Napi 3,8 millió forintos lakosztályban szállt meg Sulyok Tamás a párizsi olimpia alatt, összesen 228 millióba került a delegáció ötnapos útja
Az elnöki hivatal még Novák Katalinnak foglalta le a szobákat az olimpia teljes idejére. A Sándor-palota szerint a foglalást nem lehetett lemondani, az ellenzék szerint ez botrányos pazarlás.
Három nap párizsi jelenlét, mégis közel 228,7 millió forintos szállásszámla: így lett a köztársasági elnöki delegáció olimpiai útjából egy súlyos közpénz-botrány, amelyben a parlamenti ellenzék pazarlást, a hivatal pedig egy örökölt szerződés kényszerű feltételeit emlegeti.
Dobrev Klára egy Facebook-videóban jelentette be, hogy miután a Demokratikus Koalíció pert nyert az ügyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, a számlákat végre megkapták. Ezek szerint
Külgazdasági és Külügyminisztérium összesen 15 prémiumkategóriás szobát fizetett ki az InterContinental Paris Le Grand hotelben az elnöknek és kíséretének. A szobák díja egyenként napi 1500 és 1800 euró között mozgott, a legdrágább tétel, az elnöki lakosztály pedig napi tízezer euróba, vagyis mintegy 3,8 millió forintba került.
Dobrev Klára szerint a dokumentumok azt bizonyítják, hogy az államfő több mint 228 millió forintos „párizsi luxusútja során súlyos pazarlások történtek” - mondta a pártelnök az online sajtótákékoztatón.
2023-ban Novák Katalin hivatali ideje alatt az olimpia teljes idejére foglaltak szállást Párizs egyik legelegánsabb hoteljében. Azonban Novák Katalin februári lemondása után már az új államfő, Sulyok Tamás és delegációja utazott a francia fővárosba, ahol mindössze három napot töltöttek. Mivel a foglalást már nem lehetett módosítani, a korábban lekötött 228 millió forintos összeget teljes egészében ki kellett fizetni a szállásért – írta korábban a HVG.
A Sándor-palota közlése szerint a foglalás még az előző köztársasági elnök programjához igazodott, és protokolláris, valamint biztonsági szempontok alapján döntöttek róla. Hozzátették, a szerződés feltételei miatt a foglalás „nem volt kedvezően módosítható”. A hivatal szerint nincs jogszabályi plafon a költségekre, az eljárás során „az észszerűség és a hatékonyság” az irányelv. A külügyi tárca később hivatalosan is megerősítette: a 15 szobát a magyar delegáció csak abban a három napban használta, amíg az államfő Párizsban tartózkodott. Sulyok Tamás a Magyar Honvédség repülőgépével utazott az eseményre.
Három nap párizsi jelenlét, mégis közel 228,7 millió forintos szállásszámla: így lett a köztársasági elnöki delegáció olimpiai útjából egy súlyos közpénz-botrány, amelyben a parlamenti ellenzék pazarlást, a hivatal pedig egy örökölt szerződés kényszerű feltételeit emlegeti.
Dobrev Klára egy Facebook-videóban jelentette be, hogy miután a Demokratikus Koalíció pert nyert az ügyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen, a számlákat végre megkapták. Ezek szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos balesetet szenvedett a volt miniszterelnök az otthonában: azonnal operálni kellett a 83 éves Medgyessy Pétert
Medgyessy Péter otthona kertjében szenvedett bokatörést, miután elcsúszott a jégen. A volt kormányfőre az orvosok szerint hathetes, fájdalmas gyógyulási időszak vár.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
A volt kormányfő a kórházi ágyáról arról beszélt, hogy
a baleset szinte banális volt: rosszul lépett, a jégen pedig kifordult a lába. A felépülés várhatóan hosszú lesz. „Hosszadalmas lesz a felépülés, hat hetet mondanak az orvosok”
– mondta, majd hozzátette: „Egyelőre nem kellemes a gyógyulás, fáj is a sérülés, de azért bízom benne, ha letelik a hosszú lábadozási idő, akkor újra rendben lesz minden.” A rögzítésről azt mondta: „Úgy néz ki, gipszet kapok, mindenféle kütyükkel is rögzítik majd a csontot.”
