbanószert és a robbantáshoz szükséges gyújtószerkezeteket találtak” – fogalmazott nem sokkal korábban Vučić. Sajtóinformációk szerint két, robbanóanyagokkal teli hátizsákot találtak néhány száz méterre a gázvezetéktől, a Magyarkanizsától délnyugatra fekvő Velebitnél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
