Súlyos szalmonellajárvány Európában, egy népszerű instant tészta állhat a háttérben
Az európai egészségügyi hatóságok 106 szalmonellás megbetegedést azonosítottak, amelyeket nagy valószínűséggel ízesített instant tészták okoztak. A járvány 14 országot, köztük Magyarországot is érinti, a nyomok egy ukrán gyártóhoz vezetnek.
Csirke ízű instant tészta állhat a legújabb, Európán átívelő szalmonellajárvány hátterében – erre jutott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ közös vizsgálata, miután 14 országban, köztük Magyarországon is, összesen 106 megerősített esetet regisztráltak 2025 novemberétől 2026 júniusáig. A megbetegedések főként gyerekeket és fiatal felnőtteket érintettek, közülük legalább 49-en kórházi ellátásra szorultak.
A hatóságok szerint az ízesített tésztatermékek a legvalószínűbb forrásai a több országot érintő fertőzéshullámnak.
„Bizonyítékok támasztják alá, hogy az esetek ugyanahhoz a márkához tartozó termékekhez köthetők” – közölték a szakértők, akik a Salmonella Stanley egy ritkább törzsét azonosították a megbetegedések hátterében.
Az EFSA és az ECDC szerint Németországban és Litvániában azonosították a járványtörzset csirke- és csípős csirke ízesítésű tésztákban. A Euronews cikke szerint a vizsgálatok egy ukrajnai gyártóhoz vezettek.
Bár a hatóságok a forgalmazót nem nevezték meg, Dániában, Észtországban, Németországban, Lettországban és Litvániában is ugyanazon márka termékeinek fogyasztásához kötötték a megbetegedéseket. A Reeva Foods nevű cég múlt héten közleményt adott ki, amelyben egy „állítólagos” Salmonella Stanley-kimutatásra hivatkozott az instant tésztáik egy, a balti piacon forgalmazott tételében, amelyet az ukrán Euro Food Service gyártott.
A vállalat közölte, hogy belső vizsgálatot indított és visszavonta az érintett tételeket. A cég szerint lépéseket tettek a probléma kezelésére, többek között független laboratóriumi vizsgálatokkal és hatósági auditokkal.
„Fogyasztóink biztonsága a legfontosabb számunkra” – hangsúlyozta a Reeva, hozzátéve, hogy együttműködnek a hatóságokkal.
A termékek visszahívása ellenére a szakértők figyelmeztetnek, hogy a hosszú szavatossági idő miatt a háztartásokban tárolt szennyezett tészták még mindig kockázatot jelenthetnek.
A szalmonellózis tünetei közé tartozik a hasmenés, láz, hasi fájdalom és hányás, amelyek jellemzően néhány napig tartanak. A legtöbben egy héten belül felépülnek, de a fertőzés súlyos lefolyású lehet a kisgyermekeknél, időseknél és a gyengébb immunrendszerrel élőknél. A hatóságok azt javasolják a fogyasztóknak, hogy a hasonló termékeknél mindig tartsák be a csomagoláson található elkészítési utasításokat.
Csirke ízű instant tészta állhat a legújabb, Európán átívelő szalmonellajárvány hátterében – erre jutott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ közös vizsgálata, miután 14 országban, köztük Magyarországon is, összesen 106 megerősített esetet regisztráltak 2025 novemberétől 2026 júniusáig. A megbetegedések főként gyerekeket és fiatal felnőtteket érintettek, közülük legalább 49-en kórházi ellátásra szorultak.
A hatóságok szerint az ízesített tésztatermékek a legvalószínűbb forrásai a több országot érintő fertőzéshullámnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett a Transparency a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köreit is érintő 281 milliárd forintos állami befektetés miatt
A Transparency International Magyarország hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz a Baross Gábor Tőkeprogram öt magántőkealapja ügyében. A szervezet szerint az állami vagyonkezelők a gondos vagyonkezelés kötelezettségét szeghették meg, ami vagyoni hátrányt okozhatott.
Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.
A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.
A TI Magyarország hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz, mert álláspontjuk szerint az állami vagyont kezelő Magyar Fejlesztési Bank és az MFB Invest megszeghette a gondos vagyonkezelés kötelezettségét.
„A vagyoni hátrány pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható” – írják, ezért kezdeményezték az Állami Számvevőszéknél is a vizsgálatot, hogy további, számukra nem hozzáférhető iratokat is bekérjenek.
