HÍREK
A Rovatból

Súlyos mellékhatások jelentkeztek két alaszkai egészségügyi dolgozónál, miután megkapták a Pfizer-vakcinát

A New York Times szerint mindkét alkalmazott úgy nyilatkozott: nem akarják, hogy tapasztalataiknak negatív hatása legyen az oltási folyamatra.


Súlyos mellékhatások jelentkeztek két egészségügyi dolgozónál egy alaszkai kórházban néhány perccel azután, hogy megkapták a Pfizer-BioNTech-féle koronavírusoltást.

Kedden az egyiküknél, egy középkorú nőnél, akinek korábban semmilyen allergiája nem volt, anafilaxiás sokk állt be 10 perccel azután, hogy megkapta a vakcinát a juneau-i Bartlett regionális kórházban. Ez az életveszélyes reakció akkor alakul ki, ha a szervezet túlreagálja egy idegen anyag jelenlétét.

A nőnek kiütések jelentek meg az arcán és a törzsén, légzési zavarai támadtak és felgyorsult a szívverése

– írta a New York Times.

Miután a dolgozót a sürgősségi osztályra szállították, kapott egy, a súlyos allergiás rohamoknál szokásos epinefrin-injekciót. Ezután tünetei csillapodtak, majd újra felerősödtek. Ekkor szteroidokat és epinefrin-cseppeket adtak neki. Amikor az orvosok le akarták állítani a csepp-adagolást, a nő tünetei újra megjelentek. Ezután az intenzív osztályra vitték, egész éjjel megfigyelés alatt tartották, és csak szerdára virradóra hagyták el a cseppeket, majd úgy döntöttek, hogy még egy napig mindenképpen bent tartják.

Hasonlóképpen reagált két brit egészségügyi dolgozó is a múlt héten, miután megkapták a Pfizer-BioNTech vakcinát, de azóta már jól vannak.

Egy férfi dolgozó szerdán kapta meg az oltást az alaszkai kórházban. Nála is 10 perc után jelentkeztek a tünetek: megdagadt a szeme, szédült és kaparni kezdett a torka. Őt is a sürgősségi osztályra vitték, epinefrinnel, famotidinnel és difenhidraminnal kezelték, bár ő nem került olyan súlyos állapotba, mint kolléganője. Egy órán belül ki is engedték őt.

A kórházban szerda estig összesen 144 dózist adtak be a dolgozóknak.

A kiadott közlemény szerint mindkét alkalmazott úgy nyilatkozott: nem akarják, hogy tapasztalataiknak negatív hatása legyen az oltási folyamatra.

Anne Zink, Alaszka állam tisztifőorvosa megerősítette: nem terveznek változást az oltások menetrendjén, adagolásán.

Bár az amerikai Pfizer és a német BioNTech cég által kifejlesztett gyógyszer a 44 ezer önkéntessel végrehajtott klinikai tesztelés során biztonságosnak és 95%-ban hatékonynak mutatkozott, az alaszkai esetek fokozhatják a mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmakat. Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy e fejlemények nyomán szigorúbb irányelveket kell követni az oltásoknál, és biztosítani a beoltottak alapos megfigyelését.

Dr.Paul A. Offit vakcina-szakértő, annak a külső tanácsadó bizottságnak a tagja, amelynek ajánlásával az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) engedélyezte a Pfizer-BioNTech-oltás sürgős alkalmazását, közölte, hogy bizonyos óvintézkedéseket máris bevezettek.

Például azt, hogy a pácienseknek az oltás után 15 percig a helyszínen kell maradniuk. Ennek is köszönhető, hogy az allergiás sokkot produkáló nőt gyorsan el tudták látni.

Ő is úgy vélekedett, hogy nem kell szüneteltetni az oltásokat, a kutatóknak azonban mielőbb meg kell találniuk a vakcinának azt az alkotóelemét, amely ezeket a reakciókat kiváltja.

Dr.Jay Butler, az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) fertőző betegség-szakértője szerint az alaszkai helyzet megmutatta, hogy a megfigyelési rendszer működik. A CDC előírta, hogy az oltást olyan helyeken adják be, amelyek rendelkeznek a szükséges mentőeszközökkel, az oxigénpalackoktól az epinefrinig, hogy kezelni tudják az allergiás sokkot.

A központ szerint beolthatók a súlyos allergiások is, de őket az oltást követően legalább 30 percig megfigyelés alatt kell tartani.

A gyártók egyébként nem titkolták, hogy kiderülhetnek még menet közben ritka, akár súlyos mellékhatások is, tekintettel arra, hogy a koronavírus-vakcina hírvivő RNS alapú eljárással készült, ami új technológiának számít, és ilyen tömeges alkalmazására még nem került sor. Éppen ezért a beoltottak állapotát a tervek szerint legalább két évig figyelemmel kísérik.