A most 83 éves Medgyessy Pétert nem először operálták, 2021-ben a térdét kellett megműteni. „Egy térdműtétről van szó, egy sebészeti beavatkozásról, amelyet nem lehetett tovább halasztani” – nyilatkozta akkor, szintén a kórházi ágyáról. A mindig is sportos életmódot élő politikus – aki rendszeresen futott, úszott és teniszezett – akkor azt mondta, a sporttal összefüggésben alakult ki nála az ízületi kopás.
Eltörte a bokáját Medgyessy Péter, miután január 19-én elcsúszott otthona jeges kertjében – írta a Blikk.
Magyarország korábbi miniszterelnökét a baleset után kórházba szállították, és azonnal meg kellett műteni. A hírt megerősítette nevelt lánya, Tornóczky Anita is. „A havon, jégen csúszott el két nappal ezelőtt, eltörött a bokája” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagycsaládos gázkedvezmény: egy háromgyerekes apa döbbent rá, miért csak a sokat fogyasztók járnak jól vele
Egy édesapa hiába igényelte a támogatást, mert családja éves gázfogyasztása nem éri el az 1729 köbméteres alapkeretet. Így a nagycsaládosoknak járó plusz 600 köbméteres kedvezményes sávot egyáltalán nem tudják kihasználni.
Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:
„A gyermekekre tekintettel adható kedvezmény felső határa naptári évenként 3 gyermekre tekintettel 85 731 megajoule”. A megérkezett számlák alapján mégsem fizetnek kevesebbet.
A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.
Az MVM a számlázás során ugyanis először mindig az alanyi jogon járó, 63 645 megajoule-os keretet érvényesíti időarányosan.
A nagycsaládos kedvezményt csak akkor alkalmazzák – akár a részszámlákban, akár az éves elszámoláskor –, ha a fogyasztás ezt az alapkeretet meghaladja.
A cikkben szereplő családnál azonban éppen ez a feltétel nem teljesült. Fél év adatai alapján az éves fogyasztásukat 1500 köbméterre becsülik, ami jócskán az alanyi jogon járó 1729 köbméteres kedvezményes határ alatt van. Mivel a fogyasztásuk nem éri el azt a szintet, ahol a többletkedvezmény életbe lépne, számukra a nagycsaládos státusz nem hoz kézzelfogható anyagi előnyt a gázszámlán.
A kedvezményt akkor tudnák érvényesíteni, ha 1729 és 2329 köbméter közötti mennyiséget használnának fel évente. Ebben az esetben annyit nyernének, hogy az alapkeret feletti részért sem a rezsicsökkentett díj több mint hétszeresébe kerülő piaci árat kellene fizetniük. Ennél olcsóbb azonban a gáz számukra semmiképpen nem lehet.
„Mindez azt jelenti, hogy akik kis házban laknak, azoknak jó eséllyel nem nyújt plusz támogatást a nagycsaládos kedvezmény, míg akiknek nagyobb házuk van és/vagy nem 20–22 fokot tartanak télen, hanem ennél melegebbet – azaz az átlagnál többet fogyasztanak –, csak ők nyerhetnek a családi kedvezménnyel”
Megdöbbent egy háromgyerekes édesapa, amikor fél évvel azután, hogy nagycsaládossá váltak és beköltöztek új otthonukba, azt tapasztalta, hogy a gázszámlájuk egy fikarcnyit sem csökkent. Pedig beadta a nagycsaládos gázárkedvezményre vonatkozó igényét, amit a Magyar Államkincstár jóvá is hagyott. Csalódnia kellett azonban, a valóság nem igazolta a várakozásait – írta a 24.hu. A határozatban egyértelműen szerepelt:
„A gyermekekre tekintettel adható kedvezmény felső határa naptári évenként 3 gyermekre tekintettel 85 731 megajoule”. A megérkezett számlák alapján mégsem fizetnek kevesebbet.
A rejtély kulcsa a kedvezmény elszámolásának módjában rejlik. Minden lakossági ügyfélnek alanyi jogon jár évi 63 645 megajoule kedvezményes árú gáz. Ez átlagos fűtőértékkel számolva körülbelül 1729 köbméternek felel meg. A kedvezményes mennyiséget az úgynevezett rezsiévre, azaz az adott év augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra kell érteni. A nagycsaládosokat ezen felül illeti meg a többletkedvezmény: három gyermek esetén további 22 086 megajoule, amivel a teljes kedvezményes keretük 85 731 megajoule-ra (nagyjából 2329 köbméterre) emelkedik. Minden további gyermek után plusz 11 043 megajoule kedvezményes mennyiség jár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.
A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.