A kiperelt dokumentumok alapján a szervezet öt magántőkealap működését elemezte, és mindenhol visszatérő mintázatot talált.
Eszerint az állam jellemzően 70 százalékos tulajdonrészt szerez az alapokban, de ehhez képest aránytalanul alacsony, 20–50 százalékos szavazati jogot kap, így többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul a döntéseknél.
A TI szerint a törvény által előírt, a befektetési döntéstől elkülönülő, érdemi kockázatfeltárás sem volt dokumentumokkal alátámasztható.
Az állami támogatás tilalmát vizsgáló tesztek pedig több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők optimista pénzügyi terveit.
Az iratokból az eddig titkolt privát társbefektetők kiléte is kiderült, és a TI szerint mind az öt vizsgált alapnál feltárhatók tulajdonosi összefonódások az alapkezelők, a társbefektetők és a célcégek között.
A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és társbefektetője mögött is ugyanaz a személy áll, akit a szervezet Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez köt.
Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók. Az alap által felvásárolt egyik cég, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt az alapban a program során.
A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és a társbefektető is Jellinek Dániel érdekkörébe tartozott.
A XANGA RED Magántőkealapnál pedig maga az előterjesztés rögzíti az alapkezelő és a társbefektető közötti összefonódást, de nem kezeli azt kizáró feltételként.
Az Andezit Magántőkealap ügye idén tavasszal került újra reflektorfénybe, amikor kiperelt iratokból kiderült:
a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből újabb 35 milliárd forint állami forrás érkezett a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó alapba.
A pénzmozgás részletei csak bírósági eljárás után váltak megismerhetővé, ami a transzparencia hiányát jelezte az ügyben. A beszámolók szerint az MFB Invest bonyolította a befektetést, miközben a döntéshozatal kulcselemei – a társbefektetők köre, a kockázatelemzés és a megtérülési elvárások – nem voltak nyilvánosak.
Közben a szélerőmű-fejlesztések piacán is feltűnt a Baross-program pénze: a Nagy Mártonhoz köthető üzleti kör a Trustify Impact I. Magántőkealapon keresztül szállt be egy nagy projektbe, ahol a források 70 százaléka állami. A politikai térfélen is megjelent a téma: a Tisza Párt törvénymódosítást jelentett be a titkos hátterű magántőkealapok átláthatóságának kikényszerítésére, a TI adataira hivatkozva, amelyek szerint százmilliárdos nagyságrendű közvagyon került ilyen konstrukciókba.
Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.
A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Bóka János nemcsak frakcióvezető, hanem „csődbiztos” is lesz a Fideszben
A miniszterelnök felemlegette a lehetséges új frakcióvezető eddig politikai pályafutását. Bóka Jánost a hírek szerint jövő héten nevezhetik ki a Fidesz frakció élére.
Bóka János lehet a Fidesz-frakció új vezetője Gulyás Gergely után – írta a Népszava kedden. Az értesülés szerint a volt uniós ügyekért felelős minisztert Gulyás Gergely javasolta utódjának.
A 24.hu szerdán már arról írt, hogy Bóka jelölését a pártelnök, Orbán Viktor is támogatja, és a frakció jelentős része is mögé állt. A végső döntés hivatalosan a jövő heti elnökségi ülésen születhet meg, de a sajtóban felmerült egy előrehozott frakcióegyeztetés lehetősége is.
A napokon belül várható frakcióvezető-váltásra a miniszterelnök is reagált. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Bóka nemcsak frakcióvezető, hanem „csődbiztos” is lesz a Fideszben, „aki titkosszolgaként dolgozott, és korábban az SZDSZ képviselőjelöltje volt”. A poszt végén egy kérdéssel zárta bejegyzését:
„Mi lesz veled illiberalizmus?”
Bóka János az Orbán-kormány utolsó ciklusában uniós ügyekért felelős miniszterként vált ismertté, de politikai pályája korábban is tartalmazott fordulatokat. 2003-ban a magyar hírszerzésnél, az Információs Hivatalnál dolgozott, 2009-ben pedig az SZDSZ jelöltjeként indult az európai parlamenti választáson.
A Fideszen belül Bókát tárgyilagos, az uniós ügyekben jártas szakembernek tartják, míg a kormányoldal a személycserét kármentésnek tekinti. Utóbbiak Bóka SZDSZ-es múltját, valamint hírszerzői előéletét emelik ki, azt sugallva, hogy a „régi rendszer” embere nem hozhat valódi megújulást.
Bóka János lehet a Fidesz-frakció új vezetője Gulyás Gergely után – írta a Népszava kedden. Az értesülés szerint a volt uniós ügyekért felelős minisztert Gulyás Gergely javasolta utódjának.
A 24.hu szerdán már arról írt, hogy Bóka jelölését a pártelnök, Orbán Viktor is támogatja, és a frakció jelentős része is mögé állt. A végső döntés hivatalosan a jövő heti elnökségi ülésen születhet meg, de a sajtóban felmerült egy előrehozott frakcióegyeztetés lehetősége is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éjszaka kezdődött, de nappal sem állnak le: az IKEA dolgozói megállás nélkül sztrájkolnak
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete csütörtök délután háromig hirdetett munkabeszüntetést az összes hazai IKEA áruházban. Az akció azután kezdődött, hogy szerda éjjel a logisztikai részleg dolgozóinak többsége is letette a munkát.
Szerda estétől csütörtök reggelig tartó éjszakai sztrájk után napközben is folytatják a tiltakozást a magyarországi IKEA dolgozói. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete csütörtök délután háromig hirdetett munkabeszüntetést, a tiltakozásban mind a három hazai üzlet dolgozói részt vesznek – írta a 24.hu.
A szakszervezet vezetője, Karsai Zoltán elmondta, az éjszakai akcióra azért került sor, mert a logisztikai részleg éjszakai dolgozói is csatlakozni akartak a tiltakozáshoz. Az éjszakai műszakban dolgozók nagy része részt is vett a munkabeszüntetésben: 16-an sztrájkoltak, és mindössze 3-an vették fel a munkát.
Karsai Zoltán szerint az elmúlt négy évben a teljesítményalapú bérezési rendszer jelentős bérlemaradást okozott, mivel az nem követte az inflációt, és ezt az idei, átlagosan 5,3 százalékos emelés sem kompenzálta.
Az IKEA a sztrájkokra reagálva közölte, hogy tiszteletben tartják munkatársaik véleménykifejezését, és komolyan veszik a párbeszédet. Hozzátették azonban, hogy jelenleg nem tudnak eleget tenni a hirtelen béremelési követelésnek, mert az túl kockázatos lenne a cég stabilitására nézve.
A vállalat ugyanakkor megállapodott a szakszervezettel egy együttműködésen alapuló jövőbeni partnerségben.
A dolgozók egy ötpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg.
Ebben szerepel egy egységes 6 százalékos alapbéremelés, minden év végén megtartott bértárgyalás, új javadalmazási csomagok kidolgozása,
részvétel az EU-s bértranszparencia-irányelv alkalmazásában, valamint a kollektív szerződés megkötéséhez vezető tárgyalások megtartása 2027 elején.
A múlt héten kétszer is tartottak figyelmeztető munkabeszüntetést, ami 36 év után először fordult elő a cégnél. A szakszervezet már akkor jelezte, hogy más eszközei is vannak a nyomásgyakorlásra, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Karsai Zoltán kedden arról beszélt, hogy a munkáltatótól semmilyen érdemi ellenjavaslat nem érkezett.
„Nem jöttek egy ajánlattal, hogy a kért 6 százalék helyett 4-et adnak, vagy 3-at adnak, vagy hogy adnak mindenkinek egy ingyen mozijegyet – semmit konkrétan.”
Szerda estétől csütörtök reggelig tartó éjszakai sztrájk után napközben is folytatják a tiltakozást a magyarországi IKEA dolgozói. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete csütörtök délután háromig hirdetett munkabeszüntetést, a tiltakozásban mind a három hazai üzlet dolgozói részt vesznek – írta a 24.hu.
A szakszervezet vezetője, Karsai Zoltán elmondta, az éjszakai akcióra azért került sor, mert a logisztikai részleg éjszakai dolgozói is csatlakozni akartak a tiltakozáshoz. Az éjszakai műszakban dolgozók nagy része részt is vett a munkabeszüntetésben: 16-an sztrájkoltak, és mindössze 3-an vették fel a munkát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Financial Times: A Tisza pillanatok alatt bontja le az Orbán-rendszert
A brit gazdasági lap a Tisza Párt győzelme óta zajló gyors alkotmányos és intézményi átalakításokról ír. A lépések között szerepel a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása és a csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
A Financial Times helyszíni riportja szerint a kormány egyik legfontosabb célja az Orbán-rendszer korrupciós hálózatának feltárása, amit Ungváry Krisztián történész a lap kérdésére egyenesen „alkotmányos forradalomnak” nevezett. Ennek érdekében múlt pénteken Magyarország hivatalosan csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely így már vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő visszaéléseket. Ezt a munkát segíti majd egy újonnan létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatal és a megerősített Integritás Hatóság is.
Tóth István János korrupciókutató szerint 2011 és 2023 között mintegy 19,3 milliárd euró értékű uniós közbeszerzés került Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz köthető körökhöz, amiből becslése szerint 3,2–5,5 milliárd euró közpénz tűnhetett el.
A Financial Times szerint hatóságok már el is jutottak az első komoly ügyig: az úgynevezett „aranykonvoj-ügyben” gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét. A sajtóban megjelent egy kiszivárgott ügyészségi dokumentum, amely Orbán Viktort is azok közé sorolja, akik érdemi döntéseket hozhattak az ügyben. Az exminiszterelnök politikai leszámolásnak nevezte a korábbi TEK-vezető menesztését.
A Financial Times helyszíni riportja szerint az új kormány a kétharmados többségét kihasználva az intézményrendszert is gyors ütemben alakítja át. Felszámolták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, megszüntették a Fideszhez kötődő alapítványok kiemelt státuszát, és két ciklusban korlátozták a miniszterelnöki mandátumok számát. Hétfőn az Országgyűlés eljárást indított Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltására is. A kabinet a folyamatot egy új rendszerváltásként írja le, amelynek célja a jogállam helyreállítása.
A gyorsaság azonban aggályokat is felvet - szólaltatja meg a kritikus hangokat is a lap. Hegedüs Dániel, a berlini European Policy Institute szakértője szerint a Tisza kétharmados többsége lehetőséget teremt egy valódi demokratikus újrakezdésre, ugyanakkor kevés intézményi korlát maradt Magyar Péter hatalmával szemben.
Emberi jogi szervezetek szintén bírálták az alkotmánymódosítások egy részét, különösen azokat a passzusokat, amelyek mandátumuk lejárta előtt távolítanának el egyes tisztségviselőket. A módszerek forradalmi jellegét Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter azzal indokolta, hogy nem lehet finomkodni egy olyan rendszer embereivel, amely a jogállamot bontotta le.
A politikai átalakulás mellett a kormány súlyos gazdasági problémákkal is szembenéz. Az államháztartási hiány jelenleg a GDP 8,3 százaléka, miközben az ország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól.
Üzleti körök attól tartanak, hogy a kormány egyelőre inkább az Orbán-rendszer lebontására koncentrál, és kevesebb figyelem jut a gazdasági konszolidációra.
A Financial Times szerint a Tisza Párt népszerűsége mindezek ellenére kiemelkedően magas, a társadalomban pedig erős az optimizmus. Ugyanakkor a lap arra is figyelmeztet, hogy a valódi próbatétel csak ezután következik. Ahogy a Sziget alapítója, Gerendai Károly fogalmaz a riportban: az igazi kérdés az lesz, hogy egyetlen kormány képes-e megfelelni azoknak a rendkívül magas várakozásoknak, amelyek a rendszerváltás hangulatában kialakultak.
A Financial Times helyszíni riportja szerint a kormány egyik legfontosabb célja az Orbán-rendszer korrupciós hálózatának feltárása, amit Ungváry Krisztián történész a lap kérdésére egyenesen „alkotmányos forradalomnak” nevezett. Ennek érdekében múlt pénteken Magyarország hivatalosan csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely így már vizsgálhatja az uniós forrásokat érintő visszaéléseket. Ezt a munkát segíti majd egy újonnan létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatal és a megerősített Integritás Hatóság is.
Tóth István János korrupciókutató szerint 2011 és 2023 között mintegy 19,3 milliárd euró értékű uniós közbeszerzés került Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz köthető körökhöz, amiből becslése szerint 3,2–5,5 milliárd euró közpénz tűnhetett el.
A Financial Times szerint hatóságok már el is jutottak az első komoly ügyig: az úgynevezett „aranykonvoj-ügyben” gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét. A sajtóban megjelent egy kiszivárgott ügyészségi dokumentum, amely Orbán Viktort is azok közé sorolja, akik érdemi döntéseket hozhattak az ügyben. Az exminiszterelnök politikai leszámolásnak nevezte a korábbi TEK-vezető menesztését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