A Pfizer szóvivője máris közölte, hogy felvették a kapcsolatot az alaszkai egészségügyi hatóságokkal, és várják az esetek részleteit, és ha szükséges, módosítják az oltás használati utasítását. Azt már korábban is javallották, hogy az oltóhelyek készüljenek fel anafilaxis kezelésére.

Nagy-Britanniában egy 49 éves, tojásallergiás és egy 40 éves, gyógyszerallergiás nőnél jöttek elő az említett súlyos reakciók.

Ezt követően a brit egészségügyi szervek figyelmeztettek: nem kaphatják meg a vakcinát azok, akiknek korábban anafilaxiás sokkjuk volt étel, gyógyszer vagy oltás miatt. Hozzátették ugyanakkor, hogy az ilyen reakció nagyon ritka. A Pfizer ezzel kapcsolatban leszögezte: az oltóanyag nem tartalmaz tojás-alkotóelemeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha nem engedik, hogy orosz fűtőelemeket használjunk a paksi erőműbe, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani
A miniszterelnök reagált a Bizottság keddi döntésére az orosz energiahordozók leválásáról. Úgy fogalmazott: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Orbán Viktor rövid időn belül másodszorra látogatott el egy lakossági fórumra váratlanul. A kedd esti ráckevei fórumot eredetileg nem vele, hanem Pánczél Károly országgyűlési képviselővel és Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel hirdették meg. Amikor azonban a miniszterelnök megérkezett, átvette a szót, és többek között az Európai Unió keddi döntéséről is beszélt. Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot.

Orbán Viktor szerint a REPowerEU terv „arról szól, hogy milyen eszközökkel és milyen határidőkön belül – meglehetősen gyorsan - teszik lehetetlenné, hogy Oroszországtól gázt és olajat tudjunk venni, és még azt is meg akarják tiltani, hogy orosz fűtőelemet használjunk a paksi erőműbe.” Pedig szerinte az volt az eredeti terv, hogy olcsóbbá tegyék az energiát Európában.

Hozzátette:

„ha elrekesztik az orosz gáz és kőölaj behozatali lehetőséget, ha nem engedik az orosz fűtőelemeket, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani. Pénzügyileg nem fog menni, mert akkor máshonnan és drágábban kell beszerezni az energiát.”

Bár azt a kormányfő is elismerte, hogy jogilag megteheti ezt az Unió. Arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy a kérdést nem viszik a miniszterelnökök elé, hanem a Bizottság saját hatáskörében dönt a kérdésről. Megfogalmazása szerint: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor kiakadt: „Kevés idiótább ötlet van ennél!” – Központi raktárból látnák el a kórházakat, mint a hipermarketek
A belügyminisztérium új rendelettervezete szerint egyetlen központi raktárból látnák el az összes kórházat. Kunetz Zsombor szerint ez beláthatatlan következményekkel járhat.


Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.

„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.

Hozzátette, hogy a rendszer nem lesz rugalmas, mivel a mérete ezt nem teszi lehetővé. A költségek is nőni fognak, mert 30–50 ezer terméket kell majd tárolni, köztük sokat külön hőmérsékleten és szabályozás szerint.

Szerinte az informatikai rendszer sincs olyan állapotban, hogy ez a logisztika működőképes és a betegbiztonságot szolgáló szolgáltatással rendelkezzen. Úgy véli, ez a modell sehol a világon nem működik az egészségügyben.

Felvetette azt is, hogy egy ilyen logisztikai rendszer rendkívül sérülékeny. Példaként egy raktártüzet említett, és azt kérdezte, hogy ennek milyen következményei lennének a betegellátásra.

„Összegezve, kevés idiótább ötletet láttam az utóbbi időkben, mint ezt. És tulajdonképpen az értelmét sem találom, a katonai, kontrollmániás gondolkodás kivételével. Éppen ellenkezőleg, nagyon költségigényes, nehezen megvalósítható és felesleges is”

– írta Kunetz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor szállhat fel az első füst
A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába. Mutatjuk, mikor érdemes kémlelni a Sixtus-kápolna kéményét.


A pápaválasztó bíborosok szerda délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért

az első füst este hét óra előtt nem száll fel

- közölte a szentszéki szóvivő, Matteo Bruni hétfőn.

Csütörtök délelőtt két szavazási kört tartanak: ha már az elsőn sikerül megválasztani az új egyházfőt, akkor a fehér füst fél 11 körül emelkedhet fel.

Ha a szavazás eredménytelen, akkor újabb voksolást tartanak, és azt követően dél körül várható a füstcsík. Csütörtök délután fél hatkor szavaznak, valamint este hét óra körül.