Amikor arról beszélt, milyen jó volt a megítélése Európában, azt mondta: „amíg nem szólaltam meg Izlandról az elmúlt napokban, addig imádtak.”
Később a NATO-szövetségeseket bírálva úgy fogalmazott, egy támadás esetén a szövetség nem sietne az USA segítségére, „és Izlandéra sem, ezt elmondhatom.” Trump az amerikai tőzsde egy korábbi esését is a szigettel kapcsolatos felvetéseinek tulajdonította: „a tőzsde tegnap Izland miatt zuhant meg először.” A nyelvbotlások sorát azzal zárta, hogy „Izland már most is rengeteg pénzünkbe került.”
A sok elszólásnak az is lehetett az oka, hogy az amerikai elnök többször jégdarabként (piece of ice) hivatkozott Grönlandra, Izland angol neve (Iceland) pedig szintén tartalmazza a jég (ice) szót.
Az elhangzottakra európai vezetők, köztük az Európai Bizottság elnöke is elutasítóan reagáltak, és a szuverenitás megsértésének nevezték a felvetést. Dánia és Grönland is megerősítette korábbi álláspontját, hogy a sziget nem eladó. Trump támogatói és egyes republikánus politikusok ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva védik a tervet, és az orosz, valamint a kínai befolyás ellensúlyozásának fontosságát hangsúlyozzák az Északi-sarkvidéken.
Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon szerdán arról beszélt, hogy erőszak nélkül ugyan, de meg akarja szerezni Grönland tulajdonjogát, a beszédben azonban többször is összekeverte a szigetet Izlanddal. Trump azonnali tárgyalásokat sürgetett az ügyben, a területet pedig többször is „jégdarabként” emlegette.
A több mint egyórás beszédben - a BBC gyűjtése szerint - többször is Izlandot mondott Grönland helyett – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország kimarad a 90 milliárd eurós ukrán hitelből – Orbán és Magyar Péter is nemet nyomott Brüsszelben
Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta a hitelkeretet, amelyet a Fidesz és a Tisza Párt is elutasított. A pénzügyi csomaghoz még a tagállamok egyhangú döntése is szükséges lesz.
Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.
A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.
Végül kompromisszumként a 27 uniós vezető közül 25 rögzítette, hogy fenntartják a jogot az orosz vagyon későbbi felhasználására, és a kölcsönt addig nem kell visszafizetni, amíg Oroszország nem fizet jóvátételt.
A javaslatot a magyar képviselők közül egyedül a DK politikusai támogatták. „A magyar jobboldal – kormányon és ellenzékben egyaránt – elárulta Ukrajnát” – jelentette ki egy Facebook-posztban Dobrev Klára. A DK elnöke szerint a hitelnek „nem az európai adófizetők pénze a fedezete, hanem a lefoglalt orosz vagyon. Vagyis Oroszországnak kellene fizetnie a háború rombolásáért – magyaroknak egy fillérbe sem kerül, mégis ezt akadályozták meg.” Ezzel szemben a Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői is ellenezték a javaslatot. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban azzal indokolta pártja álláspontját, hogy „nem támogatjuk Európa és hazánk további eladósítását.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig a decemberi csúcs után úgy fogalmazott: „A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk.”
A szerdai parlamenti szavazás fontos lépés volt, de a folyamat ezzel nem ért véget. A kölcsön folyósításához még módosítani kell a közös költségvetési rendeletet is, amihez a tagállami kormányok egyhangú döntése szükséges. A Bizottság tervei szerint a kifizetések a második negyedévtől indulhatnak el Ukrajna felé.
Nagy többséggel, 499 igennel szavazta meg szerdán az Európai Parlament azt a 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagot, amely egy olyan megoldással valósul meg, hogy abból Magyarország kimaradhat. A döntés lényege, hogy a tagállamok egy csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében adja a pénzt, így a hitel nem ró pénzügyi kötelezettséget sem Magyarországra, sem Csehországra és Szlovákiára – írta a Telex.
A hitelről még decemberben született politikai alku az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban. Akkor abban állapodtak meg, hogy a kölcsön fedezetét a közös uniós költségvetés mozgástere, vagyis a tervezett bevételek és a valós kiadások közti biztonsági tartalék adja. Az eredeti elképzelés szerint a hitelhez a befagyasztott orosz vagyont használták volna fel, amihez nem is kellett volna egyhangú döntés, a terv azonban főleg a leginkább érintett Belgium ellenállása miatt megbukott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
