Szerda délelőtt különleges látogatás történt Karsai Dániel otthonában: Sulyok Tamás köztársasági elnök személyesen kereste fel az ALS-ben (amiotrófiás laterálszklerózisban, a központi idegrendszert érintő gyógyíthatatlan megbetegedésben) szenvedő alkotmányjogászt, aki az eutanázia legalizálásáért küzd. A találkozó tényét Márkovics Ákos, Karsai ápolója erősítette meg a Magyar Hangnak, aki szintén jelen volt az eseményen.
Márkovics elmondása szerint a beszélgetés több mint fél óráig tartott, és nagyon meghitt, jó hangulatú volt. Az államfő biztosította Karsait emberi támogatásáról, és ígéretet tett arra, hogy mérlegelni fogja a kegyelmi jogkörről szóló kérvényét.
„Dani nagyon örült a találkozásnak, megtisztelőnek tartotta, hogy az államfő otthonában látogatta meg, aki ráadásul egy régi ismerőse üdvözletét is átadta” – tette hozzá Márkovics.
Karsai Dániel nemrégiben kegyelmi kérvénnyel fordult Sulyokhoz, amelyben azt kérte az államfőtől, hogy nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti azokat, akik segítenek a gyógyíthatatlan betegeknek elkerülni az elviselhetetlen fizikai és mentális szenvedést. Januárban Novák Katalin volt köztársasági elnök is fogadta Karsait, de az akkori ígéretes párbeszédet a közéleti események elsodorták.
Karsai az életvégi döntés ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordult, de nem tudni, mikor születhet döntés az ügyében. A kormánypárti többségű parlament eddig nem vette napirendre Karsai ügyét, de a jogász továbbra is kitart amellett, hogy szükséges folytatni a párbeszédet a kegyelmi kérvény kapcsán.
A köztársasági elnök hivatalos Facebook-oldalán mindössze annyit osztott meg, hogy mérlegelni fogja Karsai kérvényét, ami spekulációkat váltott ki a közéletben. Ezzel a súlyos állapotban lévő Karsai Dániel küzdelme folytatódik, az elkövetkező hetekben pedig kiderülhet, milyen irányt vesz az eutanázia legalizálásáért folytatott harc Magyarországon.
Szerda délelőtt különleges látogatás történt Karsai Dániel otthonában: Sulyok Tamás köztársasági elnök személyesen kereste fel az ALS-ben (amiotrófiás laterálszklerózisban, a központi idegrendszert érintő gyógyíthatatlan megbetegedésben) szenvedő alkotmányjogászt, aki az eutanázia legalizálásáért küzd. A találkozó tényét Márkovics Ákos, Karsai ápolója erősítette meg a Magyar Hangnak, aki szintén jelen volt az eseményen.
Márkovics elmondása szerint a beszélgetés több mint fél óráig tartott, és nagyon meghitt, jó hangulatú volt. Az államfő biztosította Karsait emberi támogatásáról, és ígéretet tett arra, hogy mérlegelni fogja a kegyelmi jogkörről szóló kérvényét.
„Dani nagyon örült a találkozásnak, megtisztelőnek tartotta, hogy az államfő otthonában látogatta meg, aki ráadásul egy régi ismerőse üdvözletét is átadta” – tette hozzá Márkovics.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
A politikai törésvonal legélesebben a korosztályok között rajzolódik ki. A TISZA Párt tovább növelte előnyét a 40 év alattiak körében, elsősorban a kis pártok és a pártnélküliek rovására. Ezzel szemben a Fidesz az 50 évesnél idősebb korosztályokban erősödött - éppen a TISZA Párt kárára növelve a támogatottságát.
Az iskolai végzettség is meghatározó: a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások körében tovább erősödött a Fidesz. A kormánypárt még a felsőfokú végzettségűek között is növelni tudta a támogatottságát, bár a diplomások több mint fele továbbra is TISZA-párti, és csak a negyedük kormánypárti. A lakóhely kevésbé döntő, de a nagyobb városokban a TISZA, míg a falvakban a Fidesz az erősebb. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a Fidesz erősödött, a TISZA pedig gyengült.
A nemek közötti különbség is jelentősre nőtt: a Fidesz a nőknél erősödött, a Tisza támogatottsága pedig 7 százalékponttal magasabb a férfiak körében.
Fordulat történt abban is, hogy a választók kit tartanak esélyesebbnek. Novemberben ismét a Fidesz kormányon maradását valószínűsíti a többség: 45 százalék számít a kormánypárt győzelmére, míg 38 százalék a Tiszáéra. Szeptemberhez képest 5 százalékponttal nőtt a Fidesz győzelmére számítók aránya, és ugyanennyivel csökkent azoké, akik a Tiszáéra számítottak.
A változás leginkább a kispártok szavazóinak és a pártnélkülieknek a körében látványos, ahol 12 százalékponttal esett a Tisza győzelmét valószínűsítők aránya, és 10 százalékponttal nőtt a Fidesz-győzelemre számítóké.
A mostani szűkülő olló kontrasztban áll a nyári adatokkal, amikor a Medián még kétszámjegyű Tisza-előnyt mért a dönteni tudó szavazóknál. Más közvélemény-kutató intézetek képe vegyes: a Závecz Research tavasszal és nyáron szintén Tisza-fölényt jelzett, míg a kormányhoz közelebb álló műhelyek jellemzően szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutattak ki. A felmérés idején a kormányzati kommunikációt Orbán Viktor országjárása és a „béke” narratíva határozta meg, míg a TISZA Párt az uniós közeledést és a korrupcióellenes témákat hangsúlyozta.
Miközben a politikai árkok egyre inkább generációs szakadékká mélyülnek, a választók többsége ismét a Fidesz kormányon maradására számít 2026 után.
A 30 év alattiak körében a TISZA Párt 63-15 arányban vezet, míg a 65 év felettiek között a Fideszé az előny 49-21 arányban.
A Medián novemberi felmérése szerint továbbra is a TISZA Pártra szavaznának a legtöbben, de előnyük csökkent a Fidesz-szel szemben – szűri le az adatokból a HVG. Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népesség körében 5, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Szeptember vége óta a Fidesz 3 százalékpontot, a TISZA Párt pedig 1 százalékpontot javított, így a két párt közötti különbség összességében 2 ponttal szűkült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter kiakadt: Gerinctelen puhatestűnek nevezte a helyi propaganda a nyíregyházi állatkert-igazgatót
A politikus szerint aljas lejáratás folyik Gajdos László ellen, akit a kormánypárti sajtó támadott be. Már több százezren írták alá a támogató petíciót.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerinte „Orbánék nem állnak le”, és állítása szerint most „az aljas szabolcsi propagandájuk gyalázza Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatóját”. A Tisza Párt alelnöke azt írja:
„Orbánék kitartottja jellemtelennek nevezi és gerinctelen puhatestűhöz hasonlítja Gajdost”.
A posztban szó szerint idéz attól, akit Orbán bértollnokának nevez, és aki a közszeretetnek örvendő szakemberről a következőket írta: „Gajdos lépése mégis felháborító! Ugyanis az állatparkba annyi állami és uniós pénz ömlik, ha annak vezetését egy megfáradt mosómedvére bíznánk, az is villantana.”
Magyar Péter szerint a lejáratás így zárul:
„A Brüsszel által zsebre tett Tisza Párt jövőre oda megy, ahová való: a politika szemétdombjára… Gajdos Lászlóért nem aggódom, ő – mint szakember – megírhatja könyvét Puhatestűek és gerinctelenek címmel.”
A politikus arra kért mindenkit, hogy „egy emberként álljunk ki Gajdos László igazgató úr mellett”. Közölte, hogy eddig 200 ezren írták alá a támogató petíciót.
Szombaton Magyar Péter bejelentette, a Tisza Párt a 63 éves Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületében a 2026-os választáson. A nyíregyházi Fidesz erre közleményben reagált, „jellemtelen árulásnak” nevezve Gajdos politikai szerepvállalását, és lemondásra szólította fel az önkormányzati tulajdonú állatpark éléről. Érvként hozták fel, hogy az intézmény „irdatlan mennyiségű” állami és kormányzati forráshoz jutott. December 1-jén a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott Szabolcs Online (SZON) véleményrovatában jelent meg Csákó Attila főszerkesztő cikke Puhatestűek, gerinctelenek és Gajdos László címmel, amelyben a „megfáradt mosómedve” hasonlat és a Tisza Párt „politika szemétdombjára” kerüléséről szóló mondat is szerepelt.
A Tisza Párt online petíciót indított, amelyet Magyar Péter több fórumon is népszerűsített. A bejelentést követő órákban gyorsan gyűltek az aláírások: A Tisza Párt narratívája szerint az állatpark fejlesztési forrásai a magyar adófizetőktől származnak, nem „a Fidesz pénzéből”.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy szerinte „Orbánék nem állnak le”, és állítása szerint most „az aljas szabolcsi propagandájuk gyalázza Gajdos Lászlót, a Nyíregyházi Állatpark igazgatóját”. A Tisza Párt alelnöke azt írja:
„Orbánék kitartottja jellemtelennek nevezi és gerinctelen puhatestűhöz hasonlítja Gajdost”.
A posztban szó szerint idéz attól, akit Orbán bértollnokának nevez, és aki a közszeretetnek örvendő szakemberről a következőket írta: „Gajdos lépése mégis felháborító! Ugyanis az állatparkba annyi állami és uniós pénz ömlik, ha annak vezetését egy megfáradt mosómedvére bíznánk, az is villantana.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton bejelentette a többszörös adóemelést: a bankoktól szedik be a hiányzó százmilliárdokat
A kormány szerint a pénzintézetek degeszre keresték magukat, ezért most nekik kell fizetniük. A bankszektorban óriási a felháborodás, szerintük ez az egész gazdaságot sújtja. Eddig végül mindig az ügyfelek fizették meg a különadókat.
„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.
A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.
A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
A miniszter a bizottság előtt az 5 százalékos hiányt egy anticiklikus gazdaságélénkítő lépésnek nevezte, amely szerinte a jegybank szigorú monetáris politikájával együtt alkot „optimális policy mixet”, és ezt a piac már „elfogadta”. A kormány friss prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre 0,5 százalékkal, 2026-ban pedig 3 százalékkal nőhet. A kabinet 2026-ra 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, a januári nyugdíjemelést is ehhez a számhoz igazítják. A bankoktól beszedett többletbevételt a kormány többek között a Demján Sándor Programra, vállalati adócsökkentésekre és egy 3 százalékos, fix kamatozású hitelprogramra fordítaná. A csomag fedezi a novemberben bejelentett, 90 milliárd forintos adócsökkentést is a kis- és középvállalkozások számára.
„A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt”
– áll a szervezet közleményében, amely szerint a szektor túladóztatása már most is rontja a gazdasági mutatókat. A szövetség adatai szerint a bankok jövőre összesen 842 milliárd forintot fizetnek be különadók, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfoliónak úgy fogalmazott: „derült égből villámcsapásként ért minket az extraprofitadó megduplázása”.
A kormány a lépést azzal is indokolja, hogy a bankok profitja kiugró volt, és a különadó kivezetését szorgalmazó politikai erők, például a Tisza Párt, a „magyar emberek” érdekeivel mennek szembe.
„Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén. A tárcavezető egyértelművé tette, hogy a kormány a következő két évben 5 százalékos költségvetési hiánycéllal számol, a fedezetet pedig nagyrészt a pénzügyi szektortól vonná el. Nagy Márton szerint a bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szednének be, mert „parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni” – mondta a 24.hu szerint.
A kormány tervei szerint a banki extraprofitadó kulcsai 2026-tól jelentősen emelkednek: 20 milliárd forintos adóalapig 10 százalékra, az e feletti részre pedig 30 százalékra. A kabinet 360-365 milliárd forint bevételt vár a pénzügyi ágazattól, ami duplázást jelent a korábban tervezett összeghez képest.
A „többszörös” adóemelés másik eleme, hogy az állampapír-vásárlások után eddig igénybe vehető adócsökkentés felső korlátját a fizetendő adó 50 százalékáról 30 százalékra mérséklik. A csomag részeként a kormány a kiadási oldalon is fékez: zárolták a 192 milliárd forintos általános költségvetési tartalékot. A változásokat a november 13-án megjelent 358/2025. számú kormányrendelet rögzíti, amely 2026. január 1-jén lép hatályba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.
„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”
A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.
Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.
A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.
A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.
A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.
A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