Szerdán a pápaválasztó bíborosok a Vatikánban töltött első éjszaka után, közös imával és a Szent Márta-házban, fél héttől fogyasztható közös reggelivel kezdik a konklávé napját. Az utolsó pillanatig lehetőségük van az egymás közötti egyeztetésre.

A nyolcvan évesnél fiatalabb, pápaválasztásra jogosult 135 bíborosból 133 van a pápai államban: a spanyol Antonio Canizares és a kenyai John Njue betegség miatt lemondta részvételét. A sikeres választáshoz szükséges kétharmados többséget tehát 89 voks adja majd.

A bíborosok gyalogosan mennek át a Szent Péter-bazilikában tíz órakor kezdődő misére, amelyet a hagyomány szerint a megválasztandó pápáért mutat be a bíborosi testület dékánja, Giovanni Battista Re bíboros.

Délután autóbusz viszi át őket az apostoli palotákhoz: fél ötre kell a Sixtus-kápolnába együtt bevonulniuk. A Sixtus-kápolna ajtaját a legfiatalabb pápaválasztó, az ukrán származású Mykola Bychok melbourne-i püspök zárja le.

Az első feladatok között szerepel a szavazatellenőrzők és jegyzőkönyvvezetők kisorsolása: a Vatikán felvételeket adott ki arról a 133, egyenként megszámozott gömbről, amelyek mindegyike egy-egy bíboros nevéhez párosul. Ezek sorsolásával választják ki a szavazást felügyelő testület tagjait.

Nyilvánosságra került a bíborosok szavazási sorrendje is: az első Pietro Parolin lesz. Erdő Péter tizedikként adja le voksát a különböző fordulókon. Németh László, a belgrádi főegyházmegye metropolita érseke, akit tavaly decemberben kreáltak bíborossá, a sorban százegyedikként voksol.

Európát 54, Ázsiát 21, Afrikát 17, Közép- és Dél-Amerikát 21, Észak-Amerikát 21, Óceániát négy bíboros képviseli.

A konklávé eredményét szokás szerint számos találgatás kíséri. A jövőbeli egyházfő tulajdonságait a bíborosok hétfői és keddi ülésének közleménye részletezte, amely szerint "pásztor" pápára van szükség, aki példát mutat emberiességből, aki képes megtestesíteni az egyház irgalmas arcát, közel áll a rászorulókhoz és a sebzett emberiséghez a háborúk, erőszak és erős polarizáció jellemezte korunkban. A bíborosi testület "erőteljesen érzi, hogy lelki vezetőre van szükség, aki irgalmasságot, szinodalitást, reményt képes adni".

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Minden magyar földgázfelhasználót érinteni fog az Európai Bizottság kemény döntése
Szijjártó Péter közölte: a magyar kormány nem hajlandó önként lemondani az orosz energiáról. Brüsszel ezért akár súlyos büntetéseket is kiszabhat Magyarországra.


Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.

A miniszter azt mondta:

„Ez az európai bizottsági döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát is, mert az energiaellátás kérdése az nem politikai ügy, hanem egy kőkemény fizikai kérdés. Onnan lehet földgázt és onnan lehet kőolajat vásárolni, ahonnan vezetékek jönnek ide.”

Szijjártó szerint az új intézkedések mögött nem energiapolitikai megfontolás áll, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása. Úgy fogalmazott, hogy ezt „az észszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akarja Brüsszel megfizettetni.

A brüsszeli javaslat kétlépcsős rendszerben vezetné ki az orosz gázt. 2025-től tiltanák az új szerződéseken alapuló beszerzéseket, 2027 végétől pedig minden hosszú távú vezetékes és cseppfolyósított földgázszerződés megszűnne.

Brüsszel hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gázszerződésekből való kilépés jogi védelmet élvez majd. A cégek a vis maior elvére hivatkozva jogi következmények nélkül léphetnek ki a meglévő szerződésekből.

A Bizottság szerint az orosz gázimport 2025-ben várhatóan 37 milliárd köbmétert tesz majd ki. A növekvő LNG-kapacitások és a csökkenő uniós gázkereslet ezt fokozatosan helyettesítheti. Dan Jörgensen uniós biztos úgy fogalmazott: emiatt nem várható általános áremelkedés, de elismerte, hogy egyes tagállamok – például Magyarország – nehezebb helyzetben lesznek.

Az EU szerint a tagállamoknak az év végéig saját leválási tervet kell készíteniük az orosz energiahordozókról. Ha ezt nem teljesítik, az uniós szabályrendszer alapján eljárás indulhat, és súlyos pénzbüntetésre számíthatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: