HÍREK
A Rovatból

Sulyok Tamás nem írta alá a veszélyhelyzeti törvényt

A köztársasági elnök szerint több súlyos szabálytalanság is volt a törvény előkészítésében. Úgy véli, ez veszélyezteti a jogbiztonságot és sérti az Alaptörvényt.


Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök szerint az előterjesztő több ponton is megsértette a házszabályi előírásokat, ami az Alaptörvénnyel is ellentétes,

derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.

A jogszabályt május 20-án fogadta el a parlament. A javaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyújtotta be. A kezdeményezés célja az volt, hogy a különleges jogrend idején hozott rendeleteket törvényi szintre emeljék. A javaslat indoklása szerint az orosz–ukrán háborúban olyan fordulat következhet be, amely tűzszünethez vezethet.

A köztársasági elnök a Kövér László házelnöknek írt levelében azt írta, hogy „az egységes javaslattervezethez készített indokolást a törvényjavaslat eredeti indokolása és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével szövegezheti meg” az előterjesztő, és az újraszerkesztett indokolást az ülésnap megnyitása előtt legkésőbb egy órával meg kell küldeni a házelnök részére.

Sulyok Tamás szerint ezek a feltételek nem teljesültek.

Az elnök kifogásolta, hogy az indokolás több helyen eltért a korábbi szövegektől, különösen azokban az esetekben, amelyeket civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is vitatott.

Több olyan új indokolás is szerepelt, amelyekhez nem készült módosító javaslat, vagy annak szövege nem indokolta a változtatást.

Az elnök azt is megállapította, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indokolás benyújtási határidejét. A dokumentumot május 22-én nyújtották be, miközben a határidő május 19-én 12 óra lett volna. Így az Országgyűlés a szavazás előtt nem ismerhette meg a végleges indokolást.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az előterjesztő utólag és egyoldalúan, az Országgyűlés közreműködése nélkül változtatta meg a törvény egyes részeinek indokolását.

Szerinte ez ellehetetleníti az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti mérlegelést, és a későbbiekben is jogbizonytalansághoz vezethet. Levelében megjegyezte azt is: „a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz-frakció fele távozhat a parlamentből, ha 12 évben maximalizálják a képviselők mandátumát
Magyar Péter hétfőn jelentette be az országgyűlési képviselői mandátumkorlát maximalizálásáról szóló javaslatot. Ez a Fidesz-frakció több mint felét, 25 politikust érintene, köztük a rendszerváltás óta politizálókat is.


Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlés ülésén bejelentette, hogy 12 évben maximalizálnák az országgyűlési képviselők mandátumát. A javaslat alapjaiban rajzolná át a parlamentet, és tömeges cserét eredményezne különösen a Fidesz–KDNP padsoraiban. A jelenlegi frakciók összetételét vizsgáló adatok szerint a volt kormánypárti frakciókban jelentős azok aránya, akik már rég túllépték ezt a határt.

A 44 tagú Fidesz-frakciónak 25 tagját, a nyolc tagú KDNP-frakciónak hat tagját érintené egy ilyen intézkedés a jövőben

– mutat rá a 24.hu.

A Fideszben több olyan politikus is van, akik már a rendszerváltás óta tagjai az Országgyűlésnek. Németh Zsolt 1990 óta folyamatosan képviselő, míg Horváth László mandátumában voltak megszakítások.

A kilencvenes évek végén kezdők – köztük Balla György, Balla Mihály, Bencsik János, Vitányi István, V. Németh Zsolt és Zsigó Róbert – 1998 óta, esetenként megszakításokkal parlamenti tagok.

A kétezres évek elején indult generáció szintén érintett: Lázár János és Szijjártó Péter 2002 óta, Ágh Péter, Gyopáros Alpár és Tilki Attila pedig 2006 óta képviselők.

Gulyás Gergely, Pócs János és Budai Gyula 2010-ben kerültek a parlamentbe, Kocsis Máté mandátuma pedig nem volt folyamatos azóta.

A KDNP frakciója kisebb, de hasonló mintázatot mutat. Simicskó István és Hargitai János 1998 óta parlamenti képviselők, Rétvári Bence 2008-ban, Seszták Miklós pedig 2010-ben kezdte képviselői pályafutását.

A Mi Hazánk frakciójában Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is 2010-ben szereztek először mandátumot, de mandátumaik azóta nem voltak folyamatosak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Havasi Bertalan: Magyar Péternek elment az esze
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint ma ezt az egész ország végérvényesen megtudhatta. A párt nevében felszólította a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy hagyják abba a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



„A Fidesz felszólítja a kormányfőt, illetve a mögötte álló parlamenti többséget, hogy a Rákosi-korszakot idéző fenyegetőzést és a félelemkeltést hagyják abba, és térjenek vissza a Magyarországhoz méltó, higgadt, nyugodt polgári kormányzás gyakorlatához” – írta a Havasi Bertalan, az ellenzéki párt kommunikációs igazgatója hétfőn.

Havasi Bertalan az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott:

a mai napon az egész ország végérvényesen megtudhatta és megláthatta, hogy „a miniszterelnöknek elment az esze”.

A kommunikációs igazgató szerint ennek jelei már eddig is sokakat aggasztottak. „De ma bizonyossá vált, hogy a kormány élén egy önmagán uralkodni képtelen, erőszakos, és Magyarország polgárait nyakló nélkül fenyegető miniszterelnök áll” – jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Már közel ezren küldték el véleményüket az Alaptörvény-módosításról
A miniszterelnök délutáni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy máris nagy az érdeklődés a társadalmi egyeztetés iránt. Azt is mondta, sokan örülnek annak, hogy nem százmilliárdokba kerülő nemzeti konzultációt indított a kormány.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Már csaknem ezer vélemény érkezett magyar emberektől a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról, mondta hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: sok olyan visszajelzést kaptak, milyen jó, hogy nem nemzeti konzultációt indított a kormány százmilliárdokból, hanem ténylegesen kikérik az emberek véleményét.

A kormányfő kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.

A társadalmi egyeztetés után már jövő héten az Országgyűlés elé terjesztik az Alaptörvény módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péter sajtótájékoztatóját a Tisztítótűz-műveletről
A miniszterelnök a parlamenti beszédében bejelentett Tisztítótűz-művelet részleteiről beszél bővebben a délutáni sajtótájékoztatóján. Kövesd velünk élőben!


Magyar Péter hétfőn kora délután a parlamentben szólalt fel, ahol bejelentette az úgynevezett Tisztítótűz-műveletet. Elmondása szerint ez egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Egy másik része pedig a közjogi méltóságok eltávolítása.

A kormányfő most sajtótájékoztatón ismerteti az erről szóló részleteket, itt követheted élőben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk