HÍREK
A Rovatból

Elfordulnak Orbántól a magyarok? – 15 év után meginogni látszik a Fidesz rendszere

Egy friss kutatás szerint egyre többen érzik úgy, hogy Orbán rendszere nem nekik kedvez. Az egészségügy, a megélhetés és a korrupció a legnagyobb problémák közé kerültek.


Önfeledt ünnepléssel telt 2010. április 25-e a Vörösmarty téren, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmet aratott a választáson. Orbán Viktor történelmi napnak nevezte az eseményt, és bejelentette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását. Azt mondta: „olyan rendszer lesz ez, amelyben egymást fogjuk segíteni, és egymást fogjuk biztatni, hogy merjünk nagy célokat kitűzni és azokért közösen dolgozni”. Hangsúlyozta, hogy véget ért a hatalommal visszaélő oligarchák rendszere, és innentől a magyar emberek érdeke az első.

Tizenöt évvel később

a Policy Solutions friss kutatása szerint a magyar társadalom többsége úgy látja, hogy a rendszer inkább hátráltatta, mint elősegítette az ország fejlődését,

írja a Telex. A válaszadók kétharmada szerint az elmúlt másfél évtized elsősorban a gazdagoknak kedvezett, és azok tudtak előrejutni, akik jó kapcsolatot ápoltak a kormánnyal.

A kutatásból az is kiderült, hogy az emberek három legnagyobb problémának az egészségügy helyzetét, a megélhetési költségek növekedését és a korrupciót tartják.

A megkérdezettek 35 százaléka az egészségügyet nevezte meg legfontosabb gondként, de sokan említették a korrupciót és az egyre nehezebb megélhetést is.

Még a Fidesz szavazói is az egészségügyet tették első helyre, bár ők a korrupciót kevésbé tartják problémának. A Tisza Párt szavazóinál viszont a korrupció megelőzte az egészségügyet is.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyarok szerint melyek voltak a kormány legnagyobb sikerei. A 13. havi nyugdíj visszavezetése, a családtámogatások és a rezsicsökkentés szerepeltek a lista élén. Ezeket a témákat emelte ki Lázár János is egy vasárnapi rendezvényen: „Ez a választás a gázszámla kérdése lesz! Ez a választás a 13. havi nyugdíj kérdése lesz! Ez a választás az édesanyák adómentességének a kérdése lesz!”

A teljes társadalomban a 13. havi nyugdíj végzett az első helyen, ezt minden harmadik válaszadó a legfontosabb intézkedésnek tartotta. Második lett a családtámogatási rendszer, harmadik a rezsicsökkentés. A Fidesz szavazói más sorrendet állítottak: náluk a családtámogatás került az élre, ezt a migráció elleni fellépés követte, majd a 13. havi nyugdíj. A rezsicsökkentésnél többre értékelték, hogy Magyarország kimaradt a háborús konfliktusokból.

A nyitott kérdésekre adott válaszok alapján is ez a három téma számított a legsikeresebbnek, ugyanakkor minden negyedik megkérdezett szerint a kormánynak nem volt említésre méltó eredménye az elmúlt 15 évben.

A legtöbben abban is egyetértettek, hogy a családtámogatásokat, a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést a következő kormánynak is fenn kellene tartania.

A válaszadók fele szerint az elmúlt másfél évtized inkább negatívan hatott Magyarország fejlődésére, míg 39 százalék szerint pozitív volt a hatása. A Fidesz szavazóinak 88 százaléka pozitívan értékeli az Orbán-kormányok teljesítményét, és csak egy százalékuk lát benne negatívumot. A Tisza Párt szavazóinál ennek épp az ellenkezője figyelhető meg: 87 százalékuk inkább negatívnak tartja az elmúlt időszakot, és csupán egy százalékuk értékeli pozitívan.

A különböző korosztályok között is eltérés látszik. A 60 év felettiek körében többen vannak, akik inkább pozitívnak látják a 2010 óta tartó időszakot, míg a 18 és 25 év közötti fiatalok közül közel 60 százalék negatívan ítéli meg azt.

A fideszes szavazók több kérdésben is eltérő véleményt fogalmaztak meg. Közülük 40 százalék szerint javult a demokrácia állapota az elmúlt 15 évben, 13 százalék szerint pedig romlott. Az ellenzéki pártok szavazói közül csak 2–3 százalék számolt be javulásról, miközben több mint háromnegyedük romlást érzékelt. Az egészségügyről is hasonlóan megoszlottak a vélemények: a Fidesz szavazóinak 38 százaléka szerint romlott, 31 százalékuk viszont javulást tapasztalt. A Tisza Párt szimpatizánsainak 84 százaléka romlást, és csak 2 százaléka javulást érzékelt.

A megkérdezettek 65 százaléka egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvezett.

Ugyanennyien gondolják azt is, hogy csak az boldogul, aki jó kapcsolatban áll a kormánnyal. A Fidesz szavazói közül is 45 százalék vélekedett így. Abban a kérdésben, hogy a kormány kizárólag a saját szavazóival törődik-e, 57 százalék értett egyet, és közel 40 százalék nem.

A fideszes válaszadók 45 százaléka úgy érzi, hogy jobban él, mint 15 évvel ezelőtt. A Tisza Párt szavazóinak 66 százaléka viszont rosszabb anyagi helyzetről számolt be, és csak 5 százalékuk mondta azt, hogy javult a helyzete. A Fidesz támogatóinak közel fele bízik abban, hogy a következő évben tovább javul a helyzete, míg az ellenzéki pártok szavazóinak többsége romlást vár. Az összes megkérdezett több mint 60 százaléka szerint nemcsak a saját anyagi helyzete, hanem a magyar embereké is romlott az elmúlt 15 évben.

A kutatás arra is kitért, hogy Orbán Viktor vagy Magyar Péter lenne alkalmasabb az ország vezetésére.

A válaszadók három témában ítélték jobbnak Orbánt: családtámogatásokban, migráció kezelésében és a háborús konfliktusok elkerülésében. A nemzeti érdek képviseletében mindkét politikusban ugyanannyian bíznak.

A további 14 kérdésben Magyar Péter kapott nagyobb támogatottságot. A megkérdezettek szerint ő hatékonyabb lenne az uniós források megszerzésében, a korrupció visszaszorításában, valamint az egészségügy és az oktatás javításában. Többen várnák tőle a gazdasági növekedést, a bérek emelését és az infláció csökkentését is. A DK és a Mi Hazánk szavazói között sokan egyik politikusban sem bíznak, de akik választottak, azok inkább Magyar Pétert tartják alkalmasabbnak.

A bizonytalan szavazók jelenleg inkább Orbán Viktorhoz húznak.

A kutatás szerint a válaszadók 44 százaléka hisz abban, hogy a jelenlegi kormányt demokratikus választáson le lehet váltani, míg közel 40 százalék szerint ez nem lehetséges. Öt évvel ezelőtt ennél kevesebben hittek ebben, vagyis azóta valamelyest nőtt az optimizmus. A Tisza Párt szavazói közül 54 százalék véli úgy, hogy Orbán Viktor legyőzhető a következő választáson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.


Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk