Lemondott Sümeg KDNP-s alpolgármestere, majd feljelentette a fideszes önkormányzatot

„Most ugyanazok vezénylik a nosztalgiát, akik akkor az ő kirúgásával vélték megúszni a botrányt és benne a saját szerepüket” - írta Lakner Zoltán, politikai elemző a Facebook-oldalán arra reagálva, hogy a napokban a kormányoldalon ismét lebegtetni kezdték a kegyelmi botrány miatt lemondott Varga Judit lehetséges visszatérését.

A politikai elemző szerint

Meg abba bukott bele, hogy Novák Katalin mellett vele vitették el a balhét a főnöke meg a párttársai, amúgy részben jogosan, s csak annyiból méltánytalanul, hogy a felelősség rájuk eső részét így vélték elhallgathatónak” - írta.

- jegyezte meg a politikai elemző, aki szerint „ez egy olyan kétélű fegyver, ami könnyen visszafelé sülhet el”.

Mint azt mi is megírtuk: Gulyás Gergely a Facebook-oldalán közzétett videóban felolvasta egy levélíró üzenetét, amiben arra kérték, tegyen annak érdekében, hogy Varga Judit visszatérjen a politikába. Gulyás a levél felolvasásával üzent Vargának, hogy térjen vissza.

Varga Judit visszatérése a kormányinfón is téma volt. A minisztertől megkérdezték, hogy mennyi esélyt lát a volt igazságügyi miniszter visszatérésére, és milyen pozícióban látná viszont szívesen. Gulyás szerint Varga több pozícióra is alkalmas lenne, de többször is elmondta, hogy tudomása szerint nem tervezi, hogy visszatérne a politikába. Ám azt megígérte, hogy jövő héten találkozik vele, és rákérdez erre Vargánál is.

Nem maradhat a helyén az a kormányhivatali vezető, akit nagyértékű lopással gyanúsítanak. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 24.hu kérdésére közölte,

Csütörtökön a 444 írt arról, lopás közben tetten érték egy kormányhivatal vezető munkakörben dolgozó munkatársát egy balassagyarmati Lidlben körülbelül egy hónappal ezelőtt. A lopás értéke meghaladta az 50 ezer forintot, ezért büntetőeljárás indult ellene.

A Nógrád Vármegyei Főügyészség a lappal közölte: „a gyanúsított beismerte a cselekmény elkövetését”.

A gyanúsított kérte mediátor bevonását. Ha ilyen közvetítői eljárás indul, akkor „a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele a közvetítői eljárás keretében a büntethetőség megszűnését eredményezheti”.

A megyei ügyészség szerint az érintett a beismeréssel egyidőben kérte, hogy az ügyét utalják közvetítői eljárásra, a hatóság viszont ezt elutasította az enyhe jogkövetkezmény miatt, így nem függesztették fel a büntetőeljárást.

A magyar adatvédelmi szabályok a legszigorúbbak közé tartoznak Európában - mondta Gulyás Gergely a kormányinfón arra a kérdésre, hogy a Tisza Párt adatszivárgása után nem kellene-e szigorítani a szabályokon. A miniszter hozzátette, hogy szerinte a jelenlegi szabályozás jó.

Ezután hosszasan sorolni kezdte Magyar Péter korábbi állításait: „2000 ügynök követi őt, blokkolják az internetet ott, ahol ő van, milliárdos mesterséges intelligencia beszerzés történt azért, hogy azokat a hanganyagokat előállítsák, amelyeken ő maga beszél, talált kémtoll - ez talán a kedvencem - katonai kémszoftver-beszerzés és most beszervezett embert találtak...”

– jegyezte meg Gulyás.

A miniszter később egy másik újságírói kérdésre válaszolva ismét megismételte az előbbi felsorolást.

- fogalmazott.

Jó lenne elkerülni a lila minősítést – ezt mondta Szijjártó Péter a Parlament gazdasági bizottságának ülésén annak kapcsán, hogy a magyar hírszerzés egy titkos besúgóhálózatot működtethetett Brüsszelben. Ahogy mi is megírtuk, a Direkt36 cikke szerint uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbáltak beszervezni Brüsszelben a 2010-es években, míg végül a hálózat feje 2017-ben lebukott, és magával rántotta az egész rendszert. Azt is írták, hogy a belga titkosszolgálat a kék helyett egyre inkább a kevésbé bizalmas, lila kategóriába sorolja Magyarországot.

A Telex beszámolója szerint a bizottsági ülésen a külügyminiszter azt mondta:

A miniszter a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban felidézte, hogy a bíróság a héten megsemmisítette a működéshez szükséges egyik engedélyt.

Az akkumulátorgyárak veszélyes hulladékáról azt mondta, Magyarországon már van feldolgozási kapacitás, és további szereplőkkel is tárgyalnak. Elsősorban barnamezős beruházásokat vizsgálnak, és a konkrét helyszínek kijelölése után kikérik a helyi közösség véleményét.

Szijjártó a gazdasági helyzettel kapcsolatban azt mondta, az elmúlt években három nagy válsággal kellett foglalkozni: a migrációval, a járvánnyal és az orosz–ukrán háborúval. Úgy látja, a vámok, a szankciók és az elszigetelődés miatt az Európai Unió versenyképessége visszaesett, és nő a lemaradás Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

A HIPA 139 megállapodást kötött nemzetközi beruházásokra 5455 milliárd forint értékben, ehhez 255 milliárd forint támogatás járt. Beruházási volumenben a kínai cégek vezettek, utánuk a koreai, majd a magyar vállalatok következtek. A legtöbb támogatott beruházást, 37-et, magyar cégek valósítottak meg. A létrejött munkahelyek hat százaléka kínai vállalatokhoz kötődik. Az idei első kilenc hónapban tíz K+F-beruházásról született megállapodás, további húszról tárgyalnak. A miniszter szerint a magyar kormány a régiós versenytársakhoz mérve több beruházást tudott behozni, a HIPA-projektek összértéke 10,3 milliárd euró.

Úgy véli, a Horvátországból érkező Adria-vezeték nem tudna eleget szolgáltatni, a korábbi tesztek eredménytelenek voltak, és a leválással a horvát fél monopolhelyzetbe kerülne. Hozzátette, a horvátok az orosz–ukrán háború kezdete óta az európai benchmark ötszörösére emelték az olajárat.

A Paks II. ügye is előkerült: szeptember elején az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a projektnek nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Szijjártó szerint ez nem befolyásolja a beruházást, mert a döntés az Európai Bizottsággal szemben született, amiért az nem vizsgálta megfelelően a beruházást. A megállapítások szerint az eljárásokat ismét le kell folytatni, ami hónapokig, esetleg évekig is eltarthat.