„Engem idén a köztársasági elnök gyakorlatilag tönkre tett” - Kitálalt Sulyok Tamás volt kommunikációs igazgatója

Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.

A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.

– jelentette ki Orbán.

Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.

A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.

Orbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a Politico cikkére, amelyben Brüsszelben egy ötlépéses, „fordított bővítésnek” nevezett koncepcióról egyeztetnek Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Ez az országnak már a tárgyalási folyamat elején részleges jogokat adna, és akár 2027-ben megnyithatná az utat egy fokozatos tagsági modell felé.

A javaslat, amely több uniós és ukrán tisztviselő névtelen információira épül, a beszámolók szerint politikai jelzésértékű lenne, és nem könnyítené a csatlakozási feltételeket. A hírportál által ismertetett öt lépés egyik fókusza a magyar vétó kezelése:

A csatlakozási döntésekhez mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges, így Budapest álláspontja kulcstényező marad.

Orbán Viktor két posztban is reagált a Facebookon a sajtóértesülésre. Azt írta:

A miniszterelnök a reggeli bejegyzésében „a brüsszeli elit hivatalos lapjaként” hivatkozik a Politicóra, amely szerinte Brüsszel és Kijev legújabb haditervét tette közzé.

Hozzátette: szerinte „azt akarják, hogy jöjjön a Tisza, mert akkor nincs több vétó, nincs több ellenállás és nincs kimaradás.” A kormányfő szerint az ellenzéki pártot idén áprilisban még meg lehet állítani, és ehhez a Fidesz a biztos választás.

Újabb posztjában Orbán már arról ír, hogy „Brüsszel és Kijev a választásokon való nyílt beavatkozással fenyeget”.

„A terv része ugyanis, hogy eltávolítják a nemzeti érdekeket védő kormányt és helyére brüsszeli bábkormányt ültetnek, amelyik aztán készséggel mond igent Ukrajna gyorsított csatlakozására” – közölte a miniszterelnök. A bejegyzéshez csatolt képeken azt is megmutatta, milyen pontokból áll szerinte a „Zelenszkij-terv”.

Fontos megjegyezni, hogy a Politico egy független, brüsszeli központú hírportál, amely uniós ügyekről tudósít, nem „hivatalos lap”. Az ötlépéses keretről szóló beszámolója egyeztetési anyagokra és diplomaták nyilatkozataira épül, nem pedig formális uniós döntésre.

Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.

Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.

– mondta a vezérezredes.

A 2020 óta hivatalban lévő parancsnok szerint Oroszország ukrajnai inváziója óta Norvégia, valamint a NATO-hoz frissen csatlakozott Svédország és Finnország is megerősítette határ menti területeit. A jelenlegi orosz taktika a hagyományos inváziós fenyegetés mellett a hibrid hadviselésre és a szabotázsakciókra is kiterjed. „Ha a legrosszabbra készülsz, semmi sem akadályoz meg abban, hogy a szabotázst és a különféle hibrid fenyegetéseket is vissza tudd verni” – tette hozzá.

Kristoffersen egy katonai forródrót létrehozását is javasolta a félreértések elkerülésére. Elmondása szerint az eddigi légsértések többsége félreértésből adódott, amit az orosz GPS-zavarás és a pilóták tapasztalansága okozhatott. „Amikor beszélünk az oroszokkal, valójában nagyon professzionális és kiszámítható módon válaszolnak.”

– mondta Kristoffersen, aki az erről szóló, lopakodó norvég militarizációról szóló orosz vádakat propagandának nevezte.

Kristoffersen „nagyon furcsának” nevezte Trump amerikai elnök azon állítását is, hogy Kínának és Oroszországnak katonai tervei lennének Grönlanddal. A parancsnok szerint a norvég hírszerzés nem lát erre utaló jeleket;

Végül a parancsnok az ukrajnai háború tanulságaira hívta fel a figyelmet. „Ha Oroszország tanult valamit az ukrajnai háborúból, az az, hogy egy ország megszállása soha nem jó ötlet. Ha az emberek nem akarják, rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül, és a végén valójában veszíteni fogsz.” Kiemelte: „Magát a megszállást végrehajtani az elején gyakran nagyon könnyű, de fenntartani a megszállást nagyon-nagyon nehéz. És ezt minden expanzionista hatalom megtapasztalta.”

Magyar Péter egy Facebook-posztban emlékezett meg politikai színrelépésének kétéves évfordulójáról. Ugyanis 2024-ben ezen a napon adott interjút a Partizánnak, ezzel „indult minden”, ahogy ő is fogalmaz.

A TISZA Párt elnöke felidézte azt a pillanatot, amikor a Partizán stúdiója előtt állt. „Hideg volt, szemerkélt az eső. Percekig álltam a lerobbant épület bejáratánál. Vissza akartam fordulni” – írta, hozzátéve, hogy sejtette, mi vár rá, ha bemegy és beszél.

Magyar szerint azóta minden megváltozott, az ő és szerettei élete, valamint a „hazánk sorsa is”. Úgy fogalmazott, sokszor nehéz volt, és a vállalkozás lehetetlennek tűnt, de valami mindig átsegítette őket a nehézségeken.

Hatvan nap van hátra a sorsdöntő választásig, és úgy véli, erősek, felkészültek és elszántak. Mint írta, 50 ezer önkéntesük van, szakértők támogatják a rendszerváltást és a programjuk is ismert.

– jelentette ki.

A posztját azzal zárta, hogy hívei és a hazája is számíthatnak rá, és ott lesz, ahol a legnagyobb a szükség.

Magyar Péter 2024. február 11-án adta az ominózus Partizán-interjúját, nem sokkal a kegyelmi botrány kirobbanása után, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter, Magyar volt feleségének lemondását eredményezte. A következő hónapokban Magyar a Tisztelet és Szabadság (TISZA) Párttal elindult a 2024. június 9-i európai parlamenti választáson, ahol 29,6%-os eredménnyel 7 mandátumot szereztek, ezzel a legnagyobb ellenzéki erővé vált a párt, és csatlakozott az Európai Néppárt frakciójához. Egy évvel az első interjú után, 2025. február 11-én Magyar ismét a Gulyás Márton vezette Partizán vendége volt, ez a második interjú több médiumban is vitát váltott ki.